A kis cseléd, Édes Anna mindenesnek szegődik Vizy méltóságosékhoz. Vizyné büszke a jó fogásra az igénytelen, szorgalmas leánnyal, de nem veszi emberszámba. Az asszony unokaöccse megkörnyékezi a lányt, aki hálás a szép szavakért, és enged neki. Amikor állapotos lesz, a fiatalúr otthagyja őt. Anna megaláztatásai végül tragédiába torkollanak.

A XVIII. században el akarják adni a fogadót, mert benne sorra titokzatos gyilkosságok, eltűnések történnek. A titkok hozadékát, a kincset a mama őrzi, ezt akarja tőle elvenni egyetlen éjszaka leforgása alatt a fogadós házaspár, a vevőként érkező álházaspár, az ezredes és a fia, a szolgálók és a titkosrendőr. Hajnalra a fogadó porig ég a benne lévőkkel együtt, a kincs segítségével újjászületett mama pedig távozik a legfiatalabb szolgálójával együtt.

1869-ben gróf Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Tevékenységének egy része arra irányul, hogy felkutassa és ártalmatlanná tegye azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik a 48-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével részt vettek. Az elfogottakat egy alföldi sáncban tartják, ahol néhány magánzárka kivételével szabad ég alatt, puszta földön élnek a rabok. A kihallgatások egy közeli tanyán folynak. Szabályszerű ítélet itt nem születik. A hatalom emberei a legkülönbözőbb kegyetlen lélektani módszerekhez folyamodnak az emberek megtörésére. Ennek esik áldozatul Gajdor is, aki saját bőre mentésének reményében besúgóvá válik.

A török és a kuruc zaklatásainak egyaránt kitett XVI. századi Kecskemét városa négy szép lányért cserébe védelmül egy béget szeretne a budai pasától, de csak egy köntöst kap. Mégis jól jártak: a varázserejű kaftán előtt térdre borul minden igazhitű, és teljesíti viselője kívánságát. A polgármester szabó apja elkészíti a köntös pontos mását, s az eredetit eladja jó pénzért egy másik város küldöttségének. Éppen csak az iszlám öltésnyi jele hiányzik a másolatról, s ezért a szabó életével fizet. Kecskemét városa Cinna, a szépséges cigánylány kivégzésére készül, mert ő adta a köntöst Lestyáknak. Ám hirtelen kurucok ragadják el a lányt a néhány napja eltűnt polgármester vezetésével.

A nyomorgó ember abból él, amiből tud. Mihály a magyar parasztember és Anyica a romániai özvegyasszony csempészésből élnek a 30-as években, a határ két oldalán. Mihály majdnem lebukik, és hogy magát mentse, lelő egy határőrt. Bár tudja, hogy őrültség, mégis kénytelen újabb utat vállalni, amikor találkozik Anyicával. A két ember a vihar elől egy háznál talál menedéket, ahol házasoknak hiszik őket. Itt töltenek pár órát együtt, gondtalanul, hogy aztán tovább induljanak veszélyes útjukra...

film főszereplője Mocorgó, a jószándékú munkásfiú, a vagány. A 40-es években még műszerész tanuló, de a családjában, nőben, barátokban csalódik, bűnöző lesz. Többször kerül börtönbe, s élete történetét elmeséli az írónak, aki 1956-ig követi történetét, egészen Mocorgó haláláig.