A többszálú cselekmény a XVIII. század előestéjén kezdődik. Görgey Pál, Szepes vármegye alispánja, a korán elözvegyült, magányos dúvad bolydult lélekkel, komor hangulatban várja a új esztendőt, miközben Lőcse város vígassággal köszönti a születő századot. A szilveszteri ólomöntés azonban a városatyák mulatságát is baljós jövendöléssel zavarja meg. A másnapi, újévi vadászat pedig csakugyan tragikusan végződik. S így indul el a hosszú háborúság: az alispán a nemes vármegye tekintélyéért, később puszta életéért harcol, a lőcsei polgárok a szász kiváltságokért, a város érdekeiért szállnak síkra. Az áldatlan viszály annyira elvakítja az önös célokért marakodókat, hogy meg sem látják a Rákóczi-szabadságharc fényét. A film felvételeinek nagy része az eredeti helyszíneken - Lőcsén, a Szepességben, Besztercebányán, Pozsonyban, Tapolcsányban és a festői szépségű cseh-morva határvároskában, Telcsen - készült.

Tót Lajos tűzoltóparancsnok, köztiszteletben álló ember, felesége és lánya isteníti. Fiúk a fronton van. Egy napon tábori lapon közli, hogy őrnagya betegszabadságát szülei falujában tölti. A család felkészül a vendég fogadására, de arra a testi és lelki terrorra, amely következik, egyikük sem számít.

Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező irodalom az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek a főszereplésével. 1500-as évek, Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzsák kezébe, aki egy keleti rabszolgapiacon akarja eladni értékes foglyait. A gyerekek megszöknek, ráadásul magukkal viszik a babonás Jumurdzsák talizmánját. A török harcost ezután elhagyja a szerencséje, míg a bátor kisfiú, Bornemissza Gergely megtalálja azt. A film története hűen követi a regényt.

"Csak egy kis befőttet ennék" - mondja tüneményesen Tolnay Klári és ezzel Róza néni befészkeli magát az úri család nagyszobájába. A néni a nagyságos Gizi kisasszony titkos csecsemő gyermekét, Gyurikát gondozza vidéken és elmaradt járandóságáért érkezik. Verőcziné nagyságos asszony előkelő származású vőlegényt szán Gizinek Aladár személyében. A fiatalok meg is kedvelik egymást, de számolniuk kell a csecsemővel és a fiatalember szigorú atyjával is. A helyzet megoldhatatlannak látszik, de nem úgy, ha a színen van Róza néni, aki mindent elintéz.

Apja halála után Kárpáthy Zoltán Szentirmayék házában nő fel. Szerelmes lesz leányukba, Katinkába, de gyámapja elküldi őt otthonukból 18. születésnapján. E lépésre az a szennyes per készteti, amelyet előbb Kárpáthy Abellinó folytat János úr örökségéért, majd Kőcserepy, aki üzletet lát ebben. Zoltán utóbb rájön: mi készteti nevelőapját erre a megmagyarázhatatlannak tűnő lépésre. Nem Katinkát akarja tőle elválasztani, hanem Abellinóék aljas manőverét óhajtja megelőzni. Amint ez nyilvánvalóvá válik, Zoltán lemond az örökségéről, hogy anyja nevét és Rudolf személyét megkímélje a gyanúsítgatásoktól.

