Frankenstein titkos kísérleteinek eredményeképpen életre kelti laboratóriumában az elhunyt Evát. Hirtelen robbanás rázza meg a kastélyt és elpusztul az életet adó gépezet. Frankenstein, Eva és néhány segítőjük megmenekül. Úgy hiszik sokáig, hogy Viktor, a szörnyszülött a lángokban lelte halálát. Viktor viszont csatlakozik egy vándorcirkuszhoz és bosszút esküszik. Frankenstein közben saját ízlése szerint formálja Eva fejlődését, aki szerencsétlenségére hamar túltesz alkotója akaratán. Eljön az éj, mikor Frankenstein doktort saját kreatúrái tetemre hívják.

Az ősi angol főnemesi família tagjai között akad egy fekete bárány: a nagyméltóságú lady megszökött egy itáliai csepűrágóval, és az ő frigyük gyümölcseként született meg Louis. Ha a családfő, az öreg herceg elhalálozna, a cím és a vagyon a sorban következőre szállna. Hősünk mindössze kilencedik a rangsorban. Nekilát, hogy valóra váltsa régen dédelgetett álmát, és ő is főrend legyen. Ehhez mindössze nyolc rokonát kell eltávolítania az útból...

Wilfred Glendon botanikus egy ritka növényt keres a Tibet hegységeiben. Egyik alkalommal egy vérfarkas támad a professzorra és megsebesíti. Amikor Glendon visszatér szülőhazájába, ráébred, hogy teliholdkor vérengző szörnyeteggé válik és olyankor azok is veszélybe kerülnek, akiket egyébként a legjobban szeret. Vajon véget érhet a rémálom?

Pip szegényes viszonyok között felnőtt árvagyerek, aki egy névtelen pártfogótól hatalmas vagyont kap ajándékba. A nem várt szerencse tartósan megváltoztatja a fiatalember életét, s a jellemét. Londonba megy, ahol megismerkedik a sznob Herbert Pockettel, aki bevezeti őt a gazdagok világába. Beleszeret Estellába, aki azonban visszautasítja őt. Pip csalódásában esztelenül viselkedik: két kézzel szórja a pénzt, s beleköt mindenkibe. Amikor vagyonát elveszti, újra Estella felé fordul, és meg is hódítja őt.

Brit prototípus repülőgépek, fedélzetükön titkos berendezésekkel, a legénységükkel együtt tűnnek el a próbarepülésük során. Mindenki tanácstalan, a probléma megoldásra vár. Hammond Őrnagyot (Ralph Richardson) nem szívesen látja a gyárban a tulajdonos, de hamarosan egy sztárpilótában, Tony McVane-ben (Laurence Olivier), talál egy barátot, aki megpróbál segíteni az ügy megfejtésében…

Titkos kezek fegyvert csempésznek Nyugat India északi határán át az elége­detlen mohamedán néptörzseknek. Carruthers kapitány a zseniális angol hírszer­ző jelenti a pesavari kormányzónak, hogy a csempészek már gépfegyvereket is szál­lítanak. A kormányzó Carrutherst egy határvidéki kis fejedelemségbe, Tokotba küldi, hogy szerződést kössön az ottani khánnal a csempészés megakadályozására. Carruthers eleget tesz a megbízásnak, de mire visszatér Pesavarba, Tokotban pa­lotaforradalom tör ki.

Kiel 1917, a német hadiflotta támaszpontja. Hardt kapitány, német tengerésztiszt legénységével különleges küldetést kap, Észak-Skóciában, a brit királyi flotta bázisát kell megsemmisíteniük. Feladatát ugyan pontosan még nem tudja, azonban háború idején a parancs az parancs. Longhope szigetére motorbiciklin érkezik, ez mindenképpen jó álca, senki nem gondolná, hogy éppen egy német tengeralattjáró fedélzetét hagyta el. A titkosügynökök sorsa néha kellemes is lehet, különösen, ha a parancsnokuk egy szép nő, ahogy ez Hardt kapitánnyal is történik. A bökkenő csupán csak az, hogy hamis tanárnőként, jó fellépéssel melyik oldalon áll? A film nagy tanulsága, hogy az ember soha ne számítson az ellenségeire. Ebben a kémfilmben senki sem az, aminek első pillanatban látszik... A film forgatókönyvét Pressburger Imre írta, J.Stobeh Clonston műve nyomán, a zeneszerző pedig a szintén magyar származású, háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós.

A Londonban forgatott film érdekes alkotás. Úgy érzi a néző, hogy megelőzte korát, s olyan képsorokra, jelenetekre figyel föl, amelyekhez hasonlóak csak öt-hat évvel később, az "új hullám" idejében váltak szokásossá. Maga a hős, az idegenben tétován sodródó nyelvtanár is igazi "anti-hős", éppen ellentéte azoknak a karaktereknek, akiket Gérard Philipe játszani szokott. Az élvhajhász szoknyavadász tragikomikus alakja magában hordozza már a modern ember erkölcsi értékvesztését, kiúttalanságát. Gérard Philipe, aki nem csak e korszak, hanem talán a francia film jelképe is lett mindörökre, rendkívüli charme-ja mögött merész gúnnyal és keserűséggel ábrázolja "korunk hősét".