A világválság idején kisbirtokos farmerek ezrei mennek tönkre. A filmbeli farmercsaládot a természeti katasztrófák és a gazdasági változások űzik el földjeiről. Számukra a nagy utazás végcélja egyet jelent a nyugalom, a biztonság és egy új otthon megtalálásával. John Ford több filmjében foglalkozott kora égető problémáival. Amellett, hogy hűen vitte filmre Steinbeck legjelentősebb regényét, tipikus Ford-művet alkotott. A cselekmény modellje kísértetiesen hasonlít a Hatosfogatéhoz, csak éppen mások a szereplők, s postakocsi helyett rozzant teherautó, indiánok helyett - ahogy Sadoul mondja - "egész Amerika a maga intézményeivel, nagybirtokosaival, rendőrségével" szerepel a filmben.

Egy férfi és egy nő, akik szkeptikusak a romantikát illetően, mégis szerelembe esnek és össze is házasodnak. Az ellenkező nem iránti kölcsönös bizalmatlanság azonban megmérgezi házasságukat.

A múlt század utolsó harmadában épülő - Amerika keleti és nyugati felét összekötő - Union Pacific vasútvonal tervét két társaság támadja. Nyereségvágyó spekulánsok kísérlik meg a keleti vasútépítést szabotálni, hogy a nyugati építés részvényein minél többet keressenek. Cecil B. De Mille filmje a nagy vasútépítések, indiánharcok korát eleveníti fel realista eszközökkel, az amerikai életforma iránti optimizmussal. Az Acélkaraván az utolsó nagy amerikai filmsiker volt Magyarországon, a második világháború kezdetén, mielőtt betiltották hazánkban az "ellenség" filmjeit.

Három katona tér vissza az I. világháborúból az 1920-as évek USA-jába. Egyikük - Lloyd Hart - ügyvédként, másikuk - George Hally - alkoholcsempészként, harmadikuk - Eddie Bartlett - taxisofőrként folytatja életét. Mivel azonban ekkortájt az alkoholtilalom kijátszása gyors meggazdagodással kecsegtet, Eddie a csempészet mellett dönt: Panama Smith társaságában nagyban üzletel, s az üzletbe George-ot is beelveszi. Az üzlet kegyetlensége azonban riasztóan hat Eddie-re, aki inkább részvényspekulációval próbálkozik. Az 1929-es "fekete péntek"-et követően rákényszerül, hogy egész üzleti részét eladja George-nak. Amikor Eddie megtudja, hogy George közös háborús bajtársukat, Lloydot - aki közben a törvény tántoríthatatlan védelmezőjévé lett - meg akarja ölni, megpróbálja tettétől visszatartani, ez azonban nem sikerül neki. Eddie lelövi George-ot, közben őt George testőrei gyilkolják meg.

A film Robert E. Burns élettörténetén alapul, s életszerűen ábrázolja, hogyan vadítanak el és kriminalizálnak egy ártatlan embert. A háborúból hazatért James nem akar visszamenni régi munkaadójához, szabadabban szeretne élni, mint korábban. Ezért nyakába veszi az országot és a legkülönbözőbb helyeken vállal munkát, de kevés sikerrel. Egyre lejjebb csúszik, míg végül egy rablógyilkosságba keveredik. Embertelen körülmények között tengődik a georgiai kényszermunkatáborban, nem sokkal később meg is szökik. Ezúttal mellé szegődik a szerencse: egyre feljebb jut a társadalmi ranglétrán, de "súlyos titka" révén kiszolgáltatottabb, mint valaha...

Bob Fordot, Jesse gyáva gyilkosát a bíróság felmenti, és a Jesse James fejére kitűzött vérdíjjal jutalmazza tettét. Jesse öccse, Frank James az önbíráskodás mellett dönt, és üldözőbe veszi Bobot. Azonban saját kezűleg nem tud végezni testvére gyilkosával, mivel Bobot - még mielőtt üldözője elkapná - utoléri a halál.

A cselekmény fővonala kifejezetten Lang-i hangvételre utal, s némileg Az éjféli vándort idézi. Az ifjúházas, börtönviselt Eddie-t csapdába ejti a sors, amikor ártatlanul vádolják rablással abban a kisvárosban, ahol feleségével szeretett volna új életet kezdeni. Halálra ítélik, de a börtön papját megölve sikerül megszöknie. Szerető felesége, Joan ugyan segíti a rendőrök elől való menekülésben, de ő sem képes megmásítani a végzetet, beavatkozása inkább ront a helyzeten, amelynek végül maga is áldozatul esik.