A zsaru, Burt Simpson egész életében arra törekedett, hogy a munkáját a legbiztonságosabban végezze. Gyakorlatának és ítélőképességének köszönhetően sikerült is neki épségben elérni a nyugdíjkorhatárt. De egyszer csak minden fenekestül felfordul. Egy orvosi vizsgálat leleteit összecserélik, s így az derül ki, hogy Burt szinte már haldoklik, és ezt meg is mondják neki. Volt felesége a segítségére siet, hogy utolsó napjait megszépítse. De van egy bökkenő. Burt életbiztosítása csak akkor érvényes, akkor fizeti a nagy pénzt, ha szolgálat teljesítése közben hal meg. Így hát az óvatos detektív halált kergető, izgága zsaruvá alakul át. A legképtelenebb helyzetekbe kerül, fegyvercsempészeket hajszol, autós üldözésbe keveredik, veszélyes razziákon vesz részt, csakhogy végre tegyék már el láb alól. A poklot is megjárja, hogy a mennyországba juthasson.

Mary Steenburgen törekvő színésznő, akinek végre lehetősége adódik a nagy kiugrásra. Kissé furcsa, miért hívják őt New York távoli részébe, egy elhagyatott házba meghallgatásra? Hamarosan nyakig ül a bajban, amikor rájön, másnak nézik, mint aki, és egy másik színésznőt megöltek. A telefon sem működik. Hatalmába keríti egy gonosz ember, akinek kedves mosolya mögött erőszakos természet lakozik.

Az 1860-as évek Amerikájában járunk. A klasszikus elveket valló Mary Bassett (Helene Joy) egy szerény New Hampshire-i farmot bérel és férje halála óta egyedül neveli három gyermekét. A nő keményen dolgozik, hogy ellássa őket és törlessze tartozását szigorú bérlőjével szemben, a Hálaadás közeledtével azonban úgy érzi, hogy segítséget kell kérnie a családtól elidegenedett anyjától, a tehetős Isabella Caldwelltől (Jacqueline Bisset), aki annak idején azért tagadta meg lányát, mert úgy érezte, hogy a nem a hozzá illő férfihoz megy feleségül. Isabella hallgat a hívó szóra, és mikor megékezik, azonnal beveti befolyását. Megvásárolja a farmot, magához édesgeti Mary gyermekeit és azt tervezi, hogy az egész családot Londonba költözteti...

Jeff Richardson brit titkosügynök Belizbe utazik. Meg kell akadályoznia, hogy a volt CIA-ügynök Whitehale veszélyes robbanóanyagokkal üzleteljen. Whitehale megzsarol két amerikai turistát, Helen Williams-t és Roy Forbes-t, hogy a segítségére legyenek az ügylet lebonyolításában. A párosról kiderül, hogy valójában nem csupán egyszerű turisták, s hogy fél millió dollárt sikkasztottak az egyik fegyvergyártó cégtől.

Cusack atya, a fiatal és energikus katolikus pap, egy New York-i középiskolában tanít. Egy nap meghallgatja egy sorozatgyilkos gyónását. A komoly személyiségzavarral küszködő férfi részletesen beismeri, hogyan követett el rituális gyilkosságokat fiatal nőkön. Cusack atyát komoly kétségek kezdik gyötörni: betartsa-e a gyónási titoktartás kötelezettségét, vagy segítsen a rendőrségnek elkapni a tettest? Az egyre nagyobb nyomás alá kerülő papot, se a rendőrség se az áldozatok hozzátartozói nem képesek megérteni. A lelkész végül elhatározza, hogy magánnyomozásba kezd, nem is sejtve, döntése, milyen következményekkel jár.

Dickens Karácsonyi énekének alaptörténetét újra feldolgozó, az aktualitásából mit sem vesztő film az emberszeretetet hirdeti, a jóra való törekvést, az érzelmek diadalát, megmutatja milyen egy igazi meghitt, de nem érzelgős karácsony. A film főhősével, a világból kiábrándult Ginnie Graingerrel, a kétgyermekes családanyával olyan furcsa kalandok történnek meg, amelyek hatására végre megérti a karácsony igazi üzenetét. A filmbeli Mikulás segítői, az Északi-sarkvidék lakossága, mind csupa-csupa angyal. Az izgalmas kalandok sora mellett külön látványossággal is szolgál a film, amikor bemutatja a Mikulás műhelyét, ahol babák százai, sportszerek játékok ezrei várnak sorukra, nem beszélve arról, a torontói főposta segítségével összegyujtött, több mint húszezer levélről, amellyel filmbéli hívei keresik meg a télapót, hogy benyújtsák kivánságlistájukat, segítséget, tanácsot kérjenek, vagy csak megírják kalandjaikat valakinek.

Max Renn, egy kis kábeltévé elnöke próbál versenyben maradni a nagy tévétársaságok között. Csatornája ezért elsősorban a szexuális ösztönökre épít. Miközben kutat véletlenül rábukkan egy kalózfrekvencián sugárzó adóra, a Videodrome-ra, ahol hipnotikus hatású, borzalmas képsorok peregnek le a szeme előtt. Max lassan a Videodrome áldozatának tekintheti magát. Függővé válik, és elveszti realitásérzékét. Összemosódik előtte a fikció és a valóság...

A Victória-szigeten sakk világbajnokságot rendeznek, ahol Peter Sandersonnak (Christopher Lambert) van a legnagyobb esélye a győzelemre. A bajnokság szervezője egy vonzó, fiatal lány különös figyelmet szentel a zseniális nagymesternek, s egy szenvedélyes kapcsolat alakul ki közöttük. A lány később gyilkosság áldozata lesz, és a nyomozók (Tom Skerritt, Daniel Baldwin) első számú gyanusítottja Sanderson lesz. A gyilkos "üzenetet" küld Sandersonnak, aki rádöbben, hogy a gyilkosságok helyei megfelelnek egy gigantikus méretű sakktábla mezőinek, melyet a gyilkos a sziget térképe alapján tervezett meg. A rendőrség felkéri Kathy-t, a bájos pszichológusnőt (Diane Lane) a gyilkos személyiségének megrajzolásához. Közben a gyilkos sorra szedi áldozatait...

1973-ban a Bahamákon játszódik az izgalmas történet. A sziget uralkodója Eduárd herceg, Anglia volt trónörököse, de az igazi hatalmat Harry Okas képviseli dollármillióival. A világ leggazdagabb emberének egyetlen leánya összeismerkedik egy szépfiúval, Alfréddal. Szerelem szövődik kettőjük között. A dúsgazdag papa rosszallása ellenére összeházasodnak. Az idilli körülményeknek Harry Okas meggyilkolása vet véget. Az első számú gyanusított Alfréd, az utált vő. De számításba jöhet a maffia is. Ki ölte meg a világ leggazdagabb emberét?

A nagy gazdasági világválság idején egy hétköznapi hős, James J. Braddock (Russell Crowe) véghezvitt valamit, amivel sportlegendává vált. A harmincas évek elején járunk. Sorozatos vereségei miatt Braddock profi boxoló karrierje már lezárult, de családja eltartása érdekében kénytelen elvállalni egy olyan mérkőzést, ahol nem nyerhet. És megtörténik a csoda: reményektől, álmoktól, az önbecsülés és a szeret erejétől hajtva Braddock kiüti esélyes ellenfelét, s ezzel százezrek számára válik hőssé, példaképpé. Karrierje új lendületet vesz, ám egy nap szembekerül Max Baerrel, a nehézsúlyú bokszvilágbajnokkal, aki már két ember halálát okozta a ringben.