Egy idősödő, házasságban élő író szerelmes lesz - ez még önmagában nem ritkaság. Esztergályos Károly Férfiakt című filmjének főhőse azonban egy fiatal, biszexuális fiúba szeret bele, aki ráadásul prostituált. Ez az érzés mindkettőjük emberi kapcsolataira végzetes hatást gyakorol, hiszen az érzelmek és érzékek viharába az író felesége és a fiú barátnője is belekeveredik.

Ebben a filmben a rendezőnő folytatja Juli életének történetét. Juli elköltözött Magdától, szövőgyári munkásnő, Jánoséknál lakik. Magda azonban eltávolíttatja a gyárból. Juli leérettségizik, majd sikertelen felvételi vizsgát tesz filmrendező szakra. Jánost letartóztatják. Juli Magda kapcsolatai segítségével közgazdász hallgatóként kijut Moszkvába, de aztán sikerül átmennie filmrendező szakra. Rátalál szülei nyomára, majd Sztálin halála után hazajön, hogy itt készítse el a diplomafilmjét.

Váraljai Béla története közvetlenül a változások előtt, a 80-as évek végén játszódik. Hogyan csinál karriert Magyarországon egy tehetséges és gátlástalan vendéglátós? Mennyi munka és energia kell ahhoz, hogy a kitűzött célt elérje az ember? Váraljai Béla bebizonyítja, hogy mindez lehetséges, csak hinni kell.

Terpinkó, a hetvenkedő izomember fogadásból szeret: a hódítás nagy mulatság számára. Új főnöknőjére, Évára is száz az egyhez fogadott, de a mérnök felesége bosszantó jóindulattal kezeli minden trükkjét. Terpinkó beleszeret, és ezért végképp nem tudja elviselni, hogy Éva nem viszonozza érzelmeit.

Halmazon, a vidéki magyar városban új köztéri szobrot lepleznek le. Pattantyús, a helyi lap főszerkesztője vitriolos cikkben rohan ki a közerkölcsöt sértő meztelenség ellen, mely a "burzsoá pornográfia" botrányos megnyilvánulása. A város fiataljai azonban védelmükbe veszik a szobrot, és egy ifjú újságíró titán, Csiki B. István bátor kiállását még a fővárosi lapoknak is elküldik. A fiatalok vezetőjüknek tekintik Csikit, akibe Pattantyús lánya, Anna is beleszeret. Ám ekkor meglepő dologra derül fény...

Wolf szőke, jóképű és videókkal seftel. Nóra elhanyagolt negyvenes, aki elmebeteg férjével él összezárva. Gyuri pedig taxizik, és a házát próbálja felépíteni. A három embert összehozza a végzet egy nyári napon.

Mészöly Miklós Film című kisregénye egy idős házaspár életének utolsó néhány óráját kívánja megmutatni. Két olyan ember utolsó pillanatait, akik a történelmi viharok, embertelenségek és értékvesztések közepette is egymás mellett maradtak a szeretet és egymásra utaltság különös szorításában. A legmegrendítőbb az alapkérdés megfogalmazása: lehet-e, tudunk-e méltósággal búcsúzni, mennyire vagyunk elesettek, kiszolgáltatottak, amikor elindulunk az ismeretlen felé. Ez a viszony teremt eleven és drámai feszültséget az anyagban, ez a záloga annak, hogy nemcsak a történet, de annak mélyrétegei és érvényességi köre is katartikus pillanatokkal ajándékozza meg az olvasókat. A rendkívül nehéz anyag teljes súlyával nehezedik a színészekre. Olyan színészekre, akiknek kivételes személyisége, művészete a biztosíték arra, hogy a fikció és a valóság egymásra épülő feszültsége hiteles és drámai élményt teremt.

A vidéki színházban épp a Három a kislányt próbálják, amikor híre jön, hogy hamarosan megérkezik a híres író. A halálos beteg Gál Szabó azt hiszi, hogy az ő - időközben betiltott - darabjának a próbái folynak. Nincs más hátra, úgy kell tenni, mintha valóban bemutatnák a francia forradalomról szóló színművet.

A film története az 1899. karácsonyától szilveszteréig tartó héten játszódik, egy nemzetközi békekonferencián, melyet azért hívtak össze, hogy a beköszöntő új század a béke százada legyen. A történelmi események árnyékában bontakozik ki az osztrák-magyar küldött Vilma lánya s a montenegrói Zoluk szerelme. Tragikus sorsuk mintha előre mutatna: milyen is lesz a XX. század, a "béke százada"...