Ó Péter dúsgazdag kereskedő hirdetés útján adja férjhez lányát Idát a szegény, de tisztességes újságíró-festőhöz Balogh Csabához. Mindkét fiatalnak oka van erre a lépésre. Csaba családja anyagi nehézségekkel küszködik. Idától apja szeretne megszabadulni, hogy kicsapongó, nagyvilági életmódjában ne zavarja a kolostorban nevelkedett tisztességes lány jelenléte. Ida így választhat a kolostor és a házasság között. Szóbeli megállapodásuk értelmében csak addig maradnak együtt, amíg a fiú vissza nem tudja fizetni a kölcsönnek tekintett hozomány-előleget, illetve az atyai kikötések értelmében a lány szabadon rendelkezhet a hozomány teljes összegével. A külvilág számára házasok ugyan, de négyszemközt idegenként viselkednek. A kényszerházasság azonban egyre kevésbé esik nehezükre, egyre jobban érdeklődnek egymás iránt, de ezt az eredeti megállapodáshoz ragaszkodva nem mutatják ki, nem őszinték egymáshoz és ez a későbbiekben sok félreértést okoz.

Passiótörténet a valóságról. Raoul Wallenberg gazdag svéd családból származott, üzletembernek szánták. Ő maga építészetet tanult Amerikában, de soha nem fejezte be tanulmányait. 1942-től jár rendszeresen Magyarországra, ahol egy kis svéd élelmiszer kereskedelmi céget képvisel. Magyarországi tapasztalatai, a helyi viszonyok ismerete miatt esik rá később a választás, amikor 1944 vészterhes hónapjaiban követségi titkárnak nevezik ki. Közvetlen feladata, a zsidómentő tevékenység támogatása Budapesten. A svéd, és a svájci követség már Wallenberg megérkezése előtt is végzett ilyen munkát, de a kiadott "védőútlevelek" száma igazából Wallenberg érkezése után növekedett meg. Bevezette a svájci gyakorlatot, mely szerint egy útlevél egy egész családot védelmezett. A magyar hatóságok kezdetben még elfogadták ezt az érvelést. 1945 januárjáig dolgozott a magyar zsidók megmentésén, majd orosz fogságba esik, és további sorsára csak évtizedekkel később derül fény.

Terpinkó, a hetvenkedő izomember fogadásból szeret: a hódítás nagy mulatság számára. Új főnöknőjére, Évára is száz az egyhez fogadott, de a mérnök felesége bosszantó jóindulattal kezeli minden trükkjét. Terpinkó beleszeret, és ezért végképp nem tudja elviselni, hogy Éva nem viszonozza érzelmeit.

1918. Fábián Bálint az olasz fronton embert öl, fiai itthon a Krasznába fojtják anyjuk szeretőjét, aki ezután megzavarodik. Hazatérte után Fábián a báró parádés kocsisa lesz. A Tanácsköztársaság idején a báróékat, a megtorlás idején a volt vöröskatonákat védi. Nemigen érti, miért éri őt és a magyarokat ennyi sok szenvedés. Isten talán segítene, ha beszélni lehetne vele.

A szabad asszociációk logikáján alapuló új hullámos film a tizenévesekről. Három fiú egy balatoni villába húzódik a vihar elől. Amikor váratlanul megérkeznek a tulajdonosok, csak ketten tudnak meglépni, Kiki a kamrában marad. Kiszabadítására várakozva emlékei és képzeletének játékai keverednek egymással. Az első félszeg udvarlás, a heves lázadás az érettségi után a felnőtt-világ kötelmei ellen, polgárpukkasztó kalandok és heccek, stoppolás a Balatonra, megszeppent szembesülés a zord vihar képében közelítő nagybetűs Élettel és az elkerülhetetlen felnőtté válással...

Zsuzsa, Éva és Jolán elhatározzák, hogy elválnak a férjeiktől. Ügyvédjük, a fiatal Vera, az első ügy lendületével keresi föl a férjeket. A vérmes Pétert, az anyagias Sándort és a tunya Bálintot csak egy pillanatra háborítja fel asszonya szándéka, mindhárman egy csapásra beleszeretnek a bájos jogásznőbe. Gegucz, az öreg kormányos elkottyantja otthon az igazságot. Több sem kell az asszonyoknak, ők lesznek a leghűségesebb feleségek, s Verát a kaján férfiakból álló fegyelmi bizottság egy évre felfüggeszti. Szerencsére Dénes, a női lélek rejtelmeit kutató író nagyra értékeli Vera mély élettapasztalatát, így végül belőlük lesz a negyedik boldog pár.

