Az angol Diana hercegnõ élete a tündérmese és a rémdráma keveréke, egy életút, mely csillogással és botrányokkal volt kikövezve. Az emberek szerint Diana mindig is szálka volt az angol királyi ház szemében. Nem véletlen, hogy a hercegnõ tragikus halálát követõen II. Erzsébet és a királyi család nem jelent meg a nép elõtt. Anglia értetlenül állt királynõje hallgatása elõtt, mindenki elítélte a protokollhoz ragaszkodó királyi családot. A történet arról a feszültséggel és érzelmekkel teli hétrõl szól, amely a szívek hercegnõjének halála után megrendítette az angol monarchiát.

Gondban van 1593 nyarán William Shakespeare. A londoni színházi élet ifjú titánja alkotói válságban szenved, semmilyen épkézláb ötlet nem jut az eszébe. Akárhogy sürgetik a mecénások és a színházigazgatók, képtelen folytatni legújabb darabját. Leginkább múzsára lenne szüksége. Amikor megismerkedik a gyönyörű Lady Violával, nyomban szerelemre gyullad iránta. Az ihlet visszatér és William a maga érzelmét szövi új darabja soraiba. Ám a sors közbeszól, Erzsébet királynő parancsára Lady Violának hozzá kell mennie Lord Wessexhez.

Arthur Kipps egy fiatal ügyvéd, akit egy távoli kis faluba küldenek, hogy rendezzen el egy hagyatéki ügyet. Kipps beköltözik az elhunyt ügyfél házába, hogy ott nyugodtan dolgozhasson. Azonban hamar kiderül, hogy az ódon lakhely sötét, tragikus titkokat rejt, de a félelem akkor uralkodik el igazan Kipps-en, amikor meglát egy kísérteties fekete ruhás nőalakot.

C.S. Lewis emberemlékezet óta az agglegények eseménytelen életét éli Oxfordban. Az egyetemi professzor és sikeres gyermekkönyvek szerzője 1952-ben megismerkedik egy amerikai nővel, Joy Greshammel, akinek a kisfia rajong a könyveiért. A vonzó és határozott hölgy teljesen elbűvöli a különc férfit, mély vonzalom szövődik kettejük között. Ám boldogságukat beárnyékolja Joy rákbetegsége. Az asszony a válása után Angliába költözik. Arra kéri a professzort, kössenek névházasságot, hogy megkaphassa fiával a letelepedési engedélyt.

Minden ötezredik évben egy kapu feltárul két dimenzió között. Az egyikben található az univerzum és benne mindenféle életforma. A másikban a Gonosz, melynek csupán egy célja van: elpusztítani az Életet. Csak a titokzatos ötödik elem mentheti meg a világot az ötezer évenként feltámadó Gonosz pusztításától. Így az univerzumnak minden ötezredik eszetendőben szüksége van egy hősre. A XXIII. század veszélyekkel és furcsaságokkal teletűzdelt univerzumában, New Yorkban egy nem mindennapi hős, Korben Dallas szembeszáll a Gonosszal, hogy az emberiséget megvédelmezze.

Dominic Cummings (Benedict Cumberbatch) politikai tanácsadó döntő szerepet játszott abban, hogy Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Rajta keresztül, illetve más tanácsadók szemszögéből követhetjük az eseményeket, a két szekértábor küzdelmét, miközben a politikusok próbálnak hasznot húzni a felfokozott érdeklődésből, a pénzügyi támogatókból. Kiderül, a személyes adatokkal való visszaélés, a hamis hírek, a célzott reklámok és az újfajta kampánytechnika hogyan járultak hozzá a váratlan és ellentmondásos döntéshez.

Vic, az ifjú viking nem olyan, mint társai: nem túl erős, de nagyon okos. Amikor apja, Halvar, a falu főnöke ellop egy kardot esküdt ellenségétől, a haszonszerzés csábítása pusztítást végez a vikingek között.

