A rendőr Marek épp elvesztette a társát és egyben legjobb barátját egy drogterjesztő hálózat elleni rajtaütés közben. Következő bevetésként be kell épülnie egy cannabiscsempész bandába, akik nagy mennyiségben hozzák be a kábítószert Spanyolországból, speciális autókkal. Ezek a felturbózott járgányok óriási sebességgel, droggal megpakolva tartanak dél felől a francia városok felé.

A film a 90-es években játszódik egy kis algériai hegyi faluban. Nyolc francia ciszterci szerzetes él itt együtt a helyi muszlimokkal, egészen addig békességben, míg fundamentalista szélsőségesek meg nem támadják a falut. A korábban egyetértésben élő szerzeteseket megosztja a vak testvéri szeretet, illetve a józan gondolkodás. Végül feloldozást a film drámai vége sem ad.

Lawrence Jamieson elegáns, kifinomult úriember, aki könnyedén elhiteti a turistákkal, hogy személyében egy száműzött uralkodót tisztelhetnek. Egy szép nap a vonaton ülve megismerkedik egy kisstílű szélhámossal, Freddy Bensonnal, aki szegény öreg nagyanyja javára gyűjt könyöradományokat. A baj csak az, hogy mindketten azonos helyen, a Riviéra exkluzív felségterületén szeretnének mindenkit megkopasztani. Ezt a gondot csak egyféleképp lehet megoldani: ha szövetkeznek egymással és ki-ki a maga módján, de mégis közös erővel fosztják ki a hiszékenyeket.

Gegekkel, váratlan fordulatokkal tarkított történetünk hőse, a kissé mafla Loulou egy napon úgy érzi, belecsöppent a tutiba. Örökölt egy szép lakást, s a tulajdonosi állapot nagyszerű érzésével utazik Párizsba, hogy birtokba vegye új otthonát. Ott azonban egy fiatal lány lakik - pontosabban egy terrorista -, s nem egyedül, hanem számos "terrorista" társával. Hősünk mit sem sejt a lakóiról, s jól érzi magát velük. Különösen az egyik szépséges modell, azaz terrorista jelenlétében ver gyorsabban a szíve. A továbbiakban elcserélődik egy csimpánz egy hullával, a holttest feltámad és kedélyesen félrevezeti a rendőrséget, s úgy általában áll a bál. A kalandok sora azután mesébe illő fordulattal ér véget.

Az első világháború idején öt végsőkig elcsigázott francia katona elhagyja őrhelyét a Somme-i lövészárokban. A hadbíróság halálra ítéli őket: a szökevényeket a két frontvonal közötti senkiföldjére viszik, hogy elpusztuljanak a kereszttűzben. Amikor az egymással szembenálló seregek összecsapnak, mindannyian meghalnak. Vagy talán mégsem? Az egyik elítélt menyasszonya, Mathilde nem nyugszik bele szerelme, halálhírébe. Nyomozásba kezd, ám az igazságnak annyi arca van, ahány szemtanú. Mathilde a beszámolók alapján igyekszik összerakni a senkiföldjén töltött éjszaka és a következő reggel történetét.

Anne Guegen több, mint egy középiskolai történelemtanár: őt valóban érdeklik a gyerekek és szenvedélyesen szívén viseli a különböző vallási és felekezetű diákjainak a sorsát, akiket empatikus képességeire hagyatkozva nem csak tanítani, hanem az életre nevelni is igyekszik. Az osztály érdektelensége a tananyag iránt, tiszteletlenségük tanáraik és egymás iránt, arra készteti a tanárnőt, hogy szinte megoldhatatlan feladat elé állítsa a gyerekeket. Benevezi őket egy középiskolai versenyre, amelynek témája: Gyerekek és tinédzserek a náci koncentrációs táborokban. Ahogy közeleg a dolgozat leadásának határideje a gyerekek elkezdenek hinni magukban, kinyílnak egymás felé, elmosódnak a vallási és etnikai korlátok közöttük és, noha mindez hétköznapi problémáikra nem feltétlenül hoz megoldást, de megtanulnak együtt dolgozni a közös sikerért és az élethez való hozzáállásuk is alapjaiban változik meg.

