A film alapjául az 1971-es, hírhedt Stanford-i börtönkísérlet szolgál. A kutatólaborban egy valódi börtönt modelleznek, cellákkal, rácsokkal és megfigyelő kamerákkal felszerelve. Két héten keresztül 20 férfi játssza el a börtönőrök és a rabok szerepét, miközben a tudósok az agresszív viselkedést vizsgálják. A rabok el vannak zárva, és látszólag enyhe megkötések vonatkoznak rájuk, az őrök pedig azt az utasítást kapják, hogy fizikai erőszak nélkül próbáljanak meg rendet tartani. A résztvevők közül bárki bármikor kiléphet, de a szereplőknek fizetett díjat ebben az esetben nem veheti fel. Az első napokban a két csoport közötti hangulat inkább csak bizonytalan, de ahogy telik az idő egyre több valódi konfliktus alakul ki, az őrök pedig egyre drasztikusabb korlátozásokat vezetnek be a fegyelem megtartása érdekében. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kísérlet túl jól sikerül.

Aurélie, a fiatal párizsi étteremtulajdonos egyik napról a másikra egyedül marad, amikor elhagyja a barátja. A nő bánatosan kóborol Párizs utcáin, amikor egy kis könyvesboltban rábukkan egy regényre - az első mondatok nem csak az ő étterméről, hanem róla is szólnak. Vajon sikerül megtalálni a regény szerzőjét?

Lena és Daniel szörnyű események részesei lesznek az 1973-as chilei puccs után, mely Salvadore Allende elnök megbuktatására irányul. A puccs egyet jelentett Augustus Pinochet felemelkedésével. Danielt foglyul ejtik a Pinochet által felállított titkos rendőrség, a DINA emberei, és a Colonia Dignidad nevezetű helyre hurcolják. Lena egy lelkész segítségével a férfi nyomára bukkan, hamarosan azonban rá kell döbbennie, hogy a kolónia egy rettenetes fogolytábor, ahol borzasztó kínzásoknak vetik alá a rabokat.

Anne Clark szereti ügyvédi hivatását, ám elérkezik számára a nagy nap, amikor kollégái búcsúztatják. Nyugdíjba vonulásakor úgy dönt, hogy vesz egy házat a tengerparton. Lánya, Holly új párjával meglátogatja, azonban mikor megérkeznek, nem várt meglepetésben lesz része Anne-nek.