Jean és Marina Athénba utaznak nyári vakációra. Ott csatlakozik hozzájuk Marina családja. Jean és Marina egy romantikus kiruccanásra készülnek, de Marina családja úgy dönt, hogy elkísérik őket. És ettől kezdve semmi sem a terv szerint alakul...

Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.

Joe-ra (Charlotte Gainsbourg) egy nap egy sikátorban fekve a rideg utcakövön talál rá az éppen boltba igyekvő Seligman (Stellan Skarsgard). A fiatal nőt megverték, vérzik, és szemmel láthatóan segítségre szorul, ezért a férfi megsajnálja, és elviszi magához, hogy ápolja. Joe pedig mind őszintébben meséli el jóakarójának, miképp került abba a lehetetlen helyzetbe, ahogyan találkoztak. A nő nimfomániásnak diagnosztizálja magát, élményei pedig egészen a tinédzserkoráig nyúlnak vissza. Történetei között szót ejt édesapjáról, egy nagy szerelméről, és szeretőkről, de mindenekelőtt szexuális kalandjairól, amelyek bővelkednek extrémitásokban, zavarba ejtő helyzetekben, szexuális pózokban és játékokban, valamint vállalt perverziókban. Seligman megértően, ámde zavartan hallgatja a nőt és a történelemből, valamint a tudományból vett példákkal és tapasztalatokkal igyekszik értelmet adni a nő tetteinek.

Pierre Bonnard francia festő a századforduló egyik kiemekedő művésze, a posztimpresszionizmus jeles képviselője volt. Munkásságára hatalmas hatással volt Paul Gauguin. A film Bonnard életét dolgozza fel, egyaránt bemutatva a festő művészetét és elsöprő szerelmét feleségével, Marthe-val. A nő nemcsak élete szerelme volt, de a múzsája is. Marthe és Pierre egész életükben egymás támaszai voltak, Bonnard képeinek mintegy harmadán Marthe látható. A Bonnard – Egy festő szerelme egyszerre történelmi film és szerelmi történet, amely felidézi a 19-20. század fordulóját, bemutatja a festő életének fontosabb állomásait, s betekintést enged a magánéletébe.

A részben Magyarországon, Aszódon a Podmaniczky kastélyban forgatott az Egy vezér gyermekkora című angol-magyar-francia misztikus dráma Robert Pattinson főszereplésével 1918-ban, a XX. századi önkényuralmi rendszerek szárba szökkenésének időszakában játszódik. Párizsban egy fiatal amerikai fiú figyelemmel kíséri, hogyan működik közre apja a versailles-i békeszerződés kidolgozásában. Ezek a tapasztalatok formálják eszméit és világképét, és lassanként egy hátborzongató személyiségalakul kia szemünk előtt. A színészként is dolgozó amerikai rendező, Brady Corbet a legjobb elsőfilmes díját nyerte el a 2015-ös Velencei Filmfesztiválon ezért az alkotásáért.

Egy gyönyörű titkárnő ellopja főnöke sportautóját. A nő elkocsikázik a tengerpartra, ahol emlékezete szerint sosem járt, épp ezért nagyon furcsállja, hogy látszólag mindenki ismeri őt. Amikor egy holttest kerül elő a csomagtartójából, egyszeriben ő lesz a gyanúsítottja egy olyan gyilkosságnak, melyről tudomása sincs. Vajon képes ép elmével átvészelni az eseményeket?

Voltak idők, amikor a meséket nem nagy, bölcs királyok, fehér lovon vágtató, daliás lovagok, ábrándozó királykisasszonyok és szőke hercegek terelgették vidáman az elmaradhatatlan happy end felé. Voltak idők, amikor a mesék valami sötétebbet, elemibbet, mélységesen emberibbet adták át, és figyelmeztető tanmesét mondtak gyarlóságokról és ostoba vágyakról. Ezekben az időkben élt többek közt az olasz Giambattista Basile, akinek halála után, az 1630-as években megjelent Pentameron című népmesei gyűjteménye többek közt a Grimm testvéreket is inspirálta. Matteo Garrone, a Gomorra rendezője most elővette ezt a többé-kevésbé a feledés homályába veszett művet, és néhány elemét átdolgozta egy kétórás mozifilmmé Tale of Tales (Il racconto dei racconti, 2015) címen – lehámozva közben a mesékről a főleg Hollywood és Disney által rávont cukormázat, és visszavezetve a műfajt a felnőttek birodalmába.

