Az ikrek, Cal és Aaron nem hasonlít egymásra, olyanok, mint a tűz és a víz. Aaron idealista álmodozó, ő a jó fiú, Cal viszont a család fekete báránya, örökös lázadozó. Cal mindent megtesz azért, hogy elnyerje apja szeretetét. Amikor apja vállalkozása csődbe ment, azon dolgozik, hogy visszaszerezze a vagyont.

Johnny Clay éppen most lépett ki a a börtön kapuján, máris egy kétmillió dolláros rablást tervez. A célpont egy lóversenypálya kasszája. Társainak, a pénztárosnak, egy csaposnak, egy leégett zsarunak és egy volt alkoholistának, jó okuk van arra, hogy a pénz reményében nagy kockázatot vállaljanak. A percre pontosan kidolgozott terv végrehajtása sikerrel jár, a pénztáros felesége azonban elárulta Val Cannonnak, gengszter barátjának a tervet...

Az első világháborúban Párizstól 28 km-re megmerevedett a front és egy folyamatos, zegzugos lövészárok-rendszer alakult ki, amelyben francia közkatonák küszködtek a mindennapi apró kis győzelmekért a németek ellen, melyet parancsra teljesítettek. Mireau tábornok ebben a lehetetlen helyzetben olyan feladatot kap, amely egyenlő az öngyilkossággal, vagyis a "Hangyavár" bevételét. Dax ezredes először nem ért egyet a parancs végrehajtásával, de később elfogadja. A roham megkezdődik, de igen gyorsan vissza kell vonulnia a francia ezrednek, oly sok a veszteségük. Broulard tábornok parancsot ad ki a saját tüzéreinek, hogy lőjenek a visszavonuló, "gyáva" katonáikra. Ezt a parancsot a tüzérparancsnok megtagadja. A visszavonulás után a vezérkari tábornokok felelősségre vonják az ezredet a "gyávaságukért" és elrendelik, hogy az ezred három századából száz-száz főt végezzenek ki. Dax ezredes a tábornokok elé áll, s közli velük, hogy őt vonják egyedül felelősségre.

A Polgárháború során a konföderációs katonák megszöknek a börtönből és a mexikói határ felé menekülnek. Útközben megölnek egy futárt, aki a háború végének üzenetét közvetíti. A kapitány úgy dönt, hogy titokban tartja az esetet - ez később óriási hibának bizonyul.

Minnie leszámolt már minden illúzióval, és megelégelve a folyamatos áltatást, szakít nős barátjával. Amikor már teljesen padlón van, ott talál reményt és szerelmet, ahol a legkevésbé várta: a bohókás, vagy fogalmazhatunk keményebben: némileg eszement parkolóőr, Moskowitz személyében... A film legendás író-rendezője, John Cassavetes, az amerikai realizmus "New York-i iskolájának" legeredetibb tehetsége. Ebben az alkotásában - egyik alapfilmjében -, a magány körképét tárja elénk két sebzett ember nagyon különböző világa összekapcsolódásának történetében. A főszerepben ezúttal is felesége, a káprázatos Gena Rowlands látható.

Cosmo Vitelli egy night clubot vezet, anyagi helyzete azonban egy 23 ezer dolláros kártyaveszteség nyomán erősen megrendül. A kétes üzleteiről híres Mort Weil hajlandó kölcsönt folyósítani neki, s csak egy kikötése van: Vitelli hálából tegyen el láb alól egy befolyásos alvilági figurát. A célszemély Ling, a kínai bukméker lenne, Cosmo azonban visszadobja a piszkos munkát. Így viszont saját életét teszi kockára, hiszen jól tudja, Mort és bandája sohasem tréfál... Cassavetes, az utolérhetetlen lélekelemző a gengszterműfaj elemeit használta fel rendhagyó filmjének elkészítéséhez. Hatásosan töri szét a zsáner kereteit, hogy az emberi kiszolgáltatottságot és függőséget ábrázolja, s egyfajta rendezői bravúrként azt is megmutatja, ő egy ilyen klasszikus bűnügyi történetből is mennyire más filmet csinál, mint bárki a világon.

