Az amerikai nemzetvédelem arra a következtetésre jut, hogy az oroszok készülnek valamire. Hogy igazi felderítési akciójukat leplezzék, úgy döntenek, álkémeket vetnek be. Két jelentéktelen hivatalnokra esik a választásuk: Emmett Fitz-Hume és Austin Millbarge, a két esetlen figura kapja a megbízást. A furcsa páros egynapos kiképzésen vesz részt, s másnap már Pakisztánban találják magukat, ahol vérszomjas orosz kémek várják a kőkemény amerikaiakat.

A második világháború végkifejlete számos történész szerint a normandiai partraszállás sikerén múlt. A szövetségesek merész terve - összehangolt és váratlan támadást intézni a németekre onnan, ahonnan a legkevésbé számítanak rá - 1944. június 6-án súlyos veszteségek árán, de sikerrel járt.Az 1962-ben forgatott klasszikus minden idők egyik legambiciózusabb filmje, amelynek alkotói a lehető legpontosabban, leghitelesebben - szinte dokumentarista módon - szerették volna bemutatni a leghosszabb nap eseményeit. Ellentétben számos, a partraszállásról szóló filmmel, ebben az alkotásban mind az angolok, mind az amerikaiak, mind a franciák, mind pedig a németek szemszögéből megismerhetjük a csata szinte minden pillanatát. A filmnek szinte minden szereplője főszereplő. Egyforma hangsúlyt kapnak a generálisok és a közkatonák, ugyanolyan részletesen megismerhetjük a partraszállást megelőző előkészületeket, mint magát az ütközetet.

Tony Hunter, a jobb napokat látott filmsztár minden vágya az, hogy visszatáncolhassa magát a csúcsra, ezért elhatározza, hogy a világot jelentő deszkákon kezdi újra karrierjét. Csakhogy a színész azonnal összetűzésbe kerül Jeffrey Cordovával, a híres rendezővel, aki mindent másképp dirigál, mint ahogy azt Tony elképzelte. Az indulatok akkor szabadulnak csak el igazán, amikor Cordova szerződteti Gabrielle Gerardot, a prímabalerinát, akit Tony ki nem állhat. Ahogy azonban a páros egyre jobban összeszokik, a gyűlöletet új érzések váltják fel...

Tom Healy színésztársulata Cheyenne-be, a vadnyugati kisvárosba érkezik. Adósságainak kifizetése reményében Angie, a sikeres színésznő felteszi az est bevételét egy pókerjátékban, de mindent elveszít. A földönfutóvá vált színészek elmenekülnek Cheyenne-ből, ám Bonanzába, a következő városba vezető útjuk során indiánokkal, és egyéb veszélyekkel kell megküzdeniük. Bonanzában Angie ismét más pénzét teszi kockára, annak tudta nélkül.

Joan Crawford Hollywood egyik legnagyobb sztárja volt. Négy évtizedes pályafutása alatt emlékezetes filmek sorát készítette, 1945-ben Oscar-díjat kapott a Mildred Pierce-ben nyújtott alakításáért. Miközben színésznőként sikert sikerre halmozott, a magánéletében nem találta a boldogságot. Négy férjet is elfogyasztott, az adoptált lányát pedig kitagadta az örökségből. Mindez arra ösztönözte Christinát, hogy megírja önéletrajzát, és olyannak mutassa meg a mostohaanyját, amilyen az valójában volt: kegyetlen, érzelemmentes szörnyetegnek, aki otthon is szerepet játszott.

Detroit, Michigan 1927. Mr. Gordon minden pénzét egy autóra fordítja. A prototípus azonban még sajnos nem tökéletes, és a próbaút közben Gordon halálos balesetet szenved. Lányának, Dale-nek kell folytatnia apja munkáját és bebizonyítania, hogy az autó még a sivatagban is megállja a helyét. El kell hát indulnia a nagy szaharai versenyen Marokkóban. A mezőny nemzetközi és a tét nagy. Ám egy törzsi háború épp kitörőben van

Sam Burton és indián feleség, Neddy világtól elzárt farmjukon a legnagyobb békében és nyugalomban élnek együtt Sam két felnőtt fiával, Clinttel, aki Sam előző, egy fehér nővel kötött házasságából született és Pacerrel, aki a közös gyermekük. A két féltestvér nagyon ragaszkodik egymáshoz, és amikor az indiánok hadi ösvényre lépnek, mindannyian úgy érzik, hogy a családnak össze kell tartania, és meg kell védenie magukat mind a fehérekkel, mind az indiánokkal szemben.