A 18 éves Louise két évre Mumbaiba költözik a szüleivel, akik ott kaptak munkát. Mielőtt új otthonukba költöznének, a Taj Mahal Palace hotel egyik lakosztályában töltenek pár napot. Amikor szülei egyik este vacsorázni indulnak, Louise úgy dönt, hogy a hotelben marad. Idővel furcsa zajokat hall a folyosóról, majd rájön, hogy terrortámadás van folyamatban. Louise-nak az egyetlen kapcsolata a külvilággal a mobilja. Egyedül kell átvészelnie az éjszakát, ami után már soha nem lesz ugyanaz a fiatal.

Egy toronyház lakóinak élete egy váratlan esemény miatt kicsúszik az irányításuk alól.

1999-ben Celeste a sors kiszámíthatatlan szeszélye folytán túlél egy iskolai mészárlást. A tragédiáról írt emlékdalnak köszönhetően a figyelem középpontjába kerül, és egy évtized leforgása alatt híres popsztár lesz belőle, hála a dalait író nővérének, és a minden hájjal megkent menedzserének. Ártatlanságának elvesztése egybeesik a terrorizmus előretörésével, az új korszaknak újfajta hírességre van szüksége: egy amerikai ikonra, globális szupersztárra. Ám Celeste súlyos árat fizet mindezért.

A huszonéves David Párizsban él, bedolgozik egy airbnb lakásban, parkokban kertészkedik, és segít nővérének, Sandrine-nak, aki egyedül neveli a hétéves Amandát. Mindeközben románc bontakozik ki közte és Lena, egy zongorista lány között. A gondtalan hétköznapok azonban egyszeriben véget érnek, amikor egy parkban terrormerényletet hajtanak végre, amely során Sandrine meghal, Lena pedig megsebesül.

John Paul Getty a világ leggazdagabb és legfukarabb embereként, még elrabolt unokájáért sem volt hajlandó pénzt kiadni. Szeretet vagy pénz? A milliárdos számára a válasz egyértelmű.

Casanova a XVIII. század megkerülhetetlen alakja, akinek nő még nem tudott nemet mondani. Amikor a világ legnagyobb csábítója Londonba érkezik, megismerkedik a gyönyörű és fiatal kurtizánnal, Marianne de Charpillonnal, aki olyannyira megbabonázza a férfit, hogy az hajlandó lenne lemondani a világ összes nőjének szerelméről. A lány azonban nem adja könnyen magát, kíméletlen játékba kezd, melyben egyikük sem nyerhet.

2038: George Almore egy valódi, embernek megfelelő mesterséges intelligencián dolgozik. Legújabb prototípusa szinte készen áll. Ez az érzékeny szakasz viszont a legveszélyesebb. Különösen, mivel olyan célja van, amelyet minden áron el kell rejtenie: újra találkozni a halott feleségével.

Louis Wain, egy eddig ismeretlen 19. századi művész bukkan fel szinte a semmiből izgalmas, szürreális macskafestményeinek köszönhetően.

A férje váratlan halála felett napirendre térni képtelen fiatal nő egyedül él a tóparti házban, amit a férfi épített. Beth igyekezete, hogy lelkileg ép maradjon, hiábavalónak bizonyul, amikor rémálmok törnek rá. Felkavaró látomásaiban a házban ólálkodó kísérteties jelenlét őt szólítja. Barátai tanácsa ellenére Beth kutakodni kezd néhai férje holmijai között, abban bízva, hogy válaszokra lel. A titkok, amiket feltár, egyszerre különösek és ijesztőek – ám ez sem tántorítja el attól, hogy megoldja a rejtélyt.