Időszámításunk előtt 2000 körül Mezopotámiából átmegyünk a Nílus völgyébe, pillantsunk vissza az időben, hogy mi s történt ott. Semmi sem akadályozhatta meg az indoeurópainak nevezett népek óriási vándorlását: a Dél-orosz síkságról mentek keletre, délre és Közép-Európa felé. Hammurapi, Babilónia királya egyesíti a részekre szakadt Mezopotámiát és törvénykönyvet alkot, Samas, a Nap és a bíráskodás istene diktálja neki a civilizált világ első jelentős törvénykönyvét. I.e. 1750-ben járunk. Ha egy ember káromolt egy másikat, kivégezték. Az emberek három csoportba tartoztak: voltak rabszolgák, szegények és maguk az emberek. Ha valakinek adóssága volt zálogba adhatta a feleségét, de legfeljebb három évre, a rendetlen háziasszonyt a folyóba dobták. Ha egy feleség más férfira nézett a nőnek önként a folyóba kellett vetnie magát. Ha egy nőt házasságtörésen értek, szeretőjével összekötve mindkettőjüket a folyóba vetették. Ábrahám vezetésével a zsidók elhagyják Ur városát és Kánaánba vonulnak. Mükénéből görög hódítók szállják meg Krétát, mert megirigyelték fejlett civilizációját. II. Ramszesz uralkodása idején Egyiptom újra a fénykorát éli, a templom falaira a Kádesi csata képeit vésik. A zsidók elhagyják Egyiptomot, a viszontagságok között is tisztelik az egyistent. -1200 táján az asszírok már vasfegyverrel harcolnak, -1100 körül Fönícia nagy városai, Tir, Szidón, Büblosz és gyarmatokat is hódítanak. Ügyes kereskedőik messze nyugatra viszik áruikat és ábécéjüket, a mi ábécénket. Asszíria hatalma megerősödik, meghódítja a közép-keletet, így Föníciát is. Assur-bán-apli katonái mindenütt kegyetlenkednek, a véres kezű király halála előtt is ordít a kocsihúzókra és sóhajt, “pedig én mindenkivel csak jót tettem” – jót? Kiszúrt szem, levágott fej, elevenen megnyúzott emberek: ez jelzi jósága útját. -612-ben a médek és a babilóniaiak szövetkeztek és Nabukodonozor segítségével megtámadták Ninivét. Ebben a ragyogó városban tanított Zarathustra, de ki hallgatott rá az új gazdaságban. “Az a helyes” – mondotta Zarathustra – “ha az ember nem műveli mással azt, amiről nem akarja, hogy vele műveljék“. “Az ember akarata szabad, választhat a jól és a rossz között” – mondotta Zarahustra, de senki nem akarta meghallani, Konfuciusz mégis meghallotta egyszer és Jézus. Kürosz, a perzsa uralkodó Zarathutsra tanításain nevelkedett, Aztiadész, méd uralkodó trónja meginog a támadásától, Kürosz bölcsen kormányozza birodalmát. “Tedd baráttoddá az ellenségedet” – mondotta Zarathustra. Nabukonodozort a trónon Nabú-naid követte, akinek a fia olyan életmódot folytatott, ami nem tetszett népének. Nabú-naidozt kinevezik egy távolit tartomány helytartójává így eltávozik a városból. Kürosz meghódította Babilóniát, már az egész Mezopotámia a birodalmához tartozik. A zsidókat szabadon engedik, visszamehetnek Jeruzsálembe, hogy felépítsék lerombolt templomukat, Nabukodonozor elrabolta kincseiket, ami megmaradt belőle azt Kürosz most visszaadja. A zsidók, akikkel Tanakh nevében beszél, új Messiást látnak benne. A történelem folyamán első eset, hogy az elfoglalt várost nem fosztják ki, az embereket nem ölik meg, hogy a hódító kegyes, most először jött létre egyetemes birodalom. Gaumata mágus, Kürosz öccsének adja ki magát és megszerzi a perzsa trónt. Hét előkelő perzsa úgy dönt véget vet a zsarnok uralmának, az lesz a király, akinek lova elsőnek nyerít: jön I. Dareiosz. Az országban felkelések törnek ki, Dareiosz minden erejével harcol. Perszepoliszban a Nagy Daeirosz megépítetti a Csodák Palotáját. A királyok királya 20 ország ura, ekkora hatalom egyetlen ember kezében még sohasem volt a történelem során. Valamikor régen Dareiosz megparancsolta egy szolgájának, hogy minden lakoma előtt mondja neki “jusson eszedbe Athén“. Már megunta, hogy állandóan ezt hallja és megtámadta Görögországot, amiért segítette az ellene szervezett lázadásokat. Mintha Dávid nem hagyná nyugton Góliátot… Dareiosz utódai között szerepelt Xerxész és Artaxerxész, a görögökkel vívott csatákat Perzsia elveszti… aztán jött Nagy Sándor, ki Perzsiát és Görögországot szerette volna egyesíteni…