A film Zanussi, évekkel korábbi, legjobb alkotásait idézi emlékezetünkbe. A rendező visszatér egykori témáihoz és filmnyelvéhez, ismét a legfontosabb kérdésekre keres választ: az élet, a halál értelme foglalkoztatja. Az élet, mint nemi úton terjedő halálos betegség - mulatságos és érdeklődést keltő cím. Látszólag gúnyos, valójában azonban mélyen tragikus. Ezt a spray-vel falra festett mondatot a rendező Varsóban, lakóhelyén vette észre. "Mindig csodálkozom azokon, akiket arra késztet a frusztráció, hogy spray-vel írjanak a falra, és kíváncsi vagyok, mit szeretnének közölni. Mindig elolvasom az üzeneteiket. Ha jobban belegondolunk, nehéz megkérdőjelezni a mondat igazságát. Hiszen minden élet halállal végződik, és minden élet nemi úton terjed - legalábbis egyelőre

Pjotr, a Budapestről elszármazott lengyel fiú gyermekkora óta megszállottja a könyveknek, különösen egynek. A zsidó legenda szerint ez a könyv - az Ezüstkorona - képes feltámasztani a holtakat. Éppen ezzel a könyvvel a hóna alatt érkezik meg Eszter, a pesti diáklány, hogy egy krakkói rabbi sírkövét restaurálja. Kezdetét veszi a végtelennek tűnő bonyodalom, melyet úgy tűnik egy ősi zsidó pörgettyűjáték mozgat: a trenderli. E körül forog idősek és fiatalok sorsa, ez idézi meg Pjotr halott nagymamáját és erről a titokzatos játékról mesél a Csodarabbi is, aki a semmiből bukkan elő.

Varsó, 1920. A Vörös Hadsereg a város felé tör. A fiatal lengyel állam megvédésére tízezrek indulnak a frontra. Jan, a lovaskatona is parancsot kap, a harcoló csapatokhoz kell csatlakoznia. Mielőtt elindul megkéri kedvese, a szép színésznő, Ola kezét, majd összeházasodnak. A harcok során Jan fogságba esik és élete a kegyetlen csekista Bykowski kezében van...

A költői történet a 20-as években játszódik, főhőse Wiktor Ruben, a harmincas év körüli gyáros fiatalember. Egy barátja temetéséről jövet elhatározza, hogy meglátogatja vidéken élő nagybátyját és nagynénjét. A házban nagyobb rokonságot talál, köztük öt olyan asszonyt, akik valamikor nagyon szerették, talán szerelemmel is. Wiktor azonban csak egyet szeretett közülük igazán, de ő már meghalt miután Wiktor elhagyta a birtokot. Reményvesztett asszonyi sorsok bontakoznak ki előttünk a falusi nyárdélután lusta, kicsit dekadens mégis bukolikus harmóniájában.

Wajda filmje a második világháború alatt történt katyni mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt, köztük Wajda édesapját, ölték meg egy erdőben. Az 1940-ben meggyilkolt emberek holttesteit rejtő tömegsírokat a német hadsereg fedezte fel 1943-ban. A történet túlmutat a fogva tartott, kétségbeesett, életben maradásukban az utolsó pillanatig reménykedő katonák sorsán, velük egyenrangú, sőt hangsúlyosabb helyett kapnak a filmben feleségeik, testvéreik, szüleik, akik öt évig semmit sem tudtak és semmilyen hírt nem kaptak szeretteikről.