Rio Bravo, egy kis Texashoz közeli vadnyugati városka majdnem teljhatalmú ura a gazdag, befolyásos és gátlástalan Nathan Burdette. Amikor Nathan öccse, Joe gyilkosságot követ el, kiderül, hogy van legalább egy ember a városban, aki nem hiszi, hogy a Burdette család a törvény felett állhat: ez az ember nem más, mint Rio Bravo elszánt seriffje, John T. Chance, aki gondolkodás nélkül rács mögé dugja Joe-t. Chance seriff ugyanakkor eléggé tapasztalt ahhoz, hogy tudja: Nathan Burdette nem hagyja annyiban a dolgot és megpróbálja erőszakkal kiszabadítani öccsét, mielőtt halálra ítélhetnék. Számítva a városka és a börtön várható ostromára, Chance kicsi, de annál ütőképesebb csapatot toboroz magának, akik felkészülve várják Burdette embereit.

A Karl May világhírű regényéből készült Winnetou-trilógia első részében ismerkedik meg a két főhős, az apacsok főnökének fia, Winnetou és egy vasútépítő társaság mérnöke, Old Shatterhand. Amikor a fiatal indián rájön, hogy a fehérek megszegték a velük kötött megállapodást és a síneket az apacsok földjén vezetik át, először megpróbálja békésen rendezni a területvitát. Kiderül azonban, hogy nem a vasúttársaság a hibás, hanem annak egyik helyi vezetője, aki nem másra pályázik, mint az apacsok aranyára. Mikor megölik az indiánok fehér tanítóját, Winnetou bosszút esküszik. Old Shatterhand kezdettől tudja, mi áll a háború hátterében, de csak nagy nehezen képes Winnetou bizalmát elnyerni, hogy együtt folytathassák a harcot.

Peti és sárkánya, Eliott megszöknek Peti nevelő szülei elől, egy tengerparti kisvárosba. Eliott, a sárkány nagyon szelíd, szinte félős és bármikor láthatatlanná tud válni. Peti elrejti Eliott-ot egy tengerparti barlangban, őt pedig befogadja a világító toronyban élő Nóra és édesapja. Peti végre boldog, de csak addig, amíg gonosz nevelő szülei nyomára nem akadnak...

A Fennsíkok csavargója 1973-ban bemutatott western. Rendező és főszereplő Clint Eastwood. Egy vadnyugati apró település egy rejtélyes idegent fogad fel, hogy megvédje őket néhány bűnözőtől, akik most szabadulnak a börtönből.

Míg Winnetou fehér barátjával, Medveölővel vadászik, a férfi farmját felgyújtják, feleségét és lányát pedig megölik. Ugyan minden jel arra utal, hogy indiánok voltak a támadók, Winnetou mégis kételkedik, mert jól ismeri a gyilkossággal vádolt indián törzs békés szándékait a fehérekével szemben. Old Surehand segítségével aztán kideríti, hogy a "Keselyűknek" nevezett banda az igazi bűnös. Ám Medveölőt annyira elkeseríti a fájdalom, hogy már nem hisz a régi barátainak sem.

A film egy fehér férfi és egy indián asszony házasságából született leány, Apanatschi történetéről szól. Apanatschi a 21. születésnapjára egy aranylelőhelyet kap az édesapjától, ám amikor a dolog kitudódik, a szerencsevadászok között rögtön megindul a hajsza az arany után. Később aztán Apanatschi életére törnek, s a lány csak Winnetou és Old Shatterhand segítségére számíthat.

A kisvárosi seriff "küzdelme" a fiatalokkal, sok autós üldözéssel, humorral, bravúros kaszkadőrmunkával és egy csipetnyi romantikával. A film olyan "Smokey és a bandita"-féle, - legalábbis nekem olyannak tűnt, - igaz nem olyan "nagy szereposztással"... Sajnos sehol sem találtam hozzá magyar nyelvű linket.

John a bűnözők rémálma, ugyanis előle senki sem menekülhet. Precíz munkájáért Brokston felajánlja, hogy segíti mindenben, ami szükséges ahhoz, hogy ő lehessen a szenátor. Ám egy dolgot azonban mégis csak kérne Brokston. John meg kell, hogy találjon egy bűnözőt, aki megerőszakolt egy tizenkét éves lányt, majd utána meg is ölte. John előtt nehéz feladat áll.

Miközben hegymászók egy csoportja kéthetes túlélési túrára indul a kaliforniai hegyekbe, egy váratlan ökológiai katasztrófa megváltoztatja a föld ózón-egyensúlyát és emiatt nagy magasságban megváltozik az állatok viselkedése, váratlanul az emberekre támadnak és egyik baleset követi a másikat. A csapat egyik tagja egy agresszív madárcsapattal kerül szembe, egy házaspárnak pedig meggyűlik a baja a vérszomjas bestiákkal és a patkányok is áldozatokat szednek. A káosz egyre újabb tragédiák okozója. Szerencsére amikor visszaáll a megbomlott egyensúly, az emberek élhetik tovább békés mindennapjaikat.

