Egy menő párizsi tehetségkutató ügynökségnél az ügynökök azért küzdenek, hogy a váratlan válság után megtartsák sztárügyfeleiket és az állásukat.

Otto, a kivételes IQ-val rendelkező zseni az emberi kapcsolatok terén súlyos nehézségekkel küzd - ikernővére nélkül nem boldogulna a világban. Amikor kiderül, hogy Mary gyógyíthatatlan beteg, kidolgoz egy módszert, amellyel életre kelthet egy donort. Az ehhez szükséges DNS-sel egy hetvenes, lezüllött, valaha hatékonyan, de kétes módszerekkel dolgozó rendőrfőnök rendelkezik, akit betörők öltek meg. A kísérletek még csak kezdeti fázisban vannak, de az idő sürget. A volt rendőr, Jimmy Pritchard fiatalemberként, de minden emlékével együtt éled újjá, és csakhamar megjelenik a fiánál, hogy segítsen neki egy nyomozásban.

2371-ben egy csillagközi anomáliának, a Vadvidéknek köszönhetően egy maquis hajó és az azt üldöző Voyager átkerül a Galaxis túlsó végébe, a Delta kvadránsba, ahol egy Gondviselő nevű magasabbrendű lénynek szüksége van a segítségükre. A súlyos károsodást szenvedett csillaghajón az első tiszt, a kormányos, a főgépész és a teljes orvosi személyzet is életét veszti. A Gondviselő haldoklik, viszont nem akarja magára hagyni a rábízott bolygó népét, az ocampákat, akik még nem elég felkészültek a planéta elhagyására vagy az agresszív kazonok elleni védekezésre. A Voyager feladata, hogy átsegítse az ocampákat a Gondviselő elvesztésén, illetve hogy elpusztítsa a Gondviselő otthonaként szolgáló űrállomást, amit az ocampák ellen lehetne fordítani. Ezzel viszont elvágják az azonnali hazafelé vezető utat is, de Janeway kapitány fontosabbnak ítéli egy nép létbiztonságát a saját érdeküknél. Még itt a hajóra kerül a talaxiai Neelix és barátnője, az ocampa Kes: előbbi a Voyager szakácsa, utóbbi pedig a Doktor asszisztense lesz. Az üldözött maquis hajó legénysége a Voyager fedélzetére kerül; Chakotay, a maquis hajó vezetője a Voyager első tisztje (parancsnoka) és B’Elanna Torres (egy félig ember, félig klingon) gépész pedig a Voyager főgépésze lesz. Tuvok (vulkáni), aki a Föderáció kémje volt a maquis soraiban, a Voyager biztonsági főnöki posztját tölti be. Tom Paris, aki eddig csak megfigyelő volt a hajón, ideiglenesen hadnagyi rangot kap, és a főkormányosi széket foglalja el, az orvosi főtiszt helyébe pedig a Orvosi Segédhologram (OSH) lép. Később Kes távozik a hajóról, míg egy borg dolgozó, Hét Kilenced, Hetes érkezik a hajóra. A kapitány mindenben segíti Hetest az emberré válás folyamatában. Így kezdődik a Voyager hosszú, kalandokkal szegélyezett útja az Alfa Kvadráns irányába, amit elvileg 75 év alatt érhetnek el. Janeway abban reménykedik, hogy találnak egy a Gondviselőhöz hasonló lényt, aki segíthet őket hazajuttatni.Legelőszőr 2374-ben kapnak leveleket sz Alfa Kvadránsban maradt hozzátartozóiktól , majd 2376-ban sikerül elsőnek hang kapcsolatot létrehozniuk a Csillagflotta Parancsnoksággal , de aztán videó kapcsolatot is rendszeresen létre tudnak hozni . A Voyager kalandjai szintén nem kifejezetten különálló részekben élvezhetőek, érdemes végigkövetni a szereplők (külső-)belső alakulását a közösen átélt viszontagságok során. A sorozatnak némi feminin jelleget ad, hogy a Star Trek produkciók közül itt legtöbb aktív női szereplő: a kapitányon, Janeway-en kívül több fontos női karakter, Torres, Kes, Hét Kilenced és később még a Borg-királynő is jelentős alakítói a cselekménynek.

A gyönyörű, éles eszű és vagyonos Emma Woodhouse páratlan házasságszerzőnek tartja magát, miután nővére és nevelőnője is megfelelő férjet talált magának. Emma úgy gondolja, a siker mindkét esetben neki köszönhető, és ebben a hitében a józan gondolkodású Mr. Knightley sem tudja megingatni. Emma annyira biztos magában, hogy veszélyes játékba kezd, amikor lebeszéli új barátnőjét, a fiatal, csinos, de társadalmilag alacsonyabb rangú Harrietet, hogy elfogadja egy helyi gazdálkodó házassági ajánlatát egy bizonyos Mr. Elton reményében. A történet során Emma naivitása, társadalmi előítéletei és Knightley-val való kapcsolata sokat fog még változni.

Teresa Mendoza, drogdíler barátja váratlan meggyilkolása után kénytelen mindent maga mögött hagyni, és Amerikában menedéket keresni. Itt váratlan szövetségesre talál a múltjából, és közösen próbálják megdönteni az őt üldöző drogkartell vezetőjének uralmát. Mindeközben kitanulja a játék szabályait, és lassan a bűnszövetkezet vezetőjévé emelkedik.

