Marcello Clericinek, a megbecsült filozófusnak bűn komplexusa van, amióta 13 éves korábban rálőtt egy erőszakoskodó férfire. Abban a hiszemben, hogy megölte támadóját, állandó alkalmazkodási kényszerben szenved. A fasizmus uralomra jutása után csatlakozik a hatalom birtokosaihoz, és az erkölcsi feloldozás reményében részt vesz egy politikai gyilkosságban is. A fasizmus bukása után Marcello az ünneplő tömegben fölfedezi azt a férfit, akinek képzelt halála őt szerencsétlenségbe és valódi bűnbe sodorta.

Az idősödő pisztolyhős, Frank Talby, az arizonai kisvárosba, Cliftonba, érkezik. Megismerkedik a társadalom által kitaszított árvával, Scott Mary-vel, és a két férfi összebarátkozik. Talby megtanítja Scottot a pisztoly használatára, mivel úgy gondolja, ezzel kivívhatja a helyiek tiszteletét. A problémák akkor kezdődnek, amikor Talby egy párbaj során megöli a helyi sheriffet. Scott úgy érzi a jog és az igazság oldalára kell állnia. A két férfi végül drámai párbajt vív egymás ellen.

Az Úr 1632. esztendejében egy szép nyári estén egy lovacska poroszkál az úton. Gazdáját D'Artagnannak hívják. Párizsba igyekszik, hogy meghódítsa a várost, és rangot szerezzen magának. A gascogne-i ifjú azonban csakhamar szóváltásba keveredik egy lovaggal, aki gúnyolódik a lován. A férfit Párizsban látja viszont, s oly fékevesztett sietséggel ered a nyomába, hogy egyenként magára haragítja a király három testőrét, akik párbajozni hívják. Az első próbatétel tehát hősünk számára, hogy meg kell vívnia Athosszal, Porthosszal és Aramisszal egyszerre... Dumas romantikus regényének csodálatos filmváltozata, mely az izgalom, a szépség, a kaland, és a lázadás megörökítésével napjainkra sem veszített frissességéből.

Nápoly spanyol kormányzója a szép molnárné, Carmela kegyeire pályázik. A molnár sajátos módon áll bosszút: ő a kormányzót készül felszarvazni.

Django egykori katona, aki az amerikai polgárháborúban az Unió seregében harcolt, de Délről származik. Sáros, mocskos és kihalt vidéken vezet az útja, maga után egy koporsót vonszol, ami idővel igen felkelti a nézők kíváncsiságát, hogy voltaképp mit is rejt. Mivel azt, ami benne van, a főhős Djangónak hívja, ezért a néző és a többi szereplő első benyomása az, hogy talán holttest lapul benne, és azt készül eltemetni. Django valóban ezt akarja, mert vészterhes múltjától igyekszik megszabadulni.

Pietro Breccia belefáradva a nagyvárosi tülekedésbe, elhatározza, hogy elvonul a hegyekbe. Hosszú esztendőket tölt magányosságban, míg egy televíziós csatorna szenzációra éhes riporterei felkeresik. A társadalom is felfigyel a remetére, és kiderül: a hegyek magányos lakója éveken át nem fizetett adót. Emiatt bíróság elé citálják, és amíg ügyét a római bíróság tárgyalja, a nagyvárosban kell eltöltenie néhány napot. Újra azokkal a jelenségekkel találkozik, amik miatt korábban a remeteéletet választotta...

Antonio Carotenuto főtörzsőrmester nősülés előtt áll. Amikor azonban ifjú beosztottját, Pietrót máshová helyezik, és az volt főnökére bízza menyasszonyát, a szép Vadmacskát, a faluban pletykálni kezdenek róluk.

A kétrészes tévéfilm Olaszország egyik elhíresült perének történetét dolgozza fel. 1926. március 26-án, egy viharos napon csapzott férfi kerül a torinói rendőrségre. A férfi nem beszél és hamarosan úgy tűnik, teljes emlékezetvesztésben szenved, ezért egy pszichiátriai intézetbe szállítják. Egy év múlva egy szemfüles újságíró révén a fényképe az újságba is bekerül, és az események lavináját indítja el. Két asszony is felismeri benne a férjét. Az egyik szerint ő Mario Bruneri, egy politikai és köztörvényes okokból körözött nyomdász, a másik szerint viszont Giulio Cannella, egyetemi professzor, akit a háborúban eltűntnek nyilvánítottak.