A XVI. századi gazdag Velencében a képmutató fényűzés uralkodott. Veronica Falco számára eljött a házasodás ideje, de nem mehet hozzá szerelméhez, Marco Venier-hez, mivel nincs elég hozománya. Veronica számára két választási lehetőség adott: apáca vagy kurtizán legyen. Tapasztalt édesanyja leleplezi előtte a titkát, és segítségével a szép Veronica a kurtizánok életét választja. Érzékiségével meg tudja nyerni a francia királyt Velence törökellenes terveihez. Irigyelt kurtizánná válik, egy napon azonban a várost ellepi a Fekete Halál, a pestis. Az egyház üldözni kezdi a kurtizánokat, mint az erkölcsi és egészségügyi fertő fő okozóit. A városba költözik a hírhedt inkvizíciós bíróság, amelynek ítélete elől nincs menekvés.

Jevgenyij Anyegint sokan kedvelik az előkelő szentpétervári társaságban, hiszen művelt és gáláns fiatal úr, ámbár életuntsága és céltalansága talán éppen ennyire jellemző rá. Nem is szólva a szív dolgaival kapcsolatos cinikus látásmódjáról. Épp amikor elfogy a pénze, vidéki birtokot örököl gazdag nagybátyjától és vidékre költözik. Itt azonban, ha lehet, még jobban gyötri az unalom, és sem a vidékkel, sem lakóival nem tud igazán megbarátkozni. Egyetlen kivétel akad, fiatal szomszédja, Vlagyimir Lenszkij személyében igazi jóbarátra lel vidéki elvonultságában. Lenszkij bemutatja őt menyasszonya, Olga családjának, s e látogatás során ismeri meg a lány nővérét, Tatjanát, aki annyira más, mint bárki a környezetében. A lányra óriási hatást gyakorol a különc szomszéd, és szenvedélyes szerelmes levélben vallja meg neki érzelmeit. Nem sokkal később azonban Anyegin hűvös udvariassággal utasítja vissza szerelmét, majd látványosan flörtölni kezd Olgával.

Az ember ősidők óta keresi helyét a világban, melynek során négy alapvető dolog foglalkoztatja. Az első, hogy megtöltse a hasát, tehát legyen ennivalója. A második az utódlás kérdése, vagyis legyen nőstény a közelében. A harmadik a biztonság, nem árt, ha fegyver van a keze ügyében. Végül a negyedik, de nem utolsó a sorban, legyen cipője, mit a lábára húzhat. A történet nyomon követi az embernek e dolgok után való állandó küzdelmét: az őskortól kezdve az ókori Rómán, a százéves háborún és a gyarmatosítás korán át a huszadik századi Amerikáig.

1817-et írunk. Anglia trónján harmadik György király uralkodik a káosszal egyetemben. Az egyik angol városba egy titokzatos keleti hercegnő érkezése kelt nagy felbolydulást az arisztokrácia körében. Bár senki nem érti egy szavát sem, mindenki az ő kegyeit keresi. Vajon tényleg királyi vér csordogál az ereiben, vagy csak ostoba tréfát űz a legfőbb méltóságokkal?

Cyrano de Bergerac mindig elkápráztatja a közönséget, akár verbális csatározásban, akár kardforgatásban. Mivel szent meggyőződése, hogy külső adottságai okán érdemtelen a tüneményes Roxanne szerelmére, Cyrano elrejti valódi érzéseit – Roxanne pedig eközben első látásra beleszeret az ifjú Christianbe.

A híres bátyjához hasonlóan magánnyomozó, Enola Holmes első hivatalos ügyébe kezd, de ahhoz, hogy megfejtse az eltűnt lány rejtélyét, barátok – és maga Sherlock – segítségére van szüksége.

Egy 1920-as évekbeli angol tengerparti város egy sötét és abszurd botrány tanúja lesz ebben a fergeteges krimivígjátékban. A fikciónál is furcsább igaz történeten alapuló Wicked Little Letters két szomszédot mutat be: a mélyen konzervatív helyi Edith Swant (Olivia Colman) és a lármás ír bevándorlót, Rose Goodingot (Jessie Buckley). Amikor Edith és lakótársai gonosz leveleket kezdenek kapni, amelyek tele vannak akaratlanul is mulatságos trágárságokkal, a mocskos szájú Rose-t megvádolják a bűncselekménnyel. A névtelen levelek országos felháborodást váltanak ki, és perre kerül sor. Amikor azonban a város asszonyai – Gladys Moss rendőrnő (Anjana Vasan) vezetésével – maguk is nyomozni kezdenek a bűntény után, kezdik gyanítani, hogy valami nincs rendben, és talán mégsem Rose a tettes.