A világ legnagyobb kenyerét készül megsütni Kiskovász, a pék (Zelei Gábor) legjobb cimborájával, a mentálisan összezavarodott Multiplexszel (Gáspár Tibor) és a kocsma másik két jeles törzsvendégével, Csöröge Pistával (Szőke András) és Suzumival (Badár Sándor). Mindezt két okból teszi: egyrészt, mert végre történik valami, másrészt nincs jobb, mint bekerülni a Guiness Rekordok Könyvébe és jól meggazdagodni. Persze a tervvel vannak problémák.

Az amatőr filmek szertelenségét burleszk-elemekkel dúsító film egy szigorúan titkos Tisza-parti nyomozás története. Badár vasutast a szentesi állomásról munka közben szólítja el a (titkosrendőri) kötelesség és Vízi kutyatenyésztő (szintén rendőr). A kutyafogattal a csongrádi Európa Kempingbe repesztenek, ahol a hírek szerint bombát helyeztek el. A bombát keresve Badárék megismerkednek a kemping nemzetközi vendégseregletével. Folyik a nyomozás, fogynak különféle szeszek, minden gyanús, ami gömbölyű, legyen az dinnye vagy egy terhes nő hasa. A végkifejlet zavaros, de szerencsére békés.

A film főszereplője egy Orion gyártmányú óriás televízió, amelyet parádés körülmények között kisorsolnak. Ivándzsó Béla vállalkozó és emberei egy hátrahagyott orosz katonai teherautón szállítják a tévét - amelyről kiderül, hogy kikapcsolhatatlan és elpusztíthatatlan - az isten háta mögötti faluban lakó szerencsés nyertes otthonába. A sajátos humorú road-movie szereplői átrobognak a mai Magyarország vizuális világán.

1989-ben vagyunk, a kelet-európai szocializmusok összeomlásának nevezetes esztendejében. Mindazonáltal a film egyetlen mozzanata sem utal e történelmi pillanat magasztosságára, ellenkezőleg, a vásznon burjánzó burleszk mozzanatfüzérek mintha csak szamárfület akarnának mutatni a politikai felhőrégiók gőgös színjátékának. A film kópés gesztussal fordul a politikák számára megközelíthetetlen, profán, hétköznapi létezés misztériuma felé. A színhely egy lerobbant, ételszagú lakótömb Gólyának nevezett kocsmája és annak közvetlen környéke. A chaplini kisemberek világa ez. Bizonytalan, lecsúszott egzisztenciák élnek errefelé: munkanélküliek és alkalmi munkások, zöldségesek és taxisok, melegszívű svihákok és alkalmi szeretők. Csúfak és gonoszak, lágyszívűek és hirtelen haragúak. Csupa kedves csirkefogó.

Négy régi jó barát - a rendszerváltásig mindnyájan vasutasok - a leépítések áldozatai lesznek. Sok évvel ez után, mikor már a régi állomást is elhordták a tolvajok, Honos falu egykori állomásfőnöke Zsuzsa Lajos értesítést kap a városból, hogy menjen be az állomás irodájára. A MÁV ugyanis ezt a szárnyvonalon lévő állomást nézte ki, hogy a Taszáron állomásozó katonáknak szállított árut ellenőrizzék. Zsuzsa Lajos, hogy a négy barát alkalmilag újra álláshoz jusson azt hazudja, az állomás még létezik, és képesek ellátni a feladatot.

Van két egyszerű rendőr: a Rick, meg az Endúrós, akik felgöngyölítenek egy ügyet, a Dinnyés ügyet és van még a Kálmán a felettesük, aki sok mindent nem ért és megkéri a Piroska nyomozótisztet, derítse ki az igazságot. Ez vidám film, meg még nagyon sokan megjelennek a nyomozásban, pl.: özvegy Hováth Csabáné Margitka, alias Szigorú, aztán Badár törzsőrmester, meg Zorró, akkor Liszt Ottó zenész, meg Somló Tamás, akit összetévesztenek egy Presser nevű zongoristával, amikor Mezőtúr felé mennek a Barkasukkal, aztán egy Kokó nevű bokszoló leüti Ricket a Lesz Vigasz vendéglátóipari egységben.

