A Georges Simenon elbeszélése alapján készült film két nő kapcsolatáról szól. Betty romlott nő. Élete szerelmi afférok és részeges botrányok sorozata. Amikor férje szeretőjével tetten éri, kidobja otthonról a nőt. Laure sokkal idősebb Bettynél és egy bárt vezet. Elhatározza, hogy kezelésbe veszi a lányt. Betty nem taszítja el a segítő kezet, és lassan bevezeti Laure életébe mindazt, ami elől a nő próbálta megvédeni őt.

Jeanne Charmant-Killman (Isabelle Huppert, A zongoratanárnő), az elveihez csökönyösen ragaszkodó, kőkemény bírónő egy korrupt vállalat ellen folytat nyomozást, amely több alkalommal is közpénzeket sikkasztott el. A cég vezetőjét, Michel Humeau-t (Francois Berléand, Valaki más élete) már el is ítélték, de a bírónő ennyivel nem éri be: meghallgatások sorozatával és számtalan bizonyíték alapos kivizsgálásával a vállalati testület valamennyi tagját börtönbe akarja juttatni, és ebben az sem akadályozza meg, hogy ismeretlen tettesek merényletet kíséreltek meg ellene. Ugyanakkor a magánélete komplett katasztrófa, férje teljesen elhidegült tőle, és mikor egy nap arra ér haza, hogy el is költözött otthonról, Jeanne tudja, hogy válaszút elé került...

Egy kis halászfaluban szörnyű gyilkosság történt. Titokzatos körülmények között valaki megerőszakolt és megfojtott egy tízéves kislányt. A lakók meg vannak döbbenve és követelik a gyilkos személyének felderítését. A vizsgálatot egy fiatal felügyelőnő, Frederique vezeti, aki tapasztalatlanságát elszántsággal pótolja. Fő gyanúsítottja az egykor ismert festő, most rajztanárként dolgozó Rene, aki utoljára látta életben az áldozatot. A következő bűntény megbénítja a falu életét. A felügyelőnő kérdéseket tesz fel és figyelmesen hallgatja a válaszokat... a helyiek pedig bőbeszédűek is tudnak lenni.

A keményen dolgozó fiatal férfi első látásra beleszeret testvére koszorúslányába. Hamarosan ráébred azonban, valójában mennyire zavarodott is a leány. Két test, két lélek egymásra találása. Az egyik lélek beteg. Vajon megmérgezi-e a másik, egészségesen érző emberi lelkét? Claude Chabrol kedvenc témája.

Charles Bovary, a nemrég megözvegyült vidéki orvos feleségül veszi Emmát, egy módos parasztgazda szép és nagyravágyó lányát. Emmának már az esküvő után rá kell jönnie arra, hogy férjében nem találja meg a szenvedélyt, amire vágyott. Gyűlöli a gyenge jellemeket, kiábrándul tutyimutyi férjéből, romantikára vágyik. Sikertelenül próbál kitörni a hétköznapok szürke egyhangúságából. Mivel felesége folyton gyengélkedik, Bovary úgy gondolja, levegőváltozásra van szüksége, ezért Yonville-be költöznek, ahol Emma más férfiakhoz menekülve keresi az életéből hiányzó szenvedélyt.

Paul, óriási kölcsönt vesz fel, hogy megvásárolhassa a szállodát, amelynek régóta alkalmazottja. Miközben éjjel-nappal dolgozik, adóssága nem csökken és magánélete is válságba kerül. Eluralkodik rajta a féltékenység felesége iránt, akinek életszeretetét, boldogságvágyát és őrjítő érzékiségét csak most fedezi fel igazán. Rögeszméi odáig juttatják, hogy apránként emelkedő adagokban, mérgezni kezdi hitvesét. A házaspár élete pokollá válik. Clouzot 1964-ben kezdte el forgatni saját forgatókönyvéből A pokol című filmet, de folyamatosan baljós akadályok gördültek a munka elé. A negyedik forgatási napon a női főszereplőt súlyos gyógyszermérgezéssel szállították kórházba.

A kómából ébredő Eloise nem emlékszik életére. Bár a lakását és a munkáját sikerül megtalálnia, rádöbben, hogy valaki más életét éli. Amnéziája az újrakezdés lehetőségévé válik.

Alexandre Taillard de Vorms, a francia külügyminiszter magas, jó képű, sportos férfi, akiért odavannak a nők. Peckesen áll a világ színpadán, legyen szó az ENSZ-ről, vagy a lőporos hordó Oubangáról. A béke követének szerepében tetszeleg, bebetonozva személyét a Nobel Béke-díjra jelöltek között. A miniszter beszédeit a fiatal diplomás, Arthur Vlaminck írja. A nemzetközi válságok közepette meg kell tanulnia kezelni a főnök különcségét, és meg kell találnia a helyes utat a magántitkára és a tanácsadói között.

A film középpontjában egy titokzatos haláleset áll a II. világháború idejéből, amelynek következményei a későbbi nemzedék sorsát is befolyásolják. A gazdag családból származó Anne ismét indulni akar az önkormányzati választásokon. Férje, Gerard ellenszenvet érez felesége munkája iránt, amit a választások alatt megjelenő, családjával kapcsolatos röpcédulák csak fokoznak. Anne fia, François visszatér Amerikából és beleszeret mostohatestvérébe, Michele-be, aki viszonozza a fiú érzéseit.

Hortense szülővárosa, Perigord híres séfe, mégis meglepődik, mikor a köztársasági elnök személyes szakácsává kérik fel. Minden ételért neki kell felelősséget vállalnia, s míg az Elysée-palota fantasztikus élettereit rója, embert próbáló ízelítőt kap a politika és hatalom fajsúlyos, mindent átszövő, intrikus világából. Míg ő elszántan törekszik a tökéletes ízkombinációk létrehozására, a körülötte lévők hol féltékenységtől, hol törtetéstől áthatva állítanak csapdákat, hogy kimozdítsák irigyelt helyzetéből.

Betty és Victor egy kempingautóval beutazzák egész Franciaországot. Időnként elkövetett kisebb csalásaik kényelmes életet biztosítanak nekik. Egyszercsak egy veszélyes, nemzetközi, pénzügyi botrányba keverednek. Részesei lesznek egy pénzzel megtömött táska utáni őrült hajszának.