Csaknem 40 év telt már el azóta, hogy az emberiség tizenkét kolóniája először találta magát szemben a Cylonokkal. Azokkal az elvetemült robotokkal, akik bolygóról-bolygóra portyázva a biztos pusztulást hozzák a galaxis lakói számára. Az akkori harcok során sikerült megszabadulni tőlük, ám most visszatértek, hogy kegyetlen tervüket végrehajtsák.

A sorozat alapjául a nagy sikerrel játszott, azonos című mozifilm szolgált. A benne szereplő Csillagkapu egy ősidők óta létező titokzatos átjáró, melyen keresztül azok, akik megfejtik titkát, eljuthatnak különböző galaxisokba, expedícióra indulhatnak térben és időben egy látszólag határtalan univerzumban.

Amikor 1969. október 5-én a BBC bemutatta a Monty Python Repülő Cirkuszának első részét, a televíziós komédia történetének egyik legfényesebb fejezete kezdődött el. A következő öt évben 45 epizódot készítő Python csoport sikerének titkát nem nehéz megfejteni: felszabadult humoruk egyedülálló és utánozhatatlan. A Repülő Cirkusznak sikerült az, ami csak kevés alkotásnak adatik meg: három évtized elteltével is töretlenül népszerű, s ez annak köszönhető, hogy bár tipikusan angol, mégis a világ bármely pontján élvezhető. Magyarországra a kilencvenes évek közepén jutott el, és azóta is kultikus tisztelet övezi, ennek kiváló bizonyítéka a csapat filmjeinek DVD kiadása, valamint a filmek és a sorozat szövegkönyveinek megjelenése. A hatalmas rajongótábor miatt mindenképpen nevezhetjük őket a komédia Beatlesének, bár ellentétben a gombafejűekkel, ők sosem fognak lovagi címet kapni az angol királynőtől: ahhoz túl sokat viccelődtek Őfelsége rovására.

A kultikus, jövőben játszódó sorozat a Jean-Luc Picard kapitány által vezetett Enterprise galaktikus űrhajó életébe enged bepillantást.

Miután a nyolcéves háborúskodást követően Gaius Julius Caesar sikerrel meghódította Galliát, visszatérni készül Itáliába. Vele vannak harcedzett légiói, a bizalmi emberei és rengeteg rabszolga. Arany és más zsákmány mellett egy elképzelést is visz magával arról, milyen gyökeres társadalmi változásokra van szükség Rómában. A megrettent arisztokraták azzal fenyegetőznek, hogy mondvacsinált okokkal bíróság elé állítják, ha beteszi lábát a városba. A szenátusban az erőegyensúlyt Caesar régi barátja, társa és mentora, Pompeius Magnus tartja fenn. Ebben a helyzetben Caesar 13. légiójának két katonája, Lucius Vorenus és Titus Pullo parancsot kap, hogy induljanak a gall vadonba, és szerezzék vissza Caesar légióinak ellopott jelvényét. Ez indítja el a körülmények különös láncolatát, melyek egymásba fonódnak az ókori Róma történetének sorsfordító eseményeiben.

Egy átlagos hétköznapon 2009. október 6-án, 11:00 órakor a Föld minden egyes lakója két perc 17 másodpercre eszméletét veszti. A globális öntudatlanság oka rejtély; ám ami még ennél is jobban felkavarja a kedélyeket az az, hogy ezalatt a 137 másodperc alatt mindenki belepillanthatott jövőjének egy kis szeletébe. Vajon a jövő ismerete befolyásolhatja-e tetteinket, vagy tetteinkkel befolyásolhatjuk-e a jövőt? És ha valaki meg akarja változtatni előre látott balsorsát, azzal kihat-e mások jövőjének alakulására? Ilyen gondolatok és a rejtély okának keresése adott ötletet egy globális jövőkép-gyűjtő weboldal megalkotására, ahol mindenki leírhatja, mit felvillanó jövőjét. Ennek segítségével pedig elindulhat a nyomozás, hogy kiderüljön, mi okozhatta ezt a világot felkavaró, titokzatos eseményt.

A történet egyetlen baltimore-i kábítószeres gyilkossági nyomozást göngyölít fel, ám egyáltalán nem a szokványos krimiszerű módon, hanem mindkét fél megvilágításában. Az eseményeket mind a rendőrök, mind a célpontok, mind a bűnözők szemszögéből vizsgálja a sorozat, s lebilincselő epizódjai olyan világot tárnak elénk, ahol nehéz különbséget tenni jó és rossz, bűn és büntetés között.