1866-ban a Habsburg Monarchia az olaszok és a poroszok ellen harcol. Ebben a helyzetben az Angliába emigrált Klapka tábornok a poroszok segítségével magyar légiót szervez, s egy lelkes, a szabadságharc eszméitől fűtött csapattal elindul Magyarország felé. Ő és hívei meg vannak győződve arról, hogy elérkezett az idő a szabadságharc folytatására. A magyar nép azonban már a kiegyezésre vár...

Sévigné vizsgálóbíró, főleg felesége unszolására, karriert akar csinálni Párizsban. Egy gyilkossági ügy kivizsgálásával bízzák meg, az áldozat egy inas volt, a vádlott a szobalány. A vizsgálóbíró, a felsőbb utasítás ellenére, hisz a lány ártatlanságában és alapos vizsgálatba kezd. A kihallgatások során kiderül ki az igazi gyilkos.

A történet főszereplői ízig-vérig vagány gyerekek, akikre izgalmas, mulatságos és megható kalandok sora vár. Meg kell menteniük szüleik házasságát és nyugdíjas nagyszüleik vidéki kúriáját, azt a "mesevilágot", ahol gyerekkoruk legboldogabb pillanatait élték át. A festői kis hegyi faluban élő, és az ott nyaraló 6-16 éves korú gyerekek találkozásából fordulatos kalandok alakulnak, amint megpróbálják rendbe hozni szüleik baklövéseit. Az ő kedvesen naiv, tiszta szemléletük találkozik korunk cseppet sem oly hamvas felnőttvilágával.

Kéki Kata (Hámori Gabriella), a szerencse lánya. Csinos, vonzó nő, van szerető édesanyja, szeretetre vágyó öccse (Nagy Zsolt) és három barátnője (Ónodi Eszter, Schell Judit, Major Melinda). Van megbízható barátja is, Marci (Elek Ferenc), aki már alig várja, hogy vőlegénnyé, férjé, sőt családapává léptessék elő. Minden készen áll a sikeres élethez, amely azonban egyre késik. Kéki Kata ugyanis egyáltalán nem boldog mindattól, amit a sors az ölébe csöppentett. Vitathatatlan adottságai ellenére ugyanis ebben a szép, ifjú, ámde mégis érettnek mondható korban neki nincs se igazi munkája, se igazi szerelme. Pedig állandóan keresi mind a kettőt. Szorgalmasan jár állásinterjúkra és legalább ilyen szorgalmasan próbálkozik különböző férfiakban meglelni az igazit. Először a Fonyóban (Hujber Ferenc), aztán Davidben (Csányi Sándor), utóbb Tamásban (László Zsolt) találja meg az igazit.

Az Übü király groteszk, archetipikus képekből egy mitikus alakot és egy teljes világot teremtett. A dráma eredetileg diáktréfának szánódott, Jarry iskolájának, a rennes-i líceumnak egyik tanára ellen. Ez a tanár, Hébert, köznevetség célpontja volt. 1888-ban az akkor 15 esztendős Jarry bábjátékot írt Übü tata hőstetteiről, és azt pajtásai mulatságára színpadra is vitte. Übü alakja szilaj, kegyetlen karikatúra az ostoba, önző polgárról, ahogyan azt egy diákfiú könyörtelen tekintete látja; ám ez a rabelais-i alak, a maga falstaffi mohóságában és gyávaságában több puszta társadalmi szatíránál. Rémületes képe az ember állati természetének, gonoszságának és kegyetlenségének. A budapesti Katona József Színház 1984-ben mutatta be Jarry drámáját, amit több, mint 10 évig játszott folyamatosan. Az előadás nem csak Magyarországon, hanem világszerte hatalmas szakmai és közönségsikert aratott, az előadás vendégszerepelt Európa és Dél-Amerika legnagyobb városaiban.

Egy vidéki kisváros korrupt vezetői megtudják, hogy revizor érkezik Pétervárról. Ijedten próbálnak rendet teremteni. Hlesztakov, a pétervári tisztviselő napok óta éhezik a kisváros fogadójában, mivel minden pénzét elkártyázta, hitelt nem kap. Egy félreértés, és némi rájátszás folytán a város korrupt vezetői őt vélik revizornak. A hivatalok vezetői lesik minden gondolatát, a polgármester lányánál is sikere van. Mikor távozik, az egész város ünnepli és esküvőre várják vissza. Egy levélből azonban kiderül a csalás, s ugyanakkor érkezik meg a valódi revizor is.

Anna egy nyári reggelen közli a férjével, az íróval, hogy áldott állapotban van, de kétségei vannak afelől, hogy a meglévő három gyerek mellé vállalja-e a negyediket is, mivel "ide gyereket szülni, az, finoman szólva, nem logikus". E döntéshelyzetet járja körül a film, miközben a jelen eseményei a múlt emlékképeivel keverednek.