1943-44-ben a berlini katonai börtön 92-es cellájának lakója nem egy hétköznapi fegyenc volt. A 37 éves teológus, egyetemi tanár, pap, Dietrich Bonhoeffer (Ulrich Tukur) különleges szerepe a következőkben rejlett: megengedték, hogy tanítson, prédikáljon, és írásait közölték a náci Németország sajtójában. A "Führer" elleni összeesküvés gyanújával tartóztatták le. Miután több koncentrációs tábort is túlélt, 1945. április 9-én hajnalban kivégezték, egy hónappal a németek kapitulációja előtt. A film egy igaz történetet dolgoz fel: Dietrich Bonhoeffer életének utolsó hat évébe nyújt betekintést: az elit réteghez tartozása, és előkelő akadémiai karrierje miatt vált gyanússá a hatóságok számára. Miután visszatért az USA-ból, a gyóntató katolikus papot, mint a Hitler elleni titkos ellenállási csoport előfutárát, árulással vádolták meg.

A vak ex-rendőr, Tom Leschek összetalálkozik egy holland nővel, Jessica van der Laan-nal, aki úgy mint, Tom pszichológus. A találkozás mindkettőjük megrázó élménnyel kezdődik. Martin Buch Müller, a rendőrség kommandós alakulatának tagja egy családi válság következtében lányával, Katherine-nel él. Az elvált feleség visszaköveteli a kislányt. A férfi a gyereket Párizsba akarja menekíteni. A rendőrség üldözi őket és miközben betérnek egy áruházba, Martin kegyetlen vérfürdőt rendez és elbarikádozza magát és Katherinét.