Old Surehand segíteni akar a fehér telepeseknek új területhez jutni, ugyanis az emberek szegények, ám az indiánok nem szívesen engednek át értékes földeket. Ráadásul ugyanerre a területre feni a fogát az Olajherceg néven ismert gazember, aki hatalmas olajmezőket sejt ezen a helyen. Emiatt pedig megöleti Old Surehand emberét, aki a telepeseket vezette volna, s helyette a saját emberével félrevezeti őket, majd eltökéli, hogy ő maga tárgyal az indiánokkal. Surehand és Winnetou azonban felveszik a harcot a kegyetlen Olajherceg ellen. Surehand a barátja gyilkosát keresi, Winnetou pedig meggyőzi az indiánokat, hogy engedjék át a földet a telepeseknek.

Cahill seriff egyedül is könnyen elbánik egy csapat fegyveres gonosztevővel. Magánéletében azonban korántsem áll ilyen biztos talajon. Megözvegyült apaként neveli két fiát, akik nehezen viselik, hogy apjuk több időt tölt a gazemberek felkutatásával, mint velük. Amikor Cahill rájön, hogy fiai részt vettek egy bankrablásban és két gyilkosságban, sok minden megváltozik életében... John Wayne karizmatikus egyéniségével remek alakítást nyújt ebben az akciódús és egyben szívszorító történetben.

Philo Beddoe úgy ismeri az egész amerikai Délnyugatot, mint a tenyerét, de sajnos mégis van valami, amihez ő sem ért: nem tudja, hogyan kerülje ki azokat a kínos, verekedésbe torkolló helyzeteket, amelyekbe folyton folyvást, persze saját magának köszönhetően, belecsöppen. Most is, miközben állandóan legújabb nagy szerelme, a country-énekesnő Lynn Haley-Taylor nyomában jár, könnyűszerrel begyűjt magának néhány ellenséget. Kész szerencse, hogy van egy remek segítőtársa, méghozzá Clyde, a szeretetreméltó orangután személyében, aki mindig kiáll mellette.

Mary Read (1690? -1721) Keveset tudunk életéről, de közismert kalóz volt. Amikor elfogták megmenekült az akasztófától, mert terhes volt. De nem sokkal később betegsége miatt Jamaicában meghalt.

Vándorcirkuszával járja az országot Bronco Billy. Bár nem veti föl a pénz, boldog, hogy abból élhet, amihez kedve van. Vadnyugati show-ja leginkább a gyerekeket vonzza. Ők még maradéktalanul élvezik Billy mesterlövész mutatványait és Nagy Sas törzsfőnök csörgőkígyótáncát. Ám a legnagyobb gond megfelelő lányt találni a veszélyes baltadobó számhoz, mert mindig elszökdösnek. Hamarosan hozzájuk csapódik Antoinette, akit faképnél hagyott a gengszter férje. Kezdetben ki nem állhatják egymást Billyvel, azután szerelembe esnek. Senki sem sejti, hogy a lány azonos a keresett milliomos csemetével.

Szarvasmarha-hajtás közben Don McGow és öccse otthagyja a csordát és ellovagol. Amikor a csorda ellopását jelentik, önmagát hibáztatja, és a tolvajok keresésére indul, de rájön, hogy a bátyja az.

A tárgyak a levegőbe emelkednek, a ruhafogas életre kel és megtámadja a seriffet, a vadállatok pedig kezes báránnyá szelídülnek az árván maradt testvérpár, Tony és Tia Malone szavára. Természetfölötti képességük láttán a gonosz milliomos, Aristotle Bolt (Ray Milland) kastélyába csalogatja a gyerekeket, hogy a maga hasznára fordítsa erejüket. Tony és Tia megszökik, és útközben összebarátkozik egy vándorral (Eddie Albert). Együtt vágnak neki az útnak, hogy kinyomozzák, kik is ők valójában és honnan ered földöntúli erejük. Hamarosan mindhármuknak menekülniük kell, mert boszorkánynak hiszik őket. Ám ekkor csakugyan boszorkányos élményben van részük: valaki, aki még náluk is nagyobb erővel bír, elrepíti őket egy valóban földöntúli világba.

A történet az 1860-as évek végén játszódik, a Vadnyugaton. David Williams állatorvos fiatal feleségét kegyetlenül megerőszakolják, majd meggyilkolják a banditák. Az özvegy kisfiával elhagyja otthonát, hogy új életet kezdhessen. Útja során találkozik egy bájos francia fiatalasszonnyal, Jeanne Leroy-jal, aki férjével emigrált Amerikába, hogy fényképészként szerencsét próbáljanak. Francis Leroy tele van ötletekkel, kezd sikeres lenni, amikor meggyilkolják. David és Jeanne gyermekei egy iskolába járnak. A két megözvegyült fiatalnak tehát egy új lehetőséget nyújt az élet.