A film New Yorkban játszódik, az 1880-as évek közepén, a híres Park Row-n, a szerkesztőségek utcájában, ahol az első világhírű amerikai újságíró, Benjamin Franklin szobra áll. Nagyhatalmú sajtómágnások, ötletekkel, reményekkel teli szegény szerkesztők, nyomdászok és egyéb sajtómunkások világa ez. A sajtó már az "aranykorban" is élet-halál ura, az etikát azonban sokszor háttérbe szorítja a pénz- és szenzációhajhászás. A politikusok is folyton manipulálni akarják. Annak, aki tisztességes, független, mégis nyereséges újságot szeretne csinálni, komoly harcra kell felkészülnie. Phineas Mitchell és újságja, a The Globe története mai médiaháborús világunkban is sok tanulsággal szolgál.

1876-ban aranyat fedeznek fel és az amerikai hadsereg utat és erődöt épít azon a területen, amit egy korábbi egyezménnyel átengedtek a sziúknak. Jim Bridger határőr, egy Cheyenne lány társaságában, megpróbálja megakadályozni, hogy háború törjön ki a sziúkkal.

1860-ban a Nyugat két legszínesebb egyéniségét, Buffalo Bill Cody-t és Wild Bill Hickok-ot bízzák meg azzal, hogy egy új és sokkal gyorsabb postakocsi-útvonalat dolgozzanak ki. Az új útvonal legerőteljesebb ellenlábasai Evelyn Hastings és testvére, akik saját megrövidítésüket látják az ügyletben. Ezért még a fegyveres ellenállástól sem riadnak vissza...

Az Acélsisak (The Steel Helmet) és a Szuronyt szegezz! (Fixed Bayonets!) üdvös értelemben véve borderline-szindrómás alkotások: ott lappang bennük a westernfilmek szikár szelleme, a háborús propagandafilmek kérlelhetetlen tematizáltsága, miként a realizmus igénye is megmutatkozik. A Szuronyt szegezz! (amelyben James Dean első nagyjátékfilmes kis szerepét játssza, mindennemű kredit nélkül) egy elterelő művelet története; a visszavonuló amerikai zászlóalj parancsnoka fedezetként egyetlen szakaszt hagy hátra, hogy tartsák a stratégiai fontosságú utat, megakadályozva a főerők bekerítését. A katonák úttorlaszt emelnek, aknákat telepítenek, jól védhető, rejtett állásokat alakítanak ki, és gyalogsági fegyverekkel veszik fel a harcot a páncélosokkal szemben. Miután sorra hullnak el a tisztek, a parancsnoki feladat a tapasztalatlan és ingatag Denno tizedesre (Richard Basehart) hárul, aki retteg a felelősségvállalástól, ám végül képes leküzdeni szorongásait, és bevégzi a kritikus feladatot.

Rod Cameron játssza a vadnyugati felfedező szerepét, aki teljesen új módszerrel, tevék és teherhordó állatok segítségével, próbál új utat vágni a sivatagban. Útját megnehezíti a törvény elől menekülő orvos (John Ireland) és párja (JoanneDru), a szomjúság és az indiánok is.

1970-ben John Wayne Oscar-díjat kapott ezért a fantasztikus alakításért a részeges, bárdolatlan, és abszolút vakmerő félszemű rendőrbíró, Rooster Cogburn szerepében. A házsártos Roostert felbéreli egy konok fiatal lány (Kim Darby), hogy felkutassa azt a férfit, aki megölte a lány apját, és kereket oldott a családi vagyonnal. Amikor Cogburn megbízója ragaszkodik ahhoz, hogy csatlakozik a vén revolverhőshöz, szikrázik a levegő kettejük közt. És a helyzet zűrösből katasztrofálissá fokozódik, amikor a tapasztalatlan de lelkes texasi lovas csendőr (Glen Campbell) is beszáll a buliba. Nevetések és könnyek szakítják meg a vad akciókat ebben a különleges westernben.

Jeff Webster élete legnagyobb lehetoségét látja abban, hogy a Kanadába utazott aranyásók számára marhákat szállít. Ebben látja meggazdagodása útját. Amint azonban Dawsonba ér, rájön, a dolgok egyáltalán nem olyan rózsásak mint hitte...

Egy kétes hírű fogadó tulajdonosa szökevény bűnözőket rejteget, cserébe a zsákmányukból való részesedésért. Egy cowboy érkezik erre a barátságtalan helyre, hogy menyasszonya gyilkosát keresse.