Erin Grant (Demi Moore), a volt FBI-ügynöknő sztriptíztáncos egy éjszakai lokálban. Azért van szüksége erre a munkára, mert vissza akarja szerezni hétéves kislányát, akit azzal az indokkal vett el tőle a bíróság, hogy az asszony nem tudja eltartani. Egy este az ismert politikus, David Dilbeck (Burt Reynolds) is a nézők között van. Amikor Jerry, Erin egyik hódolója kitalálja, hogyan zsarolhatnák meg Dilbecket, még senki sem sejti, hova vezet egy látszólag egyszerű zsarolás. A zsarolót hamarosan megölik, és Al Garcia (Armand Assante) nyomozó feladata, hogy kiderítse, mi folyik a színfalak mögött. Megjelenik a történetben Shad (Ving Rhames), a bár kidobóembere is, aki saját zsarolási terveit szövögeti, továbbá Erin pszichopata exférje, aki kisstílű tolvajként tengeti életét.

Ray Winkler (Woody Allen) szerencsétlen, kisstílű bűnöző, legtöbbször inkább tányérmosó. Szedett-vedett társaival megosztja újabb csalhatatlan, nagy tervét: nyissanak pizzériát, de nem ám akárhol. Egy bankkal szemben. A vendéglátás csupán fedőszervként működne, éjjelente alagutat ásnának a bank széfjéig. Az első probléma akkor adódik, mikor kiderül, hogy Ray felesége (Tracey Ullman) nem is tud pizzát sütni. Jó, akkor legyen valami süti, az is megteszi. A Sunset Cookies bolt megnyit, a fiúk pedig ásnak rendületlenül. Az üzletmenet hirtelen fellendül, a sütik messze földön híresek. A siker a küszöbön áll, csakhogy Ray kezdi magán érezni az ősi átkot: nem kaphatsz meg egyszerre mindent, amit szeretnél.

Bobby Walker vállalati alkalmazott. Az élete egy pillanat alatt megváltozik, amikor elveszti munkáját, és vele együtt hat számjegyű fizetését. A családjára és a közvetlen közösségére is hatással van ez a veszteség. Bobbynak meg kell ismerkednie a kétkezi munka világával. Gipszkartonszereléssel kezd foglalkozni felesége öccsével.

Egy keresztapa esetében a gyengeség, a pánikbetegség rosszabb a halálnál. Pedig New York soron következő donjából hirtelen elszállt a merészség. Éjszaka izzadtságban fürdik, nappal remeg, reszket, és a sírás kerülgeti. Ám a szerencse elé vet egy halk szavú, szemüveges pszichológust. A maffiafőnök gorillái kíséretében bekopog a rendelésre, és ráparancsol a rémült doktorra, hogy kezelje őt. A pszichológus inkább menekülne, de hát profikkal van dolga. Nem tehet mást, nekilát, hogy a keresztapát megszabadítsa a gátlásaitól.

A közelgő karácsony nem sok vidámságot tartogat a 24 éves Eileen Dunlop számára, aki képtelen kiszakadni az alkoholista apja körüli és a fiatalkorúak börtönében végzett titkárnői teendők csapdájából. Az őt ért sérelmek, az önbecsülés hiánya és a boldogtalanság nyomasztásában a börtönőr Randyről való mocskos fantáziálással igyekszik a felszínen tartani magát, miközben arról ábrándozik, hogy egyszer megszökik sivár, szeretet nélküli életéből. Aztán megérkezik a tündöklő, tökéletes Rebecca, aki ránéz az addig láthatatlan Eileenre, észreveszi, barátkozik vele. A lány maga sem érti, elbűvöli a gyönyörű nő és a hirtelen jött barátság. Pár napot ismerünk meg Eileen életéből, míg ő egy hitchcocki fordulattal bele nem sodródik egy olyan bűnügybe, amely minden képzeletét felülmúlja.

Laurel Ayres a Wall Street legtehetségesebb befektetési tanácsadója, de munkájáért mégis mindig másokat ér a dicséret. Amikor rájön, hogy egyetlen hibája, hogy nőnek született, elhatározza: változtat ezen! Csakhogy műtét helyett ő egy aprólékosan megalkotott és fantáziadús kis hazugsággal él. Kitalálja magának az ideális üzleti partner, Robert S. Cutty figuráját, akinek segítségével végre megnyílnak előtte a legnagyobbak tárgyalótermei. Ráadásul Cutty tanácsa komoly vagyont szerez egyik kliensének, így a "legendás tőzsdecápa" egy csapásra a New York-i üzleti világ középpontjába kerül. Mindenki rá kíváncsi, vele akar üzletet kötni, ezért Laurel kénytelen életre kelteni teremtményét, méghozzá úgy, hogy ő maga bújik Cutty bőrébe. Ilyet pedig még a Wall Street sem látott!

