Hat fiatal norvég író egymást inspirálva két évig gyűjtötte az ötleteket, majd megírta a kilenc epizódból álló játékfilm forgatókönyvét, amelyet kilenc különböző szakmai hátterű, befutott és kezdő fiatalokból álló rendező-csoport filmesített meg. A cél az volt, hogy megtalálják az ideális közös nevezőt az alkotók (forgatókönyvírók és rendezők), a norvég politikai élet, és a történelem között. A kilenc epizódból álló film a meglepetések sorozata. A történeteket a Norvégiában létező nyolc politikai párt ideológiája inspirálta. A kilenc történet egy vidéki benzinkút körül játszódik, a választások előtti napon. Minden epizód középpontjában a benzinkút áll, ide érkeznek és innen távoznak, vagy éppen itt dolgoznak a szereplők, mint Lasse a benzinkutas, akinek egyetlen vágya, hogy pilóta legyen. Lasse repülés iránti vágya átível az apró, sokszor jelentéktelennek tűnő, bár súlyos következményekkel járó huszonnégy óra történetén.

1976, Svédország. Egy nem kevés politikai befolyással bíró asszony call girl hálózatot működtet, amelyben számos kiskorút is foglalkoztat. Ügyfelei között számos magas rangú tisztségviselő, politikus, sőt miniszterek is szerepelnek. A beszervezett tinédzser lányok számára a nevelőintézetből való szabadulás reményét kínálja a gyors pénzszerzési lehetőség, imponál nekik az éjszakai élet, az új ruhák, az ital és a drogok. Ám a hatóságok kitartó nyomozással, lehallgatásokkal egyre több bizonyítékot gyűjtenek be a kiskorúakról, valamint ismert klienseikről. A választásokhoz közeledve az államhatalom számára is mind kínosabbá és titkolnivalóvá válik az ügy.

Katrine a háború gyermeke, egy norvég nő és egy német katona kapcsolatából született. Egy árvaházban nőtt fel a Német Demokratikus Köztársaságban, miután elszakították az anyjától. Évekkel később megszökött az országból. Elindult, hogy megkeresse az anyját, és 1990-re már a boldog, nyüzsgő norvég családjával él. A fiatal ügyvéd rá akarja beszélni, hogy nyújtson be kártérítési igényt az új Német Államnak. Ennek kapcsán szembe kell néznie a múltjával, és azzal, hogy veszélybe kerülhet a boldogsága.

A "Street Legal" nevű illegális autóverseny 2000 km-en át tart Norvégiában Osló-tól egészen az északi fokig. Ray-t meghívják, hogy vegyen részt a versenyen, ám a lányára is vigyáznia kell.

Két évvel azt követően, hogy illegális autóversenyzésért bebörtönözték, Ray nemet mond egy illegális téli versenyre. Miután megtudja, hogy a lánya és annak barátja részt vesz a veszélyes megmérettetésen, végül ő maga is elindul.

1951 nyara. Lilliannek és Amundnak, a konzervatív értékeket valló norvég házaspárnak fia születik... vagy lánya? Gyermeküket Adriannak nevezik el, és nem hajlandók alávetni annak a műtétnek, amely teljes emberré tehetné őt: Adrian hermafroditaként nő fel, méghozzá a hazugság és elhallgatás légkörében. Egyedül csak abban az iskolai darabban érzi otthon magát, melyben Ödipusz királyt alakíthatja, és mikor véletlenül fültanúja lesz a szülei beszélgetésének, melyben megpecsételik sorsát, Adrian úgy dönt, hogy háborút indít ellenük.

A füstbe ment esküvő után, Roy elfogadja a kihívást új ellenfelétől, és versenybe száll menyasszonyáért a legendás németországi versenypályán, a Nürburgringen.

Észak-Norvégia, az 1860-as évek. A vidéki kastély mosóházában a kis Dina önkéntelenül egy rettenetes balesetet okoz és lélegzetvételnyi idő alatt veszíti el édesanyját, valamint apja szeretetét. Fájdalmától sújtva, Dina apja még leánya jelenlétét sem tűr, így a kis Dinát a cselédség gondozza rejtegetve. A kislányból engedetlen, vad teremtmény lesz, aki nem hajlandó beszélni, olvasni sem tud. Egyetlen játszótársa Tomas, az istállófiú, de ő nem társa a makacsságban a félelmet nem ismerő Dinának. Az évek múlásával Dina gyönyörű fiatal nővé válik. Akaratos és furcsa marad, de Jákobot, apja barátját elbűvöli. Feleségül veszi a lányt, Reinsnesbe, a tengermenti kereskedelmi állomásra viszi, amelyet ő vezet mostohaanyjával és két mostohafivérével. Bizonytalan kezdet után, Jákob felfedezi, hogy ifjú felesége telhetetlensége egyre nő minden iránt, amit az élet kínál...