The true story of London Metropolitan police detective Colin Sutton's manhunt for serial criminals.

A BBC 8 órás sorozata az első természetfilm, amelyik megpróbál teljes képet adni a világ óceánjainak élővilágáról. Híven a BBC évtizedes hírnevéhez, A kék bolygó mind információ-gazdagságában, mind pedig látványában egyedülálló és maradandó értékű alkotás lett. A tengeralatti eposz alkotói olyan helyekre jutottak el speciális kameráikkal, ahol ember még nem járt. Feltárják a mélység féltve őrzött titkait, megmutatják a víz alatti világ leghátborzongatóbb teremtményeit, a lélegzetelállítóan gyönyörű növény- és állatvilágot, a nyüzsgő élettel teli felszínközeli területeket és az örök sötétségbe burkolózó hihetetlen mélységeket, ahol korábban soha nem látott, nem ismert állatfajokat is sikerült megörökíteniük.

A sorozat a 21. századi Londonban játszódik, melyben elénk tárul, hogyan nyomozna ma Nagy-Britannia legendás detektívje, Sherlock Holmes és barátja, Dr. John Watson.

Walter (Bryan Cranstom), a kémiatanár az 50. születésnapján tudja meg, hogy végső stádiumú tüdőrákban szenved és alig egy éve van hátra. Szereti a várandós feleségét és gondozásra szoruló tinédzser fiát, ezért úgy dönt, hátralevő idejében a lehető legtöbb pénzt gyűjti össze. Erre azonban csak a törvény másik oldalán van lehetősége, ezért szövetkezik egykori, drogdíler diákjával és belefognak a metamfetamin gyártásába. Hamar kiderül, hogy Walterrel ellentétben Jesse egy pancser, és már az első üzletkötésnél összehoz másfél hullát. Walter elindul a lejtőn, ahol nincs megállás.

Egy önutálatos, alkoholista író megpróbálja helyrehozni megromlott kapcsolatait lányával és annak anyjával, miközben küzd a szexfüggőséggel, egy bimbózó drogproblémával és azzal, hogy képtelenség elkerülni a rossz döntéseket.

Nem számít hányszor húzzák-vonják, vadásszák le vagy roppantják össze, ő mindig tettre készen visszatér. Nyekkhez a mókában barátai is csatlakoznak: Cápi a szomszéd véreb, aki feleakkora mint ő, de a fogai olyanok, mint a láncfűrész vagy igaz szerelme Annabelle, aki habár négyszer akkora, mint Nyekk, rózsaszín tüllszoknyában és magassarkúban parádézik. Jószándékú, alapjában véve szerencsétlen, de bátor macsek Nyekk, kinek sokszor az esze helyett a szíve diktál.

Egy nukleáris katasztrófa utáni jövőben járunk. Mivel kevés a nő, az emberiség fennmaradása szempontjából fontos