A francia forradalom Európa történetének meghatározó eseménysorozata volt a 18. század végén. Noha sok tekintetben korábban elkezdődött, a kezdődátumnak általánosan 1789. július 14-ét tekintjük, amikor a feldühödött párizsiak elfoglalták a Bastille börtönét. A forradalom során az országot a pénzügyi csőd közelébe vezető abszolutista rendszert megbuktatták, ám a gazdasági és társadalmi válságot nem sikerült felszámolni. Végül sem a kialakult alkotmányos monarchia, sem az azt követő köztársasági államrend nem bizonyulhatott tartósnak, és az események végül Bonaparte Napóleon diktatúrájába torkolltak (1799). A francia forradalom elméleti alapjának a felvilágosodás eszméit tekintette.

A KGB titkos akciót szervez, mely során öt, nyugaton tartózkodó disszidenst akarnak kivégezni. A tervről tudomást szerez a CIA, de a részletekkel nincsenek tisztában. Egy Párizsban élő, német származású amerikait bíznak meg az ügy felderítésével. A férfi a Német Demokratikus Köztársaságba utazik, hogy ellopja a mikroprocesszort, amelyet az Enigmában, a titkos rejtjelező gépben használnak. A férfi felveszi a kapcsolatot régi szerelmével, Karennel, aki egy veszélyes orosz ügynök közelébe kell hogy juttassa őt. Az események drámai fordulatot vesznek.

Néhány éve nagy port vert fel a Leeson-sztori, vagyis a brit Barents-bankház gigantikus csődje, melyet a sokáig pénzügyi zseninek tartott ifjú titánból bankvezérré avanzsált, majd pályáját a börtönben végző Nick Leeson (Ewan McGregor) szemszögéből láthatunk. Az álmos angol kisvárosból a szingapúri felhőkarcolók álomvilágába kerülő, nagy ambíciókat dédelgető Nick elérte a lehetetlent: példátlan tőzsdei lépéseivel olyan pusztító szökőárt keltett a piacon, mely maga alá temetett egy kétszázéves múltra visszatekintő brit kereskedelmi bankot. Amikor "bűnei" napvilágra - és világlapok címoldalára - kerültek, legvadabb álmait is meghaladó hírnévre tett szert.

"Olyan emberekről akarok szólni, akik nem képesek szavakkal kommunikálni. Akik megfelelő kulturáltság hiányában képtelenek kifejezni rendkívüli érzékenységüket. Ezért olyan magányosak és elesettek. A csipkeverőnő a szaktudásával fejezi ki magát. Kecses báját és méltóságát sokan lerajzolták, megfestették, rézbe metszették már. Úgy sodorja őt az élet, mint a víz egy almát. És amikor találkozik az egyetemistával, akire várt, a fiú akaratlanul is összetöri..." (Claude Goretta)

Mint a belga hadsereg katonája, Indy első kézből tanulja meg a háború minden kegyetlenségét a Somme menti csatában. A folyamatos tűzpárbajok, az ideggáztámadások, a hullahegyek annyira elkeserítik, hogy azt gondolja, a halál az egyetlen kiút. De németek fogságába esik és a hadifogolytáborban Charles de Gaulle-lal találkozik...

A két megszállott futó, Harold (Ben Cross) és Eric (Ian Charleson) vérre menő küzdelmet vívnak egymással a győzelemért. Eric, az elszánt skót misszionárius Isten dicsőségéért fut, míg Harold a győzelmeivel akarja bebizonyítani jogos helyét a társadalomban. Ők ketten képviselik Angliát az 1924-es párizsi olimpián, s miután a futás mindkettőjük számára az életet jelenti, így küzdelmeik során hihetetlen indulatok és ellentétek feszülnek közöttük.

Martin Griffon rendőrfelügyelő egy ügyvéd meggyilkolása ügyében nyomoz, amikor korrupció nyomaira bukkan. Nyomozása során egyre érdekesebb információkra lel, kiderül, hogy az ügy szálai a legmagasabb kormánykörökig érnek. Griffon nehéz helyzetbe kerül, mert fogalma sincs arról, hogy kiben bízhat, és kiben nem, beleértve a saját kollégáit is. Ha nem vigyáz, az könnyen az életébe is kerülhet. Az újságíró szerelme támogatása nélkül a rendőrfelügyelőnek esélye sincs arra, hogy felgöngyölítse az ügyet.

Párizs valamelyik kertvárosának barátságos otthonában él Roland és Corinne. Szinte észrevétlen gyorsasággal durvul el a történet. Miután hőseink kikeverednek egy halálos baleset okozta forgalmi dugóból, megismerkedünk úticéljukkal: Corinne anyjához igyekeznek, hátha ezúttal sikerül megmérgezni az öregasszonyt. És ez még csak a kezdet!