Nagyapja halála után, a 20 éves Alma elhatározza, hogy visszatér a gyerekkori otthonába – egy varázslatos kis szigetre a kanadai erdők mélyére. Tartózkodása alatt segítségére siet két elveszett kölyöknek: egy farkasnak és egy oroszlánnak. Elválaszthatatlan kötelék születik köztük, ami hamar össze is omlik, amint a vadőr tudomást szerez az állatokról és elszállítja őket. A két apróság előtt hosszú és veszélyes út húzódik Kanadán keresztül, hogy újra találkozhassanak megmentőjükkel és legjobb barátjukkal, Annával.

A testvérpár Addison és Lisa kaszinórablása balul üt ki, menekülés közben autóbalesetet szenvednek, amelyben a sofőrjük és egy zsaru életét veszti. Ezek után jobbnak látják, ha szétválnak, és külön utakon próbálnak a Kanadába jutni. Miközben Addison megpróbál átvágni a vidéken, nem kis zűrzavart hagyva maga után, addig Lizát felveszi az egykori bokszoló, Jay, aki a szüleihez tart Hálaadás ünnepére. A testvérek újbóli találkozása katalizátorként hat az eseményekre, próbára téve a családi kötelékeket.

Egy legenda szerint a Pikkirálynő megidézhető szelleme bármikor elszabadulhat.

Egy családorientált apa a fia szülinapi bulijára felvesz egy bohócjelmezt, ám az ünneplést követően azon kapja magát, hogy nem tudja levenni magáról sem a parókát, sem a piros bohócorrot, sem a nevetséges ruhát. Ezután belecsöppen a néző a szerencsétlen „főhőssel” együtt a film mitológiájába, miszerint a bohócok régi démonok voltak, akik gyerekekkel táplálkoztak, és az, aki ezt a bohócgúnyát magára ölti, az maga is démonná válik

Karyn Mitchell nyomozó kénytelen az ex-vőlegényével együtt dolgozni egy gyilkossági ügyön, mely egy hírhedt sorozatgyilkos kézjegyét viseli magát.

A mutánsok köztünk élnek. Ez így volt a múltban is, és így lesz a jövőben is. Legfeljebb nem ebben a sorrendben. Az alternatív jövőt, a mutánsok és emberek közti háború újabb fejezetét bemutató filmben az X-Men-mozik mindkét generációja játszik: a több, egymást keresztező idősíkon bonyolódó történetben Xaiver professzor tanítványainak nemcsak az emberekkel és az emberekben örök ellenséget látó mutánsokkal kell megküzdeniük – immár robotokat is bevetnek ellenük. A sok mutánsnak és a sok harcnak egyetlen célja van: meg kell akadályozni egy a jövőben készülő katasztrófát. De erre csak egyféleképpen van lehetőség: meg kell változtatni a múltat.

Az ifjú T.S. Spivet egy montanai tanyán él szüleivel, a tőle teljesen különböző vadóc ikertestvérével és nővérével, aki arról álmodozik, hogy egyszer ő lesz Miss Amerika. T.S. Spivet rajong a térképészetért és a tudományos felfedezésekért. Az őt körbevevő világot igyekszik a lehető legtudományosabban leírni, megérteni, és az így szerzett tapasztalatokat saját találmányai elkészítéséhez felhasználni. Egy napon váratlan telefonhívást kap a Smithsonian Múzeumból, azzal a hírrel, hogy a rangos Baird-díjat neki ítélték egy különleges találmányáért, valamint a díj személyes átvétele mellett felkérik egy ünnepi beszéd megtartására is. T.S. felkerekedik és anélkül indul útnak, hogy a környezetében bárkinek is elmondaná milyen különös utazásra készül.

Detroit rendőrsége fallal vette körül a Téglatelep néven elhíresült paneldzsungelt. A külvilágtól elzárt városrészt a helyi gengszterek feje irányítja, aki a markában tart mindenkit. Amikor szállítás közben eltűnik egy katonai neutronbomba, a város vezetői egy profi zsarut küldenek a zárt falakon belülre, hogy beépüljön, megtalálja és semlegesítse a veszélyt egy helyi lázadó segítségével.

Charlotte gyönyörű, szuperintelligens, befolyásos nő, nem mellesleg az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere. Fred tehetséges újságíró, egy nagyra nőtt gyerek, aki susogós szerkójában élvezi az élet örömeit. Kettejükben az égvilágon semmi közös nincs… kivéve, hogy a 16 éves Charlotte egyszer vigyázott a kiskamasz Fredre, aki persze egyből belezúgott a szőke hercegnőbe.

Egy amerikai cég véletlenül szabadjára engedi a mágneses örvényt egy felkészületlen világban.