A nevadai sivatag szélén álló szürke kisvárosban rejtélyes körülmények között meghalt emberek hulláira bukkannak. Kiderül, hogy egy atombomba-kísérlet után a radioaktív sugárzás következtében óriás hangyák keletkeztek, s immár elárasztották az egész környéket. Tudósok lázasan dolgoznak azon, hogy ezeket a fenevadakat valamiképpen ártatlanná tegyék, de sok embernek kell még meghalnia, míg sikerül a gyilkos rovarokat kipusztítani.

John Carpenter és Tobe Hooper eredetileg tévésorozatnak szánt 3 részből álló horror antológiája. A nyolcvanas évek második felétől kezdve John Carpenter rendező szinte csak buktákat készített, így 1993-ra távoznia kellett a nagyvászonról. A Showtime Networks tévétársaságtól egy három rövidke fejezetből álló horror antológiára kapott megbízást. Bevonta a munkába egy szintén meghasonlott rendező kollégáját, Tobe Hoopert, akit a hetvenes évek végén szintén a műfaj csodagyerekeként ünnepeltek. Az antológia elkészült, de nem lett belőle tévésorozat, ahogy azt eredetileg tervezték.

Lem Siddons egy Amerikában turnézó jazzegyüttes tagja, aki sokévnyi utazás, zenélés után szeretne végre megállapodni. Erre a kis közép-nyugati porfészekben, Hickory-ban lehetősége is nyílik, így faképnél hagyja a bandát, és letelepül. Élete nyugodt szakaszára készül, de átgondolatlanul elvállalja a helyi cserkészcsapat megszervezését.

1878. szeptember. A cheyenne indiánok nyomorúságos körülmények között élnek a kormány által kijelölt kietlen, sivatagi rezervátumban: soraikat malária és éhség tizedeli. A kormány képviselői - ígéretük ellenére nem keresik fel őket, hogy meghallgassák panaszaikat. A végsőkig elkeseredett indiánok elhatározzák hát, hogy visszatérnek szülőföldjükre, ahol egykoron boldogan éltek. A rezervátumot azonban a törvény szerint tilos elhagyniuk. A fehérek közül az egyetlen, aki együtt érez velük, Deborah, az indián gyerekek tanítónője. Sorsukban osztozva velük megy, annak ellenére, hogy tudja, a helyőrség rövidesen üldözőbe veszi őket... A Maurice Sandoz regénye alapján készült film őszintén mutatja be az amerikaiaknak az indiánok elleni kegyetlen bánásmódjáról. A filmet Oscar-díjra jelölték.

1888. London. Hasfelmetsző Jack harmadik gyilkosságának estéje. Ezen az estén egy férfi (Jack Palance) kivesz egy szobát az idős házaspártól. A férfi, aki kutató patológus kísérletezni kezd a szobában ami gyanús lesz a főbérlőnek, főleg mikor az unokahúga, Lily Bonner élénk érdeklődését fejezi ki iránta.

Frank Hewitt hadnagy elhagyja az Északiak seregét, hogy figyelmeztesse korábbi texasi szomszédait a közelgő indián támadásokra, amit a hadsereg által elkövetett mészárlás váltott ki. A kezdeti bizalmatlanságot legyőzve meggyőzi a nőket, hogy keressenek menedéket az elhagyatott misszióban. Harcra és lövészetre képezi őket a támadás előtt. Az egyetlen másik férfi a misszióban elmenekül, hogy mentse a bőrét, aminek az lesz az eredménye, hogy az indiánok rátalálnak a misszióra. Körülvéve és számban felülmúlva, a védők készülnek a végső támadásra.

Sean Thornton annak idején egy kicsinyke ír faluban született, de még gyerekfejjel Amerikába került. Most, több mint három évtized után csinos kis summával a zsebében tér haza, hogy visszaszerezze ősei egykori birtokát, és ifjúsága viharos évei után végre megállapodjon. Szemet vet egy csinos fehérnépre is, s a helybeliek által kezelhetetlen vadócnak tartott Mary Kate viszonozza az érzelmeit. Az ara drabális bátyja, aki kezdettől fogva ferde szemmel néz a kérőre, azonban megmakacsolja magát: ő ugyan ki nem adja a lány hozományát, hacsak jövendőbelije ököllel ki nem vívja. Ír földön nem is számít az férfinak, aki ódzkodik egy kis becsületbeli csihipuhitól. Senki helybéli nem sejtheti, Sean Thornton miért nem akar kötélnek állni: hogy verekedett ő eleget, s az utolsó bunyó borzalmas véget ért... Az amerikai filmtörténet két ír származású kulcsfigurája,

A Niagara-vízesés szolgáltat rendkívül festői hátteret ehhez a profi módon elkészített, hitchcocki feszültségű thrillerhez, amelyben a hűtlen feleség férje meggyilkolásán fáradozik, mígnem fordul a kocka... Pauline Kael amerikai kritikus szerint ez "az egyetlen film, amely feltárta Monroe ölbebújósan infantilis perverzitásának alantas és káros potenciálját".

Kosztümös drama, melyben Edmund Purdom egy hős, aki az ellopott koronaékszereket keresi. David Niven a gonosztevő és George Sanders II. Károly.

1910-et írunk és nagy a felfordulás a Banks család háza táján. A nevelőnő ugyanis váratlanul távozott, így a két gyerek, Jane és Michael a szüleikre maradnak. Mrs. Banks harcos szüfrazsett és nem sok ideje jut a gyermekekre, ám férje, aki fontos állásban dolgozik egy bankban, még kevesebbet tud a családjával törődni. Mr. Banks fel akar adni egy hirdetést a Timesban, hogy új nevelőnőt keressen. Közben váratlanul megfordul a szél és a keleti széllel megérkezik Mary Poppins is, akinek feltűnik, mennyi szigorú arcú asszony várakozik a Banks porta előtt. Ők azok, akik jelentkeztek az álláshirdetésre, ám amikor pontban nyolckor eldördül a szomszédban lakó admirális ágyúja, mind eltűnnek, így Mary Poppins marad az egyedüli jelölt. A fiatal lány még Mr. Banks-t is megfélemlíti egy csöppet, aki így beleegyezik, hogy ő legyen a gyerekek nevelőnője.