Vakmerő szerelmi történet a zenei legenda Leonard Bernstein és Felicia Montealegre Cohn Bernstein egész életen át tartó bonyolult kapcsolatáról.

Eli Wurman lecsúszó félben lévő "publicista", akit mindenki ezzel a jelzővel illet, pedig évek óta nem ütött le egyetlen betűt sem a billentyűzeten. Ő inkább abból él, hogy mindenkit ismer (People he knows). Partikat szervez, besegít ide-oda, ha esetleg valakinek segítség kell. Olyan segítség, amihez híres, ismert emberek kellenek. Persze manapság alig van munkája. Az egyetlen ember, aki foglalkoztatja, a híres és gazdag színész, Cary Launer, aki az éjszaka kellős közepén arra kéri, tegye le az óvadékot egy fiatal színésznőért, akivel volt valami "entyempentyem", és ha ez kitudódik, hát abból csúnya nagy baj lehet...

Jerry, a fiatal író és Amanda első látásra egymásba szerettek. Mintha így lett volna elrendelve: már az első beszélgetés alatt végzetes vonzalom alakul ki közöttük, a boldogság kapui nyílnak meg számukra, pedig mint később kiderül, a mindennapi élet Amandával nem is olyan könnyű. Ugyanis a hölgy egy kicsit hisztis, ideges, bulémiás, örökké elkésik és azonnal kiborul, ha Jerry hozzáér, ugyanakkor szinte betegesen hűtlen. Ráadásul Jerrynek még a lány anyját is el kell viselnie. Sőt, ott van még Harvey, Jerry lúzer ügynöke, aki természetesen kivételes karriert ígér a fiúnak. Az egyetlen vigaszt Dobellel, egy idősödő tanárral tett hosszú séták jelentik a fiú számára. Dobel az önvédelem mestere. Tökéletesen paranoiás, akinek mindenről megvan a véleménye: a nőkről, az életről, a művészetről, a pszichológiáról és főleg arról, hogy hogyan kell megmenteni Jerry és Amanda kapcsolatát.

Amerika az ötvenes években. A világháborút a hidegháború őrülete váltotta fel, az ország az erőszak és a társadalmi előítéletek tengerében fuldoklott. A fiatalok fellázadtak a szüleik hagyományai ellen, csak a szex, a kábítószer és a legújabb "buli", a rockzene érdekelte őket. Leonard Chessnek ekkoriban kis lemezkiadó cége volt Chicagóban. A Chess Records felkarolta az akkor még ismeretlen kezdőket, a kiadó a tehetségek egyik gyűjtőhelye lett. Amerika olyan legendás zenészei kezdték itt a pályafutásukat, mint Muddy Waters, Chuck Berry, Willie Dixon és a legendás Etta James.

Walt Kowalski, az egykori koreai veterán és nyugdíjas autószerelő felesége halála után egyedül él. A régi szomszédok is kihaltak vagy elköltöztek, a helyükre délkelet-ázsiai bevándorlók jöttek. Kowalski rossz szemmel nézi őket, nem rejti véka alá a velük kapcsolatos ellenérzését. Mindez csak fokozódik, amikor egyik éjjel a szomszéd fiú el akarja lopni a féri féltve őrzött autóját, a gyönyörű 1972-es Gran Torinót. Kiderül, hogy a környéket uraló banda kényszerítette erre. Miután a srácot megmenti a bandától, a hálás szomszédok ragaszkodnak hozzá, hogy Thao neki dolgozzon. Különös kapcsolat veszi kezdetét.

Andie Anderson a Nőmérő Magazin újdonsült rovatvezetője, aki hétről hétre remek tanácsokkal látja el női olvasóit a közkedvelt "Hogyan"-rovat hasábjain. Legújabb témájához egyik kolléganője sanyarú sorsából merít ihletet és már meg is van a következő havi cím: Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? Ehhez azonban villámgyorsan fel kell szednie egy pasit, akit aztán 10 nap alatt furfangosabbnál furfangosabb módszerekkel kergethet a szakításba és az őrületbe. Benjamin Barry, a menő reklámügynök egy sokat ígérő megbízást akar megkaparintani - minden áron. Vakmerősége odáig fajul, hogy a siker érdekében fogadást köt: 10 nap alatt magába bolondít egy nőt, akit kijelölnek neki. És mit ad isten, az áldozat éppen Andie lesz.

Először csak egy festékbomba robban egy buszon. Aztán egy igazi is egy másikon. Később egy szinházban tarol egy pokolgép. Majd egy iskola kerül sorra. Ezt követően az FBI székháza. New York lakóit egyre több bomba tizedeli. A rendőrök tehetetlenségétől felháborodott katonai parancsnok saját kezébe akarja venni az ügyet. Szükségállapotot hirdetnek.

