Túlvilág
7/224
Szép őszi nap van és hétfő, a hivatalnokok rövid eligazítás után felveszik a munkát egy kissé lepusztult, szűk és sötét folyosós, kopottas épületben, majd megjönnek az ügyfelek. Az egyik adatfelvétel során értesülünk arról, hogy csupa halotton gyakorolják itt a hivatali rutint, a lerobbant ház amolyan gyűjtőtábor, tranzitállomás élet és túlvilág között. Az alkalmazottaknak egy hetük van arra, hogy összeírják, eligazítsák és a szokásos eljárást követve továbbítsák a klienseket, akik csak egyetlen szép emléket, boldog pillanatot vihetnek magukkal az örökkévalóságba. A pillanatot megfilmesítik, és az lesz az ő saját mennyországuk. Nem könnyű választani, annál is inkább, mert a választás végérvényes és örökre szól... (port.hu)