Miről van szó? Egy középiskolás sorozatról ami 99-ben készült, de a 80-es években egy unalmas kisvárosban játszódik. Azon belül is az iskolában két jól elkülöníthető csoportulásról (a címből kitalálható a két csapat megoszlása), akiket csak az köt össze, hogy a freak-ek közé tartozó lánynak a testvére a geekek közé tartozó egyik fiú. Amúgy tipikusan olyasmi a részek lezajlása, hogy külön szálon folyik a Freakek és a geekek élete.

Buffy Summers egy átlagos, 18 éves lány; leginkább a fiúk érdeklik, az iskola azonban annyira nem. Élete fordulatot vesz, amikor egy különös alak azzal áll elé, hogy ő nem egy mindennapi lány, hanem kiválasztott. A világon egyedül ő rendelkezik azokkal a képességekkel, hogy vámpírokat semmisítsen meg.

Joe MacMillan, aki korábban az IBM-nél dolgozott, rábírja új főnökeit a Cardiff Electric nevű vállalatnál, hogy szálljanak be az egyre élesedő személyi számítógép-versenybe, és ehhez előző munkahelye legfontosabb termékét használják fel. MacMillan társakat is talál nagyszabású tervéhez: Gordon Clark kiváló mérnök, akinek eddig nem sikerült megvalósítania forradalmian új elképzeléseit, és ez feszültséget okoz a feleségével való kapcsolatában. Cameron Howe szeszélyes zseni, aki a jövőjét kockáztatja azzal, hogy részt vesz MacMillan nem éppen tisztességes projektjében. A Halt and Catch Fire - CTRL nélkül az innovációs szenvedélyről szól, arról, milyen érzés egy világrengető esemény küszöbén állni és harcolni a céljainkért, bármi legyen is az ára.

A sorozat abban az időben játszódik, amikor Josiah Bartlet az Egyesült Államok első embere. A demokrata párti elnök egyik őse még a Függetlenségi Nyilatkozatot is aláírta, így azután nem csoda, ha az ügyvéd-politikus konzekvensen próbál ragaszkodni a hagyományokhoz. Az országot még csak-csak elvezeti, ám a biciklizéssel már meggyűlik a baja. Az elnök szerencséje, hogy hűséges és profi stáb veszi körül. Ennek a körnek Leo MacGarry az egyik legfontosabb szereplője. Az elnök kabinetfőnökeként Leo rajta tartja a kezét az ország pulzusán, vérbeli politikus, aki habozás nélkül megszabadul mindenkitől, aki csak bajt hozhat főnökére. Az ő ifjú helyettese Josh Lyman, aki fiatal kora ellenére jutott ebbe a jelentős pozícióba, ám időnként jobban ért válságok kreálásához, mint azok megszüntetéséhez. Liberális nézetei miatt pedig sokszor kerül ellentétbe a konzervatív körökkel. Josh életét csak tovább nehezíti, hogy szerelme, Madeline Hampton az ellenzéknek, sőt személyesen az elnök legnagyobb politikai riválisának dolgozik. Az elnöki szóvivő C.J. Cregg remek asszony, könnyedén és tehetségesen válaszol a legrosszindulatúbb újságírói kérdésekre és Toby Zieglerrel, a Fehér Ház nyughatatlan kommunikációs igazgatójával közösen meg tudják fékezni a kíváncsiskodó héjákat. Ziegler helyettesének, Sam Seabornnak is van érzéke a politikához, bár az Egyesült Államok történetében már nem annyira járatos.

Az ügyvédi iroda egyik vezetője, Edwin Poole idegösszeomlást szenved, így Paul Lewiston kénytelen új munkatársat keresni a helyébe, ezért visszahívja a céghez Brad Chase-t. Alan Shore új ügyet kap: egy anya be akarja perelni az Annie című musical producereit, miután a lánya nem kapta meg a főszerepet azon az alapon, hogy feketebőrű. Denny Crane megpróbálja megakadályozni, hogy ügyfele magánnyomozót fogadjon fel annak kiderítésére, kivel csalja meg a felesége.

Amikor az ember esténként leül a televízió elé a híradót megnézni, nem is gondolja, milyen összetett munka eredménye az, ami megjelenik a képernyőn. Az HBO mozicsatorna saját gyártású sorozata a televíziós hírgyártás világába röpíti a nézőt. Egészen pontosan egy kitalált kábeles hírcsatornán keresztül mutatja be, hogyan zajlik itt az élet. Bepillantást nyerünk az új igazgató és csapatának életébe, és megismerkedhetünk a főnökükkel. Együtt indulnak abba a vérre menő küzdelembe, amelyet a különböző hírcsatornák folytatnak a nézők megnyeréséért, kegyeiért.

