Egy tízéves szerelme is lehet olyan mindent felperzselő, átható érzés, mint bármely tinédzseré vagy felnőtté. Mikor Anne tíz évesen, életében először szerelmes lesz, kíméletlen rivalizálás veszi kezdetét egy iskolatársával, aki szintén ugyanabba a fiúba zúg bele: Jorgenbe, aki épp most költözött a városba, és eleinte fogalma sincs, miféle háborúba csöppent.

Anders hamarosan a végére ér egy külvárosi drog rehabilitációs intézet programjának. A program részeként megengedik a számára, hogy ellátogasson a városba egy állásinterjúra. A nap fennmaradó részét arra használja fel, hogy sodródjon a városban, találkozzon rég nem látott emberekkel. A 34 éves Anders okos, jóképű és biztos családi háttérrel rendelkezik, de makacsul kísértik azok a lehetőségek, amit elvesztegetett, azok az emberek, akiknek fájdalmat okozott. Bár még mindig fiatal, mégis úgy érzi, az életének sok tekintetben vége. A nap hátralévő részében a múlt hibáinak szellemeivel birkózik. Az új élet lehetősége és a remény, hogy valami jövő várhat rá elhalványul mire beköszönt a reggel.

Tore Renberg önéletrajzi ihletésű regénye alapján készült ez a generációs dráma, melynek főhőse, Jarle Klepp olyan hírt kap, melynek nyomán felidéz magában egy olyan időszakot, melyet legszívesebben elfelejtene: tinédzserkorát, melyet Stavangerben töltött alkoholista és erőszakos apja, valamint félelemben élő anyja mellett. Apja rémuralma elől a fiatal fiú a zenébe, a lányok hajszolásába és politikai aktivitásba menekül. Ez utóbbinak köszönheti váratlan hírnevét, mikor egy tévéadó leadja, ahogy az egyik rasszista ellenes tüntetésen nekitámad a rendőröknek. A kérdés már csak az, hogy hirtelen támadt népszerűsége elég önbizalmat ad-e neki ahhoz, hogy szembeszálljon apjával.