Jeremy Clarkson, Richard Hammond és James May a The Grand Tour című műsorral térnek vissza a képernyőre. Új műsoruk a kalandról, izgalomról és barátságról szól... Már ha barátoknak nevezhetjük azokat, akik a legjobban idegesítenek. Ja, és néha még autókról is szó lesz.

Hihetetlennek tűnik, de igaz: a TV-sorozatok talán legismertebb, de mindenképpen legkedveltebb nyomozója, a szakadt ballonkabátos, folyton szivarozó, rozoga járgánnyal közlekedő Columbo hadnagy immár közel négy évtizede küldi rács mögé a világ legagyafúrtabb gyilkosait. Columbo, aki szokatlan kérdéseivel, problémáival és buldogokat is megszégyenítő kitartásával lassan felőrli a gyanúsítottak idegeit és megtalálja a legapróbb hibát is a majdnem tökéletesen kivitelezett gyilkossági ügyeknél, először 1968 februárjában bukkant fel az amerikai NBC televízióban, majd 1971-től elindult a mai napig töretlen népszerűségnek örvendő sorozat!

Aspiring super-villain Dr. Horrible wants to join the Evil League of Evil and win the girl of his dreams, but his nemesis, Captain Hammer, stops him at every turn.

A történet öt majd hat FBI ügynökről szól, akik az FBI New York-i irodájának eltűnési részlegében dolgoznak, ahol különböző emberek eltűnéseinek körülményeit vizsgálják ki. Jack Malone (Anthony LaPagila) az FBI-os csapat vezetője, Samantha Spade (Poppy Montgomery) a csapat "szőke nője", aki persze eléggé okos, Vivian Johnson (Marianne Jean-Baptiste) az egy gyerekes családanya, akinek később szív-problémái is lesznek, Danny Taylor (Enrique Murciano) aki rendkívül logikus, és Martin Fitzgerald (Eric Close) aki a munkájának és néha Samantha Spade-nek szenteli idejét. Később csatlakozik hozzájuk Elena Delgado (Roselyn Sanchez) ügynök, aki válófélben van és szintén egy gyerek anyja. Őt később Danny Taylorhoz fűzik gyengéd szálak. Az esetek összetettek, olykor furcsák, szomorúak, tragikusak, elgondolkodtatóak és a magánéleti titkok sem maradnak ki a sorozatból, beleértve a főszereplőkéit is.

Utazás a félelmetes Galaktikus Birodalom mélyére két, külön utakon járó harcossal.

Bret és Jemaine annak reményében költöztek New Yorkba, hogy sikeres zenei karriert fussanak be, eleddig azonban mindössze annyit értek el, hogy találtak egy menedzsert (aki főállásban az új-zélandi konzulátuson dolgozik), egy rajongót (férjezett és megszállott) és egy barátot (a helyi zálogház tulajdonosát). Ám ezen felül semmit.

Follow the booze-fueled misadventures of three longtime pals and petty serial criminals who run scams from their Nova Scotia trailer park.

Nagyszabású űropera, ami 200 évvel később, a jövőben játszódik. Főhősei egy űrhajó kapitánya és egy nyomozó, akik egy eltűnt nő után kutatnak a naprendszerben, s fényt akarnak deríteni a történelem egyik legnagyobb összeesküvésére.

A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő. A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel. A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket. Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).

Through the eyes of ten-year-old Alexander, we witness the delights and conflicts of the Ekdahl family, a sprawling bourgeois clan in turn-of-the-twentieth-century Sweden.

DI Jimmy Perez rejtélyes és misztikus gyilkosságok után nyomoz a Shetland szigeten élő, zárt és titokzatos közösség berkein belül.

Egy amerikai férfi Londonba érkezik dolgozni, megismerkedik egy ír nővel, jól érzik magukat egy hétig, a férfi visszamegy Amerikába, a nő pedig két hónappal később telefonál, hogy terhes. És innen kezdődik a címben emlegetett „katasztrófa”, ami természetesen mindkét fél életét felforgatja.

Miről van szó? Egy középiskolás sorozatról ami 99-ben készült, de a 80-es években egy unalmas kisvárosban játszódik. Azon belül is az iskolában két jól elkülöníthető csoportulásról (a címből kitalálható a két csapat megoszlása), akiket csak az köt össze, hogy a freak-ek közé tartozó lánynak a testvére a geekek közé tartozó egyik fiú. Amúgy tipikusan olyasmi a részek lezajlása, hogy külön szálon folyik a Freakek és a geekek élete.

A sorozat alapjául a nagy sikerrel játszott, azonos című mozifilm szolgált. A benne szereplő Csillagkapu egy ősidők óta létező titokzatos átjáró, melyen keresztül azok, akik megfejtik titkát, eljuthatnak különböző galaxisokba, expedícióra indulhatnak térben és időben egy látszólag határtalan univerzumban.

Az elit alakulat az amerikai hadsereg egy második világháborús különítményének, a 101. számú légi hadosztály 506. számú ezredének történetét meséli el. Az elit alakulat a televíziózás történetének eddigi legköltségesebb alkotása: 120 millió dollárba került a 10 epizód forgatása. Stephen E. Ambrose történész-író éveken át gyűjtötte könyvéhez az anyagokat. A katonák magánlevelezéseiket is a rendelkezésére bocsátották. Ezekből az apró töredékekből rajzolódott ki az író számára a soha nem tapasztalt perspektíva a történelem legvéresebb háborújáról. Fény derül a csapaton belüli viszonyok láncolatára és arra, hogy ezek a katonák szinte kivétel nélkül megbíztak egymásban és feláldozták volna az életüket egymásért.