Az árvaházban dolgozó és éhezõ fiúk sorsot húznak: ki álljon oda a marcona felügyelõ elé azzal, hogy több ételt szeretne. Twist Olivér húzza a rövidebbet, így neki jut ki a hálátlan feladat. Az incidens miatt bajkeverõnek minõsítik és kirakják szűrét az árvaházból is, bárki magához veheti, akinek ingyen munkaerõre van szüksége. Mr. Sowerberry temetkezési vállalkozó műhelyébe kerül, ahol egy másik fiú provokációi miatt igazságtalanul verést kap, ezért végképp megszökik és elindul étlen-szomjan London felé az országúton.

Amikor Agatha Christie megálmodta a belga nyomozó alakját, alacsony termetű, köpcös, díszes bajuszú, talpig elegáns úriembert képzelt el, aki valamikor az 1880-as években született. Az írónő által életre keltett nyomozó évtizedeken keresztül derítette fel a rejtélyes ügyeket, saját magát pedig minden szerénytelenséget nélkülözve remek embernek tartotta. Christie egészen az 1920-as évektől írt Poirot könyveket, mígnem 1975-ben, a Függöny című regényben vetett véget a detektív életének, aki a leírtak szerint 96 évesen, szívbetegség következtében hunyt el. A filmvásznon több színésznek is lehetősége volt belebújni Poirot bőrébe, leginkább mégis David Suchet alakítása emlékezetes. Suchet a 1990-es évek elején vette át a nyomozó szerepét, filmes alakításai mellett pedig elsősorban Shakespeare színészként ismert.

Az „Anglia kertjének” nevezett Kent megye egyik idilli falucskájában és a hatgyermekes Larkin család, amelynek feje, Papus nem megy a szomszédba egy kis furfangért. Amikor megtudja, hogy a megüresedett vadászmester címre gazdag ellenlábasa, Alec Norman feni a fogát, elhatározza, hogy meg fogja találni a módját, hogyan fogja ki a szelet a vitorlájából. Némileg megtöri a lendületet a család nagylányának, Mariette-nek a bejelentése, hogy Franciaországban akar szerencsét próbálni. Edith Pilchester, a vénkisasszony, aki őszinte híve Papusnak, elpanaszolja, hogy egy városi ember azért zaklatja, hogy adja el neki a házát, mire Papus azt tanácsolja, tegyen úgy – de persze ez is csak egy csavaros terv része. A majálison jótékonysági versenyt rendeznek, amelyen Papus nagylelkűen licitál, amíg csak versenyre nem kel vele Alec Norman, és hamarosan felforrósodnak a kedélyek.

A kozmoszon túl című ismeretterjesztő sorozat a világ számos tudományos és technikai felfedezéseivel, vívmányaival ismerteti meg a nézőt. Ezek által olyan problémákra keresi a megoldást, mint a csernobili szerencsétlenség vagy az Amazonas erdeinek eltűnése.

A Kilences szám alatt egy új antológiasorozat Angliából – vagyis olyan széria, mely teljesen különálló epizódokból áll össze, melyeket az köt össze, hogy mindegyik egy kilences számú házban játszódik, valamint az, hogy a két készítő, Steve Pemberton és Reece Shearsmith szerepel bennük a sok ismert színész mellett.

Tom Jones ellen szól alantas származása és szerelmi kalandjainak sora, soha nem lehetne a gazdag, ragyogó és gyönyörű Sophia párja; győz-e mindenek felett az igazi szerelem?

1788-ban Philips kormányzó (David Wenham) egy csapat katonával és fegyenccel Új Dél-Walesbe érkezik, hogy olcsó munkaerőt biztosítson. Az elítélteknek új életet kell kezdeniük, mely új szabályok szerint működik, azonban a katonáknak is alkalmazkodniuk kell az új helyzethez.

A XIV. századi történet középpontjában egy harcos áll, aki egy napon úgy dönt, leteszi kardját, családot alapít és a nyugodt életet választja. Wilkin Brattle azonban nem kerülheti el a végzetét, hiszen az egyre erősödő társadalmi különbségek, a szegény embereket sújtó adók arra sarkallják, hogy társaival ismét fegyvert ragadjon. Wilkin-t belehajszolják a véres küzdelmekbe és hóhérrá válik.

A fiatal Merlin Camelotba érkezik nagybátyjához, az udvari doktor Gaiushoz, hogy okot és célt találjon ébredező természetfeletti képességeinek. De ez a Camelot még korántsem a legendák dicső királysága. Guinevere, azaz a szépséges Gwen a kovács egyszerű lánya, Morgana a várban élő úrhölgy, Artúr Pendragon pedig ugyan erős és jószívű, de pökhendi herceg, aki folyton összetűzésbe kerül apjával, a keménykezű Uther Pendragonnal, aki nem ismer kegyelmet, ha mágiáról van szó. Merlinnek folyton egyensúlyoznia kell a mágia használata és elhallgatása, a jó ügy szolgálata és a lebukás között, hogy egyszer az a hatalmas varázsló válhasson belőle, aki Artúr királlyal egyesíti majd Albion földjét.

I.sz. 43-ban a Római Birodalom légiói visszatérnek, hogy meghódítsák Britannia kelta szívét – egy titokzatos földet, melyet a harcos nők és hatalmas druidák uralnak, akik képesek az alvilág erőit előcsalogatni. Legalábbis így mondják. Amikor a rómaiak i.sz. 43-ban lerohanják Nagy-Britanniát, Kerra, a kelta király lánya arra kényszerül, hogy félretegye nézetkülönbségeit a riválisával, Antedia királynővel, hogy szembenézzenek a hódítókkal. A rómaiakat Aulus Plautius tábornok vezeti, akinek feltett szándéka, hogy sikerrel jár, ahol egykor Julius Caesar kudarcot vallott, és meghódítja ezt a mitikus földet a Római Birodalom számára. Aulus Plautius erős és rugalmas vezető, de van egy mély titka, ami veszélyezteti küldetését.

Egy férfi háborúban találja magát egy méhhel, miközben egy luxusbirtokot felügyel. Ki fog győzni, és milyen helyrehozhatatlan károkat okoz a folyamat?

A történet középpontjában Bernard Black (Dylan Moran), ír könyvesbolt-tulajdonos áll, aki London Bloomsbury negyedében található kis könyvkuckójában éli nem túl mozgalmas hétköznapjait. A mizantróp, egoista és ízig-vérig cinikus Bernard életében nem fér meg sok ember, hiszen utálja az összeset, kiváltképp a vásárlóit, így asszisztensével, Manny-vel (Bill Bailey) és barátjával Frannel (Tamsin Greig) egy három fős show-vá varázsolják a történetet.

A hétköznapi emberek és mágikus erővel rendelkező lények (tündék, törpök, vámpírok, alakváltók, egyszarvúak) által benépesített világban él Ríviai Geralt: egy bérgyilkos, aki veszedelmes szörnyek kiirtásával/hatástalanításával foglalkozik. Egy nap összeáll egy nagy hatalmú varázslónővel és egy fiatal hercegnővel, hogy együtt küzdjenek meg a démonokkal.