A film Max Fisher, a Rushmore Gimnázium végzõs diákjának történetét meséli el, aki meglehetõsen fontos szerepet tölt be a patinás oktatási intézmény életében. Jelenleg õ az iskolaújság- és évkönyv szerkesztõje: a Francia Klub, a Német Klub, a Sakk Klub és a Csillagvizsgáló Klub elnöke: a vívócsapat kapitánya és a retorikai önképzõkör elnöke: valamint a Max Fisher Színjátszókör igazgatója és producere, amely számára darabokat ír a rendõrségi korrupcióról, a nagyvárosi bûnözésrõl, a háborúról és az élet egyéb örömeirõl. Max szeretne korengedménnyel bekerülni az Oxfordi Egyetemre. (Ha oda nem megy, hát akkor a Harvardra.) Csak az a bökkenõ, hogy Max az iskola egyik legrosszabb tanulója, akit éppen próbaidõre bocsátottak: még egy karó, és repül.

Egy öttagú hegymászócsoport egy elhagyatott skót hegységen mászik, amikor szörnyű felfedezést tesznek: egy fiatal lányt találnak egy kis üregben, aki csupán egy vékony csövön keresztül tud levegőt venni, teljesen dehidratált és félholt az éhezéstől. Miután kiszabadítják úgy döntenek, hogy nekivágnak egy extrém módon veszélyes ereszkedésnek, hogy megmentsék a lányt, természetesen a lány elrablói ezt nem nézik tétlenül üldözőbe veszik őket és szó szerint vadászni kezdenek rájuk.

Tate ámokfutásba kezd, hogy megbosszulja hűséges és megbízható gyalogosának erőszakos halálát. Hogy felkutassa a felelős gonosztevőt, a komfortzónáján, Essexen túlra, a 90-es évekbeli Soho sötét oldalára merészkedik. Erőszakos bűnözőkkel száll szembe, és puszta erejével verekedi át magát a mellékutcákon. A bosszú végrehajtásához semmitől sem riad vissza, még akkor sem, amikor a körülötte lévő világ felrobban.

Barney Thomson, a félénk Glasgow-i borbély középszerű és érdektelen életet él, azonban minden egy csapásra megváltozik, amikor belép egy sorozatgyilkos groteszk és komikusan abszurd világába

Jack Dodd joviális úriember volt, bármikor talált alkalmat egy jó kocsmázásra. A londoni hentes úgy halt meg, ahogy élt: mosollyal az arcán, egy lóverseny közben, amikor kölcsönkért pénzből fogadott. Hátrahagyott végrendeletében megkérte feleségét, legjobb barátait és fogadott fiát, hogy szórják szét hamvait a tengerbe Margate partjainál. Felesége Amy, akivel ötven évig élt, úgy érzi nem bírja teljesíteni a kívánságot és otthon marad. A jóbarátok Ray, Lenny, Vic és a fogadott fiú, Vince viszont felkerekednek az utolsó kívánság teljesítésére. A tenger felé, útközben összeszedik emlékeiket Jack-ről, a barátságról, a nőkről, a szenvedélyekről. Mi volt, mi maradt és mi az igazán fontos az életben...

Susan fontos kérdéseket kutató tudós. Karrierjéért cserébe minden mást feladott az életben, többek közt a szerelmet is. Egy nap mégis enged az ösztöneinek, amikor találkozik Michaellel, a tehetséges séffel. Míg Susan és Michael a szerelem új, eddig nem tapasztalt mélységeit fedezik fel, a többi ember furcsán kezd viselkedni - egy rémisztő jelenség járványszerűen hat az érzékekre, mindenkin egy ismeretlen betegség lesz úrrá. A világméretű katasztrófa Susant és Michaelt is eléri.

Az írországi Magdalene menhelyeket az Irgalmas Nővérek apácarend tartotta fenn. A fiatal lányokat ide vagy családjuk, vagy az árvaház küldte, hogy fogvatartásuk alatt a rend mosodájában keményen dolgozva bánják meg vétkeiket. A lányok bűnei nagyon különbözőek voltak. Ha egy lány gyermeket szült, vagy túl csinos, túl csúnya, túl okos, vagy buta volt, vagy például unokatestvére megerőszakolta, egyenes volt az útja a menhelyre. A lányok évi 364 napot dolgoztak, a fizetség pedig éhezés, verés, megaláztatás és erőszak volt. Nők ezrei éltek és haltak meg itt. Az utolsó Magdelene menhelyet 1996-ban zárták be. A film négy fiatal lány sorsát kíséri végig a hatvanas években, igaz történet alapján.

Peter Mullan, A Magdolna nővérek Cannes-i nagydíjas direktorának harmadik rendezése személyes élmények alapján készült. John, a magabiztos és szorgalmas diák épp most kezdte el középiskolai tanulmányait, ahol csak ideig-óráig tud ellenállni könyörtelen környezetének: a nemtörődöm tanároknak és a kegyetlen osztálytársaknak, ráadásul a bandaháborúk által sújtott utca brutális törvényei és a saját problémáikkal is megbirkózni képtelen szüleinek oda nem figyelése is a gyors züllés irányába tolja őt. Mullan elgondolkodtató látleletet készített egy társadalmi osztályról, amely mintha eredendően bukásra ítéltetett volna: vajh ilyen körülmények között van-e bárkinek is esélye a kiemelkedésre?

A skót nemes, aki Willam Wallace lázadásának leverése után ugyan hűséget esküszik az angol királynak, de látva a nép sanyarú sorsát, mégis úgy dönt, hogy fellázad. Először természetesen egy maroknyi emberrel és gerillataktikával keseríti meg az elnyomók életét, de hatalmas áldozatok árán végül eljut oda, hogy egy nagyszabású, sorsdöntő csatában mérkőzzön meg ellenfelével. Nem tart hangzatos beszédeket romantikus eszmékről, és seregével valóban törvényen kívüliként, vérmocskosan, az éppen rendelkezésére álló eszközökkel harcol hasonló hozzáállású ellenlábasaival.

A Végzet Köve, vagy a Koronázókő az a homokkő, amelyet évszázadokig felhasználtak a skót, majd az angol, majd a brit koronázási szertartásokban. A követ I. Eduárd angol király 1296-ban hadizsákmányként elvitte és a westminsteri apátságban helyezte el. Itt a koronázási trón (Coronation Chair) vagy Szent Edward széke néven ismert öreg faszék ülőrésze alá illesztették vaspántokkal ? ezen a széken koronázták meg az angol királyokat, s ezzel szimbolizálták, hogy ők egyben Skócia királyai is. 1950-ben skót diákok megpróbálják visszaszerezni...

Nincs