Egy forró délután az álmos blackwateri városkában az ott lakók ijedten néznek fel az égre. Egy meteor hasít végig és egyenesen a Természettudományi Múzeumra zuhan. Senki sem sejti, hogy a meteor igazából egy űrhajó, amely egy idegen életformát hordoz. Azzal a céllal jött, hogy egyesüljön az első földi organizmussal, amivel találkozik: a megfagyott Woolly mamuttal, mely a múzeum és a városka büszkesége. Amint ez a rejtélyes szerencsétlenség kiderül, a várost ellepik az ufó megszállottjai. A helyi hatóságok és a kormány kutatói csatlakoznak Frank Abenathyhoz és apjához, Simonhoz, hogy megfékezzék a senkinek és semminek nem kegyelmező mamutot.

Az emberek bűnnel teli, elkorcsosult életét látva a Teremtő elhatározza, hogy elpusztítja a világot, és újrateremti azt. E hatalmas feladatra egy embert tart érdemesnek, a családjával bolyongó Noét, aki a legnehezebb helyzetben sem ingott meg a hitében. A Teremtő figyelmezteti a közelgő katasztrófára, és megparancsolja neki, hogy mentse meg az állatokat, építsen egy bárkát, hogy túléljék az özönvizet. Munkáját azonban hátráltatja a gonosz Thubal-Káin, aki csatlakozni akar hozzá a züllött seregével.

Pauline éppen az esküvőre készül egy férfival, akitől már gyermeket vár. Neurotikus testvére, Margot a kisfiával, Claude-dal érkezik a jeles napra, és tökéletesen meg van arról győződve, hogy Malcolm nem a megfelelő partner a nővére számára. Ez persze aztán rövidesen jókora családi veszekedéshez vezet...

Mona magányos, befelé forduló kislány. Valósággal bálványozza a zseniális matematikus apját. A férfi azonban megbetegszik, és szellemileg egyre jobban leépül. Mona megszállottan beleveti magát a számok világába. A matematika segítségével megpróbálja értelmezni, előre kiszámítani az előre nem látható eseményeket. Felnőve Mona egy általános iskolában vállal matematika tanári állást, egyszerre élvezi a dolgot, ugyanakkor fél a feladattól. A tanítás talán segít neki abban, hogy megbékéljen a világgal, megtalálja önmagát, és végleg lezárja a fájó múltat.