1878. szeptember. A cheyenne indiánok nyomorúságos körülmények között élnek a kormány által kijelölt kietlen, sivatagi rezervátumban: soraikat malária és éhség tizedeli. A kormány képviselői - ígéretük ellenére nem keresik fel őket, hogy meghallgassák panaszaikat. A végsőkig elkeseredett indiánok elhatározzák hát, hogy visszatérnek szülőföldjükre, ahol egykoron boldogan éltek. A rezervátumot azonban a törvény szerint tilos elhagyniuk. A fehérek közül az egyetlen, aki együtt érez velük, Deborah, az indián gyerekek tanítónője. Sorsukban osztozva velük megy, annak ellenére, hogy tudja, a helyőrség rövidesen üldözőbe veszi őket... A Maurice Sandoz regénye alapján készült film őszintén mutatja be az amerikaiaknak az indiánok elleni kegyetlen bánásmódjáról. A filmet Oscar-díjra jelölték.

A lovasság egyik fekete bőrű őrmesterét azzal vádolják, hogy megerőszakolt és meggyilkolt egy fehér lányt, és utána parancsnokát is megölte. Rutledge őrmester dezertálással tovább ront a helyzetén, mire egy régi barátját, Cantrell hadnagyot bízzák meg, hozza vissza a szökevényt. A hadnagy arra is vállalkozik, hogy a hadbíróság előtt védője legyen az őrmesternek, aki kitart ártatlansága mellett. Az igazság a bíróságon elhangzó tanúvallomások alapján bontakozik ki, megdöbbentő végkifejlettel.

Ranse Stoddard és Tom Doniphon közeli barátságba kerülnek, amikor Stoddard a nyugati kisvárosba, Shinboe-ba érkezik seriffnek. A városkát egy Liberty Valance nevű ember és bandája rettegésben tartják. Amikor megtudják, hogy Stoddard nem hajlandó kenőpénzt elfogadni, elhatározzák, hogy elteszik láb alól. Stoddard és Doniphon pedig megfogadják: rendet tesznek Shinboe-ban...

Kirby York ezredes a haza szolgálatát mindennél - még szeretett feleségénél és fiánál is - fontosabbnak tartja. Amikor York fia, Jeff bevonul, és apja őrhelyére vezénylik, az ezredes úgy dönt, hogy semmiben nem kivételezik majd a fiúval. Érzéseit akkor is megpróbálja elrejteni, amikor fia nyomában megérkezik évek óta nem látott felesége, Kathleen is. Egy véres indiántámadás visszaverése után az ezredes tudja, hogy az erőd már nem biztonságos: parancsot ad, hogy az asszonyok és a gyerekek hagyják el a tábort. Fiára bízza, hogy vezesse biztonságba a kis csapatot. Jeff megpróbál ellenszegülni apjának, Kathleen azonban tudja, hogy a férje miért döntött így, és régi érzései újra fellángolnak. Miközben az erőd katonái készülnek az apacsok következő rohamára, Jeff is bizonyíthatja bátorságát: az úton indiánok támadják meg a csapatát... A legendás John Ford és a nem kevésbé legendás John Wayne klasszikus westernfilmjének most először a színezett verzióját láthatjuk.

Amos és Theodore kisstílű bűnözőként tengetik életüket a vadnyugaton. Egy napon - szerencsétlenségükre - betévednek "Vuli Bili Hicskok" seriff városába, ahol bankrablásba keverednek. Az őrült seriff ezután életcéljának tekinti a két gonosztevő elfogását és saját kezű felkoncolását, ezért kész rá, hogy a sírig üldözze őket.

Ez a film volt Henry Fonda visszatérése Hollywoodba, miután hat évig kizárólag színházban, illetve televízióban játszott a keleti parton, félve, hogy baloldali nézetei miatt a McCarthy-bizottság célkeresztjébe kerülne. (A hangosbemondó legalább akkora marhaságokat szajkóz, mint a M.A.S.H.-ben!)

A texasi cowboyt kimenti a tengerből egy 12 éves fiú. Miközben arra vár, hogy hazatérhessen eldönti, hogy segít a megmentője családján.

Békés és felhőtlen az élet 1905-ben az amerikai délen, nyugalmas a 12 éves Lucius gyermekkora is. Ám az első citromsárga automobil megjelenésével Jeffersont és lakóit is megcsapja a változás hirtelen szele. Két zsivány felnőtt cimborája rábeszéli a fiút, hogy vegyék kölcsön a családi járgányt, és tegyenek egy kalandos kirándulást Memphisbe.