A XII. századi angol uralkodó II. Henrik és egyszerű származású szász barátja, Becket Tamás - később Canterbury érseke - gyűlöletté fajuló barátságát több neves drámaíró is feldolgozta. A jeles angol színházi és filmrendező, Peter Glenville, Jean Anouilh drámáját választotta, mert szerinte ez közelítette meg leginkább a történelmi valóságo

A király, VIII. Henrik egy bálon látványosan mutatja ki, hogy ráunt feleségére, Katalinra, a "bús, spanyol tehénre" és szívesen múlatná az idejét Thomas Boleyn fiatalabbik lányával, Annával. (Anna nővére egyébként Henrik gyermekét hordja a szíve alatt). Ám Anna - testvére példájából tanulva - kijelenti, hogy csak akkor kaphatja őt meg a király, ha előbb feleségül veszi. Henriknek csaknem eszét veszi a szerelem, vagy a férfiúi kivagyiság, és mindent megmozgat, hogy elváljon a feleségétől, akit egyébként nem kevésbé botrányos körülmények között vett el annak idején.

Régi erődre bukkan a Kárpátokban a második világháború idején a Woermann kapitány vezette német katonai egység. Az erőd falai között sötét erő rejtőzik, amely rossz néven veszi, hogy megzavarták nyugalmát. Pusztítani kezdi a katonákat, kiszívja az életerejüket, ily módon növelve a sajátját. Amikor az egyik halott mellett feliratokra bukkannak, a német tisztek kénytelenek segítséget kérni a helybéli zsidó orvostól. Theodor Cuza az ősi nyelvek szakértője. Ennek révén kapcsolatba lép az erőd "lakójával", nem sejtve, milyen végzetet jelent ez az emberiség számára.