Egy csapat szövetséges katona két éve próbál megszökni egy olasz fogolytáborból. Az újonnan érkezett hadifogoly, az amerikai Ryan ezredes átveszi az irányítás a főként angolokból álló csoport felett. Bár sikeresen megszöknek a táborból, Ryan nagyvonalúságának köszönhetően németek fogságába esnek. A szökevényeket tehervonaton Svájcba szállítják. Hamarosan ellentét alakul ki az angolok és az amerikai ezredes között, aki leleményességével megpróbálja jóvátenni a súlyos hibát. Ráveszi társait, hogy a vonat tetején elbújva játszák ki az ellenséget.

A film a II. világháború idején játszódik a festői Szicilia Valerno nevű falujában. Amerikai katonák akarják elfoglalni a falut és fogságba ejteni az olasz katonákat, akik a falut védelmezik. Ám az olaszok hajlandók akár harc nélkül is megadni magukat, ha megtarthatják a hagyományos bor-fesztiváljukat. Ám Cash százados mindenben a katonai fegyelmet követi. Nem hajlandó engedni a szabályokból: az olasz katonák a megadás pillanatától kezdve hadifoglyok. Csakhogy Oppo százados ezt az olaszok nevében visszautasítja. Újból kitör a háborúskodás az amerikaiak és az olaszok között. Nincs mese, a könnyelmű és élni vágyó Christian főhadnagynak kell közbelépnie, ha azt akarja, hogy a bor-fesztivál és a mulatság ne essen kútba. És ekkor megérkeznek a németek - a káosz teljes...

Ez a pompázatos kosztümös film, amelyhez Viscontinak különösen jó érzéke van, nagy nosztalgiával idézi fel a Risorgimento lázas éveit Velencében, amikor még nagyon tudtak szeretni az emberek - feltételek nélkül, a sérelmek elviselésével, önmaguk feláldozásával. Az érzelmek szépséget teremtő erejét a film két összetevője jeleníti meg: a romantikus történet és Alida Valli érzelmileg túlfűtött, de teljes mértékben hiteles játéka. Amikor A trubadúr előadása tüntetésbe torkollik a Habsburg-uralom ellen, a demonstrációt vezető Ussoni márki összetűz egy Franz nevű fiatal osztrák tiszttel. Livia grófnő, Ussoni unokanővére, meg akarja akadályozni a párbajt. Franz, akinek eszébe sincs kiállni a márkival, hanem elfogatja és száműzeti őt, ráerőszakolja a társaságát Liviára, aki hamarosan kénytelen szembenézni azzal, hogy beleszeretett az osztrák tisztbe. Franz persze méltatlannak bizonyul Livia odaadó szerelmére, s e csalódásra a bosszú sem hoz enyhülést.

Stourley Kracklite-tot, a neves chicagói építészt felkérik, rendezzen kiállítást Rómában, a tizennyolcadik századi francia építész, Étienne-Louis Boullée tiszteletére. Fiatal feleségével, Louisával utazik az örök városba. A hónapokig tartó munka alatt az építész egyre nagyobb hasi fájdalmakkal küzd, miközben kiderül, hogy a felesége gyermeket vár. A betegsége és a kiállítással kapcsolatos teendői miatt Kracklite kevés időt szentel Louisának, aki egy olasz fiatalember karjaiban talál vigaszt. Nem elég a nagy testi és lelki fájdalom, még a kiállítást is elveszik Kracklite-tól. A meg nem értett Boullée szerepébe képzelve magát búcsúzik az élettől és a művészettől.

Egy amerikai, egy angol és egy orosz tiszt együtt szökik meg a hadifogságból 1943-ban, Olaszországban. Egy fergeteges római nagyasszony veszi őket a pártfogásába, és bújtatja a padlásán, akinek vőlegénye bekapcsolódik a földalatti ellenállásba is. Árulás nyomán azonban nem mindannyian élik meg azt, hogy a szövetséges csapatok fölszabadítják Rómát.

A Darázsfészek című háborús drámában Turner, a második világháború idején az olasz fronton rekedt amerikai kapitány csapatával együtt ejtőernyős ereszkedés segítségével próbálja meg összezavarni a német csapatokat. A céljuk, hogy felrobbantsanak egy gátat. Az akció félresiklik, s csak Turner éli túl a támadást. A feladat végrehajtásában Turnert egy csapat olasz gyerek segíti.

1761 Szentpétervár. A nép éhes, és Péter nagyhercegtől kér kenyeret és kegyelmet, ő azonban a népbe akar lövetni zsoldosaival. Gregorij Orlov kozák lovaskapitány megakadályozza a vérengzést, s bár Katalin kitünteti figyelmével, Péter előtt kegyvesztett lesz, és kényszermunkára ítélik. A cárnő halála után Oroszország trónjának várományosa Péter és Katalin. Péter azonban elmebeteg, őrült és intézkedései szakadékba sodorhatják az egész országot. Ezt Katalin nem engedheti, és a félreállított kozákok élére nevezi ki Gregorij Orlov tábornokot, felesküszik Oroszországra, meghódítani III. Péter hatalmát...

A húszas évek Amerikájában az idegengyűlölet és a bolsevizmustól való rettegés légkörében két olasz emigráns munkást állítanak bíróság elé azzal a váddal, hogy egy rablásuk alkalmával Massachussets mellett megöltek egy biztonsági őrt. Sacco az utolsó szó jogán a bírák képébe vágja: azért kell itt állnunk, mert anarchisták vagyunk. Az eljárás - a nemzetközi nyomásnak is köszönhetően - két évig tartott, de a két férfi nem tudta megvédeni magát. Sacco és Vanzetti perét néhány évvel ezelőtt nevezte Massachusetts kormányzója az amerikai igazságszolgáltatás szégyenfoltjának.