A II. világháború idején Bálint, a költő felesége, Júlia új lakásba költözik. A légóparancsnok ellenőrzi őket. Viktor is ott lakik, aki a lakást szerezte nekik. Viktor hamis papírokkal tért haza Magyarországra, kalandornak vallja magát. Bálint barátai, Sándor és Károly eljönnek a lakásavatóra, költészetről, életről, halálról, halhatatlanságról beszélgetnek. Véletlenül betéved hozzájuk egy bíró, Lala a feleségével, Melittával. Az asszony nagyon élvezi a bohém társaságot. Bírósági tárgyalást játszanak, Bálint a vádlott háború ellenes verseskötete miatt. - Bálint behívót kap. Megjelenik Sándor, akiről, azt hitték, elesett. Sándort az bántja a legjobban, hogy neki még nem jelent meg verseskötete s hogy nem írtak róla nekrológot. Viktor elintézi, hogy Bálintnak ne kelljen bevonulnia, csak a pénzt kell megszerezni.

A történet olyan világban játszódik, ahol az emberek már mozdulatlan növényekké, orchideákká korcsosultak. Gépek táplálják és szórakoztatják őket. Mindent megkaptak már az élettől, nincs szükségük semmire, csak az élvezetekkel töltötték az idejüket, s ezért fokozatosan elkorcsosultak. Az emberek megjelennek az idegen bolygón, de ők is csak szórakoznak. Hamarosan ők is orchideákká változnak.

Édes Anna Vizyékhez kerül cselédnek közvetlenül az 1919-es forradalom bukása után. Vizyné kislánya halála óta minden érzelmét és energiáját a cselédek "nevelésének" áldozza. Annát hol kényezteti, hol megalázza. Unokaöccse, Jancsika elcsábítja a fiatal lányt, aki minden elfojtott szeretetét a fiúra pazarolja. Jancsika otthagyja, és amikor Anna szeretne eljönni Vizyéktől, Vizyné hisztériás rohammal megzsarolja és visszatartja. Egy házi mulatságot követő hajnalon Anna megöli házigazdáit.

A Régi nyár című Lajtai-operett felhasználásával bontakozik ki a történet. Pataki János földbirtokos fia Svédországból apjához jön Budapestre egy hónap vakációra. A szülők egy primadonna miatt elváltak, s az anya óva inti fiát az operettektől, a budai kiskocsmáktól. A fiatal Pataki - apja közreműködésével - mégis bekerül a színházi világba...

Az ember szeretetre vágyik. Ha kis ember, ha gyerek, szülői szeretetre. Nincs ennél természetesebb és a szívet inkább szorongató vágy. Misi, a történet apátlan, anyátlan hőse - maga néz ki magának szülőket, az ő ablakukba csempészi oda névtelen levelét: "Tessék engem elrabolni!" Mintha bombát tett volna oda, akkora felfordulás lesz belőle. Kilendül helyéből a világ a gyerekre vágyó házaspárban is, és benne is. Mert hogy ő írta a levelet, nem, azt szégyen volna, azt nem lehet soha elárulni. Ennyiben nyomozás, bűn nélküli krimi a regény története. Nyomozás, hogy ki a tettes, kit kellene elrabolni, és másfelől nyomozás a gyereklélek mélységeiben.

Az ember szeretetre vágyik. Ha kis ember, ha gyerek, szülői szeretetre. Nincs ennél természetesebb és a szívet inkább szorongató vágy. Misi, a történet apátlan, anyátlan hőse - maga néz ki magának szülőket, az ő ablakukba csempészi oda névtelen levelét: "Tessék engem elrabolni!" Mintha bombát tett volna oda, akkora felfordulás lesz belőle. Kilendül helyéből a világ a gyerekre vágyó házaspárban is, és benne is. Mert hogy ő írta a levelet, nem, azt szégyen volna, azt nem lehet soha elárulni. Ennyiben nyomozás, bűn nélküli krimi a regény története. Nyomozás, hogy ki a tettes, kit kellene elrabolni, és másfelől nyomozás a gyereklélek mélységeiben.