A filmben Rincewind, a botcsinálta varázsló kalandjait követhetjük nyomon, s közben megismerhetjük a Korongvilág egyedi univerzumának különleges törvényszerűségeit és kiemelkedő alakjait, pl. az isteneket, melyek kockajátékot játszanak az emberekkel - és nem ritkán csalnak, vagy a Halált, aki rengeteg tennivalója miatt folyamatosan elkésik.

Albert Einstein és más megbízható tanácsadók segítségével, Harry S. Truman elnök megbízást adott a Pacific Northwest egy távoli területének egy szuper titkos lakóhellyé fejlesztésére, ami arra szolgálna, hogy nevelje és védje Amerika legértékesebb szellemi erőforrásait. Hogy ott dolgozzanak a nemzet gondolkodói és zsenijei a következő tudományos és technológiai korszakon, hogy ott éljenek és dolgozzanak egy támogató környezetben. Így született meg a város melynek neve: Euréka.

A stúdió vezetői Jack Donaghy-t nevezik ki új programigazgatónak, aki azonnal változtatásokat kezdeményez. Ez erősen érinti Liz Lemont is, az egyik show producerét, aki így kénytelen együttműködni egy jószívű, de annál őrültebb fekete színésszel, Tracy Jordannel, akitől az új igazgató a nézettség növekedést várja.

A világszerte nagy sikerrel sugárzott Buffy, a vámpírok réme című sorozatból már jól ismert Angel a sorozat főhőse. Ő is vámpír, ám emberi lélekkel rendelkezik. Arra teszi fel életét, hogy korábbi bűneit jóvátegye és ezzel feloldozást nyerjen. Ezért Los Angelesbe költözik azzal a céllal, hogy a várost megtisztítsa az ott garázdálkodó vámpírok tömegétől.

A nem túl távoli jövőben játszódó Emberi tényező alaptörténete szerint 2048-ra annyira elszabadul a technológiai fejlődés, hogy már senki sem tudja kordában tartani azt, amit a bűnözők keményen ki is használnak. Ezért a rendőrség robotzsarukat vet be, méghozzá úgy, hogy párba állítják őket a nyomozókkal. A főszereplő John Kennex (Karl Urban) társa néhány évvel korábban pont a robotok miatt halt meg, így érthető módon ellenérzései vannak, hogy egy emberszerű külsőbe bújtatott, Dorian névre hallgató szuperszámítógéppel (Michael Ealy) nyomozzon együtt. Ám a közös munka során rájön, hogy újdonsült társa emberibb az embereknél.

A történet az 1930-as évek Amerikájában játszódik Oklahomában. Egy utazó mutatványos cirkusz életét követhetjük nyomon, Amerika egyik nehéz történelmi korszakában, a Nagy Gazdasági Válság korában a népiesen Dust Bowl-nak (kb. Homokos-medence) elnevezett sivatagosodó környéken. A cirkuszban olyan titokzatos látnivalók vannak, amik a kor emberét elkápráztatták és átverték: sziámi ikrek, tisztánlátó asszony és kómában fekvő médium, kártyavető, jövendőmondó és gyógyító, artisták. A cselekmény mitológiai háttere a keresztény teológiát ötvözi a gnoszticizmussal és a szabadkőművesek, főként a Templomos Lovagrend tanaival. A sorozat felvételének helyszíne Santa Clarita, Kalifornia, és más, dél-kaliforniai helyszínek. A Carnivale az HBO saját gyártású sorozata. Két évad készült el belőle, amit 2003 szept. 14-e és 2005 márc. 27-e között vetítettek az amerikai tévécsatornán. A sorozat kitalálója Daniel Knauf, ugyanakkor ő az egyik producer is Ronald D. Moore és Howard Klein mellett. A film zenéjét Jeff Beal készítette. Ben Hawkinst Nick Stahl, míg Justin Crow atyát Clancy Brown alakítja. A korai kritikák értékelték a sorozat stílusát, a cselekményét azonban gyakran követhetetlennek és túlbonyolítottnak ítélték. A Carnivàle első része új nézői rekordot döntött az HBO saját készítésű sorozatainak nézőszámát tekintve, de a második évad már nem volt képes megtartani ezt a nézőszámot. A Carnivàle-t 24 rész után törölték, így az eredetileg hat évadra tervezett sorozat csak két évadot élt meg. A sorozat 2004-ben öt Emmy-díjat nyert, további tíz Emmy-díjra jelölték, és számos más jelölést és filmes díjat kapott 2004 és 2006 között.

A sorozat egy csapat szélhámosról és bűnözőről szól, akik amolyan modern Robin Hood-szerepet betöltve segítenek az elesetteken, mindezt jó adag humorral, némi akcióval, és kiváló színészekkel fűszerezve. Timoty Hutton, Gina Belman