1949-ben egy görög arisztokrata család kommunista elvei miatt kitaszított fia érkezik Magyarországra, ahol a lágymányosi dohánygyárban kezd dolgozni. Megismerkedik Weiss Gizivel, majd 1953-ban megszületik első gyereke. A történet azonban valójában ötven évvel később indul, amikor az évtizede a Baross téri aluljáróban tengődő öreg Ratkópopulost ügyvédek hada repíti Krétára, hogy megjelenjen egy hagyatéki tárgyaláson a mesés vagyon egyik örököseként.

H. Gábor a rendszerváltás előtt hivatásos katonaként dolgozott, majd rablás miatt börtönbe kerül. Amikor 1989 után kiszabadul továbbfolytatja a bűnözést egyik barátjával Sanyival. A kisebb akciók egyre keményebbé válnak, és már gyilkolni is kezdenek, kiszállni viszont már nem tudnak többé.

A magyarországi Noé bárkája egy "mocskos-gyönyörű" házat takar, a hatodik kerület szívében. Egy emelet, egy udvar, tizenhárom lakás. Lakik itt többek között rapper, költő, levitézlett futballista, a férjét szemérmetlenül csaló asszony, és három filmsztárnak készülő lány. Ebben a házban él a nyugdíjas moziigazgató is, Stock Ede (Garas Dezső), aki egyedül neveli unokáját, valamint jó barátja, a nyolcvanegy éves agglegény Tálas Aurél (Kállai Ferenc), aki állandóan a tévét nézi otthonában, és a rendszerváltás óta ki sem mozdult a házból. A történet kezdetén Stock Ede éppen Tálas Aurélnál jár, akinél megy a tévé, mint mindig. Meghallja, hogy egy vetélkedőt hirdetnek, "Magyarország legjobb nagypapája" címmel, melynek fődíja ötmillió forint. Stock Ede sok dologtól undorodott eddig, többek között a tévétől, a vetélkedőktől és a jóságos nagypapáktól. Másnap azonban mégis jelentkezik a felhívásra, és a ház lakói felbolydulnak.

A film egy nap történetének krónikája a Bányató mellett élő furcsa emberekről, akik Kálmánnak, a megszállott horgásznak és lecsúszott alkoholistának segítenek egy bizonyos Vadász Katalinnal randevút összehozni, akivel Kálmán érzelmi levelezésbe keveredett, és aki állítólag a Bányatónál lakik, bár senki sem ismeri.(port.hu)

A mogyorók kevesen vannak, egy kicsit elkéstek, van közöttük olyan, aki nem tudja, jókor érkeztek-e, jót csinálnak-e, jól választották-e egymást, s hogy mi lesz ennek a jövője. Közben esznek, disznót vágnak, szerelmeskednek, alszanak, vágyakoznak, mogyorónótát hallgatnak, rosszul halnak meg, még a kamerájuk is fából van. Ez egy rossz film, mert nem pontosan fogalmazza és mutatja meg, mi az üzenete a mogyoróknak; sokszor érzelgősködik, és elmerül a részletekben, az egyik fiatalember azt mondta, hogy 'olyan öreges'. Amikor vágtuk, rájöttem, hogy a mogyorók nagyon hasonlítanak rám, tehát a hibák bennem vannak. Lehet, hogy csak annyi a baj, hogy nem tudok profi módon elkülöníteni, meg már az ember nehezen változik, pedig úttörő becsületszavamra megpróbáltam. Köszönöm Adillának, Kevének, Löhölnek, Kadicának, a Lányoknak, a Karcsinak, Tibinek, Szabinak, Szanyi Bátyámnak, hogy segítettek megértetni velem, változni kéne közösen.

Irén és Béla lakótelepi lakásban élnek, hétvégén a telekre mennek. Itt él a föld alatt a Vakond, akinek egyetlen társasága a családi fotóalbuma. Amikor Béla felássa a kertet, a Vakond menekül. Irén megtalálja a Vakond fotóalbumát, amelyből a Vakond anyja megszólítja őt, és kéri, keresse meg a fiát. Irénnek mindig ennie kell, ha beszélni akar a Vakond anyjával, amit Béla nem akar megérteni. A Vakond kalandos útja során megismerkedik a világ dolgaival, és többek között az Egérrel. Az erőtápszer-gyárban mindketten emberméretűvé nőnek...