Stephen Frears, A királynő és a Veszedelmes viszonyok rendezőjének valóságon alapuló, felemelő története az idős ír asszonyról, Philomena Lee-ről, aki a karrierje mélypontján lévő angol riporter, Martin Sixsmith segítségével keresi tőle csaknem ötven éve elszakított gyermekét. Bár egy világ választja el őket egymástól, a generációs, vallási és intellektuális különbségeket leküzdő furcsa páros között különös barátság alakul ki a tengerentúlra is átívelő, egyszerre megható, megrázó, szívet melengető és olykor nagyon vicces utazás során.

Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.

A film egy frissen diplomás történetét követi nyomon, aki épphogy csak kikerült a Harvard orvosi szakról, máris munkát kap egy elmegyógyintézetben. Ez a hely azonban nem épp az, aminek látszik: itt ugyanis a betegek vették át a hatalmat az intézmény felett.

Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.

Koppenhága, 1926. Einar és Gerda művészházaspár, a férfi nagy sikereket arat tájképeivel. Gerda köztiszteletben álló polgárok portréfestője. Boldog házasságban élnek, bár a személyes és a művészi megvilágosodás eddig mindkettejüket elkerülte. Mindez változni kezd, mert egy napon Gerdának gyorsan be kell fejeznie egy portrét, ezért megkéri a férjét, hogy öltözzön nőnek és legyen a modellje. Einar rájön, hogy Liliként tudja kifejeznie valódi énjét, és elkezd nőként élni. Gerda váratlanul rádöbben, hogy új múzsája lett, ami kreatív lendületet ad művészetének. A házaspár azonban kénytelen szembenézni a társadalom rosszallásával. Elköltöznek a jóval toleránsabb Párizsba. Gerda karrierje szárnyalni kezd. Házasságuk új tartalmakkal telítődik, de nem minden feszültség nélkül. Gerda azonban folyamatosan támogatja párja törekvését, hogy fizikailag is nővé alakulhasson. Egymásnak köszönhetően mindketten bátorságra tesznek szert, hogy merjék vállalni valódi önmagukat.

Az átkok nem öregszenek. Egy XVIII. századi férfi, Barnabas Collins megszerez mindent, amire vágyik: pénzt, hatalmat, birtokot, csak a szerelemben nincs szerencséje, ugyanis egy boszorkány egy sértésre átokkal felel. Barnabast kétszáz évvel később véletlenül kiszabadítják a sírjából, és nem nyugodhat békében: visszatér a régi házába, ahol kénytelen megismerkedni zavaros XX. századi utódaival. Jobb híján beköltözik a családi rezidenciába, megpróbálja elviselni az anyukát, a velük lakó pszichológust, a lázadó kamaszlányt - akiknek mind megvan a maga sötét titka és őrült terve az új rokonnal: a kísértetiesen vén ősapával.

Amíg Londonban egyre nő a társadalmi széthúzás, egy fiatal fiú beleszeret egy lányba, aki más társadalmi körökből érkezik, mint ő.

A film története szerint Lilly még gyermekkorában árvává válik. Lilly számos megpróbáltatáson esik át, többek között elmenekül a polgárháború elől. Később egy londoni közösségre talál, ahol hamarosan a középpontba kerül. Igyekszik egyesíteni a széthullott családokat. Lilly barátja, Amira rájön arra, hogy Lilly tevékenységét nem pusztán a jószívűség vezérli: Lilly régi szerelmét, Azizt keresi.