A város legbefolyásosabb bűnszervezetei hirtelen megbénulnak. Nem bandaháború tizedeli a törvény által megfoghatatlan maffiózókat, hanem egy fantom fegyveres csoport. Sebészi pontossággal csapnak le a célpontokra, pártállásra való tekintet nélkül. Az éjszaka őrei mind különleges kiképzést kaptak. A testületből elűzött rendőrök alkotják a kommandót, akik saját bevallásuk szerint nem hóhérok, csak teljesítik az állampolgárok akaratát a tehetetlen állam ellenére is.

Joe Paterno az egyetemi amerikaifutball legendás alakja volt, míg bele nem bukott egy zaklatási botrányba. Paterno bűne az volt, hogy kezdettől fogva tudott a segédedzője által elkövetett bűnökről, de semmit sem tett azért, hogy leleplezze.

A dokumentumfilmben John DeLorean hatalomról, gyors autókról és drogokról szóló hagyatéka elevenedik meg autóipari felemelkedésétől a bukásáig.

Will Randall egy könyvkiadó szerkesztője üzleti útjáról hazafelé tartva véletlenül elgázol egy farkast. Mikor kiszáll, hogy megnézze, mi történt, az állat megharapja, és ezzel drámai változás következik be a férfi életében. Érzékei élesebbé válnak, ereje megsokszorozódik, és éjszakánként különös szenvedély keríti hatalmába: magányos sétákra indul New York utcáin, melyekről később csak homályos emlékei maradnak. Lassanként a fenevad teljesen a hatalmába keríti, és a biztos pusztulás várna a farkasemberre, ha nem találna rá egy asszony szerelmére, aki minden körülmények között kitart mellette...

Chuck Wepner nehézsúlyú bokszoló, aki egykor életében megmérkőzött Muhammad Ali-val. De milyen hatással lehet egy hirtelen jött sztárság az egykor békés család életére? Chuck életében átveszi a helyet a bulizás, a nők és a drogok, így egyre inkább eltávolodik a családjától...

A saját erejéből felkapaszkodott Abel Morales szépen gyarapodó fuvarozó cégét megpróbálja tisztességesen vezetni. Hatalmas és kockázatos üzletet készül nyélbe ütni, és a versenytársai is ronda trükköket vetnek be ellene, ő mégis megpróbál tiszta maradni az alapvetően mocskos és korrupt üzletágban. Külön figyel a beosztottjaira, együttműködik a hatóságokkal és a tartálykocsijait ért támadások ellenére sem hajlandó felfegyverezni a sofőröket. 1981-ben, Reagen elnökségének első hónapjaiban járunk, az Egyesült Államok kollektív erkölcsi válságának mélypontján, a bűnözés az egekben. Morales hiába szeretné becsületesen intézni az ügyeit, ahol farkastörvények uralkodnak, ott előbb-utóbb mindenki kénytelen bepiszkítani a kezét. A profit kényszere és a bűn itt bizony szétválaszthatatlan ok és okozat.

Egy nukleáris robbanófejeket szállító vonat karambolozik a volt Szovjetunióban. Dr Julia Kelly atomspecialista rájön, hogy a baleset valójában a fegyverek ellopását hivatott álcázni. Az eltűnt robbanófejek felkutatásában segítségére van Thomas Devoe ezredes, akinek nyers stílusa ütközik Kelly módszerével. Félretéve személyes ellentéteiket, együtt futnak versenyt az idővel, ahogy a nyomokat követik az ENSZ székházához.

A középkorú író, Jon Katz élete minden tekintetben válságban van. Egyfelől úgy érzi, közel áll a kiégéshez. Másfelől a magánélete sem túl rózsás, a feleségével távolságtartó és kimért. Szerencsére az asszony elutazott a nővéréhez. Ezalatt a férfi hirtelen ötlettől vezérelve befogad egy skót juhászkutyát. Kiderül, hogy az állat rendkívül fegyelmezetlen, őrültebb, mint ő maga. A problémák ellenére Jon elhatározza, hogy tovább próbálkozik a kutyával, kibérel egy épületet az eb számára. Azután beajánlanak egy asszonyt, aki segíthet neki a kutya megnevelésében.

Arthur és Maurice két balfék munkanélküli színész. Bár kenyeret nem, de két színházjegyet lejmolnak a helyi péktől. Az előadás végén azonban elszabadul a pokol, a főszereplő kolégát összeverve lelik a rendőrök, s hőseinket gyanúsítják a tettel. Szökésük során egy hajóra menekülnek, ahol minden előadóművészi képességükre szükségük van, hogy életben maradjanak. Annál is inkább, merthogy a bárka fedélzetén majd mindenki csaló, s egyik sem az, akinek kiadja magát.