A történet Párizsban játszódik a II. világháború éveiben. Django Reinhardt ekkor a legkedveltebb gitárművész, őt tartják a swing királyának. Zenéjével mindenkit elvarázsol, koncertjeire tömegek járnak el, és nem csak a megszállt Párizs lakosai, hanem német katonák és tisztek is. Django zsenialitásának híre Berlinbe is eljut, ezért a németek elhívják őt a harmadik birodalom fővárosba egy olyan fellépésre, amelyen Goebbels, a hírhedt propaganda miniszter is jelen lesz. Djangot többen óva intik attól, hogy elfogadja a németek meghívását, mert Django nem csak remek gitárművész, de cigány származású is egyben, és ekkora már Párizsba is eljutnak a hírek arról, hogy a nácik miként bánnak a cigány emberekkel...

Katja boldog élete összeomlik, amikor férje és kisfia életüket vesztik egy robbantásban. A nő a kezdetektől meg van győződve arról, hogy a merényletet nácik követték el, de a rendőrség maffiaviszályokra, illetve muszlim vallási nézeteltérésekre gyanakszik. A friss gyász tompultsága és a bírósági tárgyalás traumatikus időszaka után Katja nem nyugszik, és saját kezébe veszi a dolgokat.

1979. Német Demokratikus Köztársaság. 1 hőlégballon, 2 000 méteres magasság, négy gyermek, négy felnőtt, 28 perc – két család eszement terve. A nyolc fős társaság a hidegháború idején kettészakított Európa keleti felén rekedt, és szabadságáról álmodozik. Elképzelésük szerint – amely bár őrültnek tűnik, kivitelezni talán mégsem lehetetlen – egy hőlégballont építenek, amivel átjuthatnak a Berlini Fal felett. S bár a kezdeti kudarcokon ügyesen túlteszik magukat, idővel a STASI (Állambiztonsági Minisztérium) is megneszel valamit...

Weimar, 1921: a húszéves Lotte Brendel csak úgy valósíthatja meg művészi álmait és bontakoztathatja ki tehetségét, ha szakít az őt korlátozó és szűkös keretek közé szorító családjával.

Amikor a 17 éves Milan gyanítani kezdi homoszexualitását, gondolkodóba esik. Egyfelől mérlegeli, milyen következményekkel járhat ez rá és a családjára nézve, ugyanakkor felismeri a szabadosságot, ami szerinte a homoszexualitás velejárója. A film próbál leszámolni a melegség negatív megítélésével, kliséivel. Mindenekelőtt toleranciára, egymás elfogadására neveli nézőit.

Franz Jägerstätter osztrák földművelő paraszt, aki megtagadja a nácik oldalán való harcba lépést. A Hitler-rezsim árulással vádolja és halálra ítéli őt. Felesége, Fani és gyermekei iránti megingathatatlan hitének és szeretetének köszönhetően Franz továbbra is szabad ember tud maradni. A film igaz eseményeken alapul.