Közvetlenül a leszerelése után Steve Rogers levelet kap egy tudóstól, Dr. Simon Mills-től. Mills, Steve apjának munkatársa volt egy időben és egy olyan forradalmi és veszélyes kutatás információit osztja meg a fiúval, amely az emberi fizikai teljesítmény maximalizálásával járhat. Eközben egy régi ismerőse is Steve segítségét kéri.

Egy hollywoodi filmstúdióba meghívnak három sikeres filmkészítőt, egy színésznőt, egy írót és egy rendezőt, hogy meghallgassanak egy filmötletet Jonathan Shieldstől, egy munka nélkül maradt producertől, akinek történetesen mindhárman a karrierjüket köszönhetik, és akit idővel mindhármuknak sikerült meggyűlölnie. Fred Amiel, a rendező Shieldstől kapta az áttörést jelentő, első rendezői megbízását, de amikor nagy álmát egy másik rendezőnek passzolta át, viszonyuk elmérgesedett

A film egy gyermekét egyedül nevelő özvegyasszonyról és harcáról szól a nagyhatalmú vasúttársasággal szemben. A társaság az asszonynak okozott kárt nem óhajtja kielégítően rendezni, amit a rákok pusztulásával járó szállítással okoztak.

Heyward ezredes azt a megbízást kapja, hogy juttassa el Munro százados két lányát a William Henry erődbe. A lányok vezetője, Magua azonban olyan indián törzsből származik, amelyik a franciák szövetségese. Nem csoda hát, hogy az indiánnak egészen más tervei vannak. Az erődbe vezető úton elrabolja a lányokat. A két lány szerencséjére azonban találkoznak Sólyomszemmel és Csingacsgukkal, akik kimentik őket szorult helyzetükből. Megmenekülésük azonban csak átmeneti, mert ellenséges indiánok százai vannak a nyomukban, óvóhelyet viszont nem nagyon lehet találni...

Az első beszámolók szerint a Miracle at St. Anna című film az amerikai hadsereg 92., csak feketékből álló alakulatának történetét mutatja be, akik 1944-ben egy toszkán falukban estek csapdába, és a nácik mellett rasszista és alkalmatlan parancsnokaikkal is meg kellett küzdeniük.

A Leavenworth börtön nem éppen finom lelkeknek való hely. Itt tölti büntetését Carl Panzram (James Woods), akinek minden ösztöne azt diktálja, hogy bosszút álljon fogvatartóin. A börtönőrök ugyanis gyakran részesítik brutális verésben a veszélyes fogolynak számító Panzramot. Henry Lesser (Robert Sean Leonard) a börtönbe érkező új fegyőr azonban nem így bánik az elítéltekkel és az idő múlásával szinte baráti viszony alakul ki a két férfi között. Lesser a szabályok megszegésével egy naplót és ceruzát csempész be Panzram cellájába, aki életének történetét akarja papírra vetni. A napló lapjain derül fény a szörnyű igazságra, ami kegyetlen gyilkosságok, csalás és nemi erőszak leírása.

A rendezők a filmben az éjszakai tévéműsorok, a kis költségvetésű sci-fi filmek és a konzervnevetéssel töltött szappanopera-vígjátékok paródiáit eszelős szkeccsekkel tűzdelik meg. A mai élet és popkultúra paródiája egy tévéállomás körül forog, mely egy 50-es évekbeli stílusú sci-fit vad reklámokkal és őrült rövidfilmekkel szakít meg, és eközben a legeszementebb látványosságokkal kecsegtet, amit valaha a szórakoztatás ürügyén elkövettek... A film igazán frenetikus betekintés a televíziózás legjobb és legrosszabb pillanataiba!

Brian (Jeremy Renner) és Jim (Colin Farrell) a rendőrség elit osztagának a tagjait egy rosszul sikerült túszmentő akció miatt felfüggesztik. Brian megsértődve távozik, míg Jim inkább vállalja a megalázó lefokozást, csakhogy az egység közelében maradhasson. Az alkalom hamarosan el is jön Hondo őrmester (Samuel L. Jackson) személyében, aki egy újonnan létrehozott egységhez hívja. Alex Montelt (Olivier Martinez), a hírhedt drogbárót közben sittre vágják Los Angelesben. A dörzsölt maffiózó azonban alaposan feladja a leckét a rendőrségnek, amikor hatalmas összeget ajánl fel azoknak, akik kiszabadítják.