Örkény István kisregényének tévéfilmváltozata. A gyemekkora óta zárdában élő Glória nővér, azaz világi nevén Tarr Ilona sorsát követhetjük nyomon abban az 1948-at követő történelmi helyzetben, amikor feloszlatták hazánkban az apácarendeket. Az Örkény István művéből készült tévéjáték ennek a különleges sorsnak a valóságát mutatja be, lírai szépséggel. Glória 26 évesen kikerül a zárda zárt és - lelki és mindennapi értelemben vett - biztonságot nyújtó világából egy átrendeződő, változó értékrendű valóságba. Konfliktusok során - egyéniségét és tisztességét mindvégig megtartva - találja meg végül helyét a mindennapi emberek között.

Kopjáss Istvánból Zsarátnok főügyésze lesz a korrupt Makróczy ellenében. Kopjáss tiszta ember. A zsebe üres, de a feje tele van szép, világmegváltó álmokkal. A főügyészi pozícióval azonban nemcsak jóra fordítható hatalom jár, hanem egy jó nagy disznóság, a Sertéstenyésztő és sok-sok rokon. A rokonok egy része nyakig benne van a Sertéstenyésztő panamában, a másik része meg nagyon szeretne bekerülni valami jó zsíros panamába. Kopjáss kicsit beleszeret a hatalomba és nagyon beleszeret egy rokonába. S végül elbukik, mert nem lehet valaki rokon és nem rokon egyszerre. De ő legalább levonja a konzekvenciát. A Sertéstenyésztő viszont ránk marad göndör mosolygással.

Mohay Zsolt kirakatrendező menyasszonya és a délutánra kitűzött esküvő elől Annához, az orvosi felvételire készülő védőnőhöz menekül. A vőlegény döntésképtelen: nem meri vállalni a házassággal járó felelősséget. Az aggszűz Anna igazi társra vágyik, egy férfi kell neki! Kettejük kellemes beszélgetését zavarja meg a menyasszony, Klári érkezése, aki - mit sem tudván arról, hogy jövendő férje-ura is itt lesz található - Annáért jött, hogy az esküvőre vigye. Klári - a másik kettővel szemben - nagymenő, határozott, önbizalomtól duzzadó személy. Hármuk értékrendjének ütközése nem kevés feszültséggel jár. (hu.wiki)

Emese, a Svájcból hazalátogató gazdag idős hölgy saját költségére összehívja 1930-ban érettségizett, még életben lévő hét osztálytársát egy kései, 50 éves osztálytalálkozóra. Egyikük kivételével mindenki külföldön él, és Európa különböző pontjairól gyűlnek össze a margitszigeti szállodába, ahol eljön mindenki számára az őszinteség órája. Az együtt töltött napok alatt szembesülnek önmagukkal és az elmúlt évtizedek apróbb-nagyobb bűneivel. Váradi Hédi utolsó televíziós munkája ez a film, melyben az osztálytársak szerepében Gobbi Hilda, Gordon Zsuzsa, Náray Teri, Komlós Juci, Pártos Erzsi és Bánki Zsuzsa mind kiváló és hosszan emlékezetes karakteralakítást nyújtanak.

Kaffka Margit két novelláját dolgozza fel a film. A Levelek a zárdából című az istenhitről, a vakhit gyötrelmeiről és a szerelemről szól. A veszedelem című nyáresti epizódban pedig két zárdában nevelkedett kislány életében először kerül szembe az "igazi élettel", amire már vágynak, de amit még igazán nem értenek.