Albert, apja halála után Washingtonba megy, hogy felkeresse apja egykori vietnámi háborús katonatársát Haroldot. Harold taxi vállalatot üzemeltet. Bár igen szegényes a cég, nem sok a pénz és az autók is nagyon rossz állapotban vannak, Albert mégis leteszi a vizsgákat, s minden álma, hogy taxizhasson. Apai örökségéből, 6000$-ból és baráti összefogásból felvirágoztatják a céget, még egyenruhára is futja. Egy alkalommal azonban Albert belecsöppen a nagykövet gyermekeinek elrablásába. A rendőrség is őt vádolja, s még a taxi vállalatot is bezárják.

A magyar származású, Berlinből 1933-ban Hollywoodba került rendező filmje az első olyan munka, amely a motoros bandákkal, a fiatalok körében felbukkanó vad magatartással és ennek társadalmi okaival foglalkozik. Ugyanakkor árnyaltan mutatja be azt is, hogy e társadalomból kiváló csoportokkal szemben nem erényes emberi közösség áll, hanem egy intoleráns, a kispolgári konvencióktól eltérő viselkedést gyűlölő társadalom.

Főszereplőnk foglalkozása börtönőr, de ez nem tartja vissza attól, hogy kisebb-nagyobb stiklikkel egészítse ki jövedelmét. Amikor ötvenezer dollárt ajánlanak neki, hogy szöktessen meg a börtönből fekete polgárjogi aktivistát, belemegy. Csakhogy a rabot megölik, ő pedig egyre jobban belebonyolódik az ügybe. A gyilkosság szálai pedig fontos emberekhez vezetnek. Hihetetlen fordulatok után csak a legutolsó percekben derül ki, hogy ki az összeesküvés vezetője.

Két mindenre elszánt bandita, a Kölyöknek hívott Rio, és társa, a róka ravaszságával bíró Dad együtt menekül a törvény elől valahol Mexikóban. Amikor a helyi sheriff emberei körbefogják őket, sorsot húznak, hogy melyikük menjen el segítségért a közeli településre. Dadre hárul a feladat, hogy segítségét hozzon, ám a férfi a zsákmánnyal együtt kereket old, és magára hagyja társát. Évekkel később a Kölyök megszökik a börtönből, és volt társa felkutatására indul. Egy kaliforniai kisvárosban meg is találja Dad Longworth-t, aki nem más, mint a köztiszteletben álló sheriff. A Kölyök hosszú évek alatt érlelt bosszúja végre beteljesedhet...

Joel McCrea játssza a legendás Bat Mastersont az izgalmas western kalandfilmben, amely egy városról szól, amelyet megkaparintanak a törvényen kívüliek. Bat újra az igazságszolgáltatás oldalára áll és végső harcba bocsátkozik a bandával, amelyet egy félörült gyilkos vezet.

Wellman látványos, lenyűgöző westernje, melyben Gable egy kemény prémvadászt játszik, aki elveszi egy befolyásos indián törzsfőnök lányát, hogy hozzáférhessen a tiltott vadászterültetekhez. Ám mindeközben szerelemre és halálra talál.

Jess Remdsberg a Fort Creel-ben állomásozó lovasság egyik tagja megmenti az apacs indiánok karmaiból Ellen Grange-t. Ám nem kis meglepetésére Ellen azért könyörög neki, hogy engedje őt vissza az indiánokhoz, mert azok jobban bánnak vele mint a brutális férje. Remdsberg mégis a családjához viszi az asszonyt. Ekkor Villard, a férj azért veri el alaposan a feleségét, mert képes volt az indiánok fogságába esni, ahelyett, hogy öngyilkosságot követett volna el. Ellen a bántalmazásokat képtelen tovább elviselni, ezért visszaszökik egykori fogvatartóihoz. Willard barátai a lovasságnál azonban nem akarják annyiban hagyni a dolgot és támadásra indulnak az apacsok ellen.

Doc Penny és kétfős bandája kirabol egy benzinkutat, de közben egyikük megsérül, egy rendőr pedig meghal. A sérült gengszter Steve Lacey-hez fut segítségért, akit még a börtönévekből ismer, de aki azóta jó útra tért, és feleségével él együtt. Lacey mindent megtesz, hogy kimaradjon a bajból, de miután a férfi meghal a lakásán, társai és a rendőrök is rászállnak.

Egy jelentéktelen riporter, Charles Tatum úgy látja, eljött élete nagy esélye, amikor bányaomlás temet maga alá egy embert. Tudatosan késlelteti a mentési munkálatokat, hogy a "sztori" hírértékét növelje. Közben azt kockáztatja, hogy a betemetett ember meghal.