A filmnek nem igazán van kibontakozó cselekménye, inkább csak rövidebb-hosszabb életképeket mutat be a nyomortelep lakóinak életéből, kevés összefüggéssel. A fiatal, értelmileg sérült Rokucsan egy képzeletbeli, láthatatlan villamos tulajdonosa: minden nap ezt az öreg villamost ápolgatja, megjegyzéseket tesz a karbantartók rosszul elvégzett munkájára, majd beindítja a járművet és hosszasan száguldozik vele, a síneken döcögést utánozva a dodesz(u)kaden szót ismételgetve. Két részeges férfi állandóan veszekedik feleségével, időnként pedig felcserélik feleségeiket.

Uta, a 13 éves kissé szófukar leányzó egy csodagyerek. Profikat megszégyenítő tehetséggel tud zongorázni és hihetetlen érzéke van a kottaolvasáshoz. Apját, aki nagy művész volt, még gyermekkorában elveszítette, jelenleg anyjával él. Uta csak az apja zongoráján szeret játszani, de a régi házukat – ahol a zongora van – pénzügyi okok miatt elhagyták. Édesanyja nagyon félti a lányát, hihetetlen nagy becsben tartja tehetségét, óvja mindentől. Uta-t viszont ez nem igazán érdekli, mindig ellóg a zongora órákról, kerüli az embereket, szeret egyedül lenni. Megismerkedik a 19 éves Who-val, aki szintén zongorázik. Who próbálja a legjobbat kihozni magából, éjszakákon át csak gyakorol – azt se bánja ha a szomszéd egy baseball ütővel rohan felé – de valahogy sosem tud bizonyítani. Kettejük barátsága igen érdekesnek ígérkezik…

A külföldön tanult és elit kórházba vágyó fiatal orvos, Yasumoto végül egy közkórházban köt ki gyakornokként a Rőtszakállúnak nevezett főorvos mellett, aki megmenti az életét. Miközben kettejük kezdetben ellenséges viszonya egyre barátibbá válik, Yasumoto nemcsak a mesterségét ismeri meg, hanem az életet is. S ez a nyomorúsággal, erőszakkal, gonoszsággal s halállal terhes élet nem egyszer szélsőséges történéseken keresztül tárul fel előtte.

A nyolc, lazán összefüggő epizódban a rendező álmai, az élet alapkonfliktusai, helyzetei elevenednek meg. Ilyen a gyerekkor szorongásokkal teli időszaka, az ifjúkor küzdelmei, a megbékélt öregkor. A szebb világ ígérete előtt felidéződnek a háború jóvátehetetlen szörnyűségei. Sajátos lelkiismeretvizsgálat és figyelmeztetés ez a rendhagyó alkotás, amely a bűnbeesés és a megbánás kérdése körül forog. Mellbevágó a keserű felismerés, hogy nem tudjuk kiszámítani tetteink következményeit: az ember tönkreteszi környezetét, a világot, benne önmagát.

Egy idős tanár különös módját választja a második világháború körüli nyugtalanság oldásának. A nyugdíjas oktató élete alkonyán összehívja születésnapi ünnepségére egykori diákjait, akik azóta felnőtt férfiakká és nőkké cseperedtek.

Hidetora fejedelem átadja birodalmának irányítását legidősebb fiának, Tarónak. Saburu, a legkisebb fiú nem helyesli apja döntését, mert mindkét bátyját túlságosan hatalomszeretőnek ismeri, s emiatt egyiküket sem érzi alkalmasnak egy egységes állam vezetésére. Az atya ezért Saburu ellen fordul, de hamarosan kénytelen lesz belátni, hogy lázadó fiának volt igaza...