A történet Krisztus előtt 35000 évvel játszódik, a prehisztorikus korban. A gilisztától a kutyáig minden állatnak szarva van, az emberek barlangban laknak, ruházatuk egy szál ágyékkötő mindössze. A kezdeti kiforratlan hierarchiában mindenkit Palinak hívnak, s ők rejtegetik a sampon receptjét. Egy másik törzs - a Piszkos Hajúak - kémkedésbe fog. A sampon utáni kémkedést azonban egy váratlan esemény zavarja meg: az ember történelmében először gyilkosság történik, s azután még egy... E különös bűntény alaposan felforgatja az emberek addig zavartalan életét. A sorozatgyilkos felkutatásának érdekében a törzsfőnök nagy erőkkel nyomozni kezd - a legkorszerűbb, 21. századi nyomozási technikát jócskán kifigurázva önfeledtül mulatságos pillanatoknak lehetünk tanúi. A tudatlan ősemberek viselkedésében alapvető emberi jellemek, tulajdonságok (gonoszság, irigység, jellemtelenség, erény) bontakoznak ki és világítanak rá az egyének különbözőségére.

A címben említett három férfi egy közös lakást bérel, ahol kiegyensúlyozatlan, vad és boldog agglegényéletüket élik, állandóan változó barátnők társaságában. E jól működő rendszernek egy fiatal anya vet véget, aki egy szép napon küszöbre helyezi egyiküktől származó gyermekét. A boldog atya mit sem sejt a fejleményekről, mert stewardként éppen Tokióban tartózkodik, két barátja életét azonban alaposan felforgatja a kis jövevény...

A kicsi és a tömzsi, azaz a két gall ezúttal Egyiptomba nyargal druidájuk oldalán. Hogy miért mennek, nem talány: a fitos orrú Kleopátra azt tette fel fogadásra, hogy röpke három hónap alatt felhúzat egy csomó falat, rá a tetőt, s ebből végül gyönyörű palota épül. Így a babéros figura, rómaiak dölyfös ura kisebbre veszi a képét és Egyiptom dicső népét legnagyobbnak elismeri. Csakhogy a terv telis-teli ármányokkal, buktatókkal, víziókkal, légiókkal. Krokodilok foga csattog, kalózok a zsákmányt lesik, hajcsárok ostora pattog és a Szfinxnek orra esik. Korai az aggodalom, hisz itt van a csodafőzet, ami látszik a két gallon, mert kövön nem marad kőzet!

Az Orleans-i szűz című kétrészes történelmi sorozat a franciák egyik legkedveltebb személyiségének, Jeanne D'Arcnak életét igyekszik bemutatni - neves történészek és kutatók felfedezései, ill. történelmi személyiségek visszaemlékezései alapján. (erare)

Rémit a nevelőszüleitől tízéves korában veszi magához Signor Vitalis. Attól kezdve a kisfiú a vándor muzsikus oldalán és két hűséges barát, egy kutya és egy majom társaságában járja Franciaország útjait. Csodálatos énekének köszönhetően új barátokra is szert tesz, akik segítenek neki kideríteni, kik is az igazi szülei.

A történet Rama regényírót követi nyomon, aki részt vesz Laurence Coly tárgyalásán a Saint-Omer-i büntetőbíróságon, hogy történetét felhasználva megírja az ősi Médeia-mítosz modernkori feldolgozását, de a dolgok nem a várt fordulatot vesznek.

A céltalan Manon munkába áll a nívós előadásokat nyújtó sztriptízklubban, és összebarátkozik a színésznőjelölt Miával, akinek barátja és gyereke van. Manon leckét kap a gyors pénzkeresetből, a szerelemből és magával ragadja újdonsült erotikus élete.

Csaknem három évvel a párizsi Notre-Dame székesegyházban keletkezett tűzvész után Jean-Jacques Annaud rendező epikus és ambiciózus filmben követi nyomon a katasztrófát és a "hibák sorozatát", amely majdnem veszélyeztette a székesegyház megmentését. A 2019. április 15-i eseményeket az első füsttől a lángok tizenöt órával később történt teljes kioltásáig végigkísérő film a thriller és a hollywoodi katasztrófafilm elemeit vegyíti, aminek alapját a nyomozati anyagok, illetve a főbb érintettekkel – köztük a párizsi tűzoltóság tábornokaival, és a Notre-Dame igazgatójával – készített interjúk adták.