A The Batman (szó szerinti fordításban: A Denevérember, azonban Magyarországon inkább csak Batman néven ismert) 2004 és 2008 között bemutatott amerikai televíziós animációs sorozat, mely a DC Comics által kiadott szuperhőst, Batmant állítja középpontba, azonban a sorozat folyamán más szuperhősök is megjelennek.

Egy nem mindennapi, Boston-i ügyvédi iroda napjaiba pillanthatunk be a sorozat által. Főként olyan emberek védelmére próbálnak kelni, akik meg vannak fosztva jogaiktól. Bobby Donnell, a vezető ügyvéd főként a megérzéseire (nem pedig az ügyfél pénztárcájára) hagyatkozik, amikor elvállal egy-egy ügyet.

A világot négy nép lakja: a Víz, a Föld, a Levegő és a Tűz népe. Minden népnek van egy kasztja, melybe olyan mesterek tartoznak, akik képesek megváltoztatni eredeti elemüket; ők a Vízhajlítók, Földhajlítók, Léghajlítók és Tűzhajlítók. Közülük a legnagyobb hatalma az Avatarnak van: ő az egyetlen, aki képes mind a négy elemet uralni, aki sorban leszületik mind a négy néphez. Mikor a könyörtelen Tűz népe leigázni készül a Föld, a Levegő és a Víz népét, egy csintalan kisfiú kénytelen szembesülni sorsával, miszerint ő az Avatar, a Kiválasztott, az egyetlen aki helyreállíthatja a világ rendjét.

TJ Hooker a kemény, veterán rendőrőrmester visszautasította a nyomozói jelvényt, hogy visszatérhessen oda, ahol a leginkább szükség van rá: az utcára. Hooker a tragikus esemény, partnere halála után döntött úgy, hogy a Rendőr Akadémián folytatja tovább hivatását, ahol átadhatja tapasztalatait az újoncoknak. Hooker nemcsak a rendőri munka csínját-bínját tanítja, hanem azt is, hogy mindez milyen komoly hatással van a rendőrökre és azok családjaira. Hooker a kemény fellépés híve, s ezért sokszor összeütközésbe kerül Sheridan kapitánnyal, aki szeretné a rendőrkapitányságot egy kicsit könnyedebb színben feltüntetni, miközben Hooker és Romano, Hooker fiatal társa állandó veszélynek vannak kitéve nap mint nap.

A történet egy Beverly Hills-i gimnáziumban játszódik, ahova egy "vidéki" testvérpár (Brandon és Brenda) próbál beilleszkedni, és ahol igazi barátokra találnak. Végigkísérhetjük mindennapjaikat, gondjaikat, szerelmeiket, csalódásaikat.

A próbaidejét töltő Angyalt visszaküldik a Földre, ahol egy ex-zsaruval csapatot alkotva segítenek az embereken.

A Krypton bolygó utolsó gyermeke megvédi választott otthonát, a Föld bolygót, mint a legnagyobb szuperhős.

A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő. A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel. A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket. Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).

A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő. A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel. A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket. Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).

A Love, Death & Robots antológiasorozat mindegyik része 5 és 15 perc között mozog, és széles skálában fedi le az animáció típusait. Képi világában felnőtteknek készült, és olyan komoly és mély témákkal foglalkozik, mint a háború, a rasszizmus, az állam, illetve a robotika és a mesterséges intelligencia szülte állandó kérdések: a szabad akarat és az emberi természet. Az író-rendező Tim Miller, de a részek megálmodói között olyan ismert sci-fi írók szerepelnek mint: John Scalzi, Ken Liu, Peter F. Hamilton, Alastair Reynolds, Marko Kloos. Közép-európai Netflix korhatár: 19 évtől.

David Vincent építészmérnök számára a rémálom egy kedd reggelen kezdődött, amikor néhány perccel négy óra után egy üzleti útról hazafelé sietve rövidebb utat keresett, melyet végül soha nem talált meg. Az út helyett idegen betolakodókkal találta magát szemben, akik emberi alakot is képesek ölteni. Az idegenek készülő inváziójának a hírét viszont senki nem hiszi el neki. Vajon hogyan győzze meg a hitetleneket arról, hogy veszélyben vannak?

Grizz, Panda és Jegesmedve meglehetősen jártas a modern technikában: megtanultak okostelefonnal szelfit készíteni,"streetfood"-ot készíteni és árulni az utcán és hogy hogyan legyenek népszerűek az interneten. Ennek ellenére rengeteg nehézségükbe telik, hogy megismerjék a helyi viszonyokat, kis barlangjuk szomszédságában feltalálják magukat. A medvék nemcsak külsőre különböznek, de önálló egyéniségek is. Kedvenc közlekedési módjuk a?medvetorony? azaz az egymás hátán való haladás. Általában Jegesmedve jár legalul, a hátán Pandával, a torony teteján pedig Grizzel. Néha mások is hozzájuk csapódnak San Francisco utcáin, mint például egyetlen ember barátjuk, Chloe, nagymenő, celeb barátjuk, Nom Nom, a koala és a szomszédjuk, Charlie, másnéven a Nagylábú.

A Klónok háborúja egy olyan Jedi történetét meséli el, aki egy genetikailag tervezett klón hadsereggel próbál megküzdni az aljas szeparatistákkal, és egy végeláthatalan droid sereggel, hogy megvédjék a jövőt és visszaállítsák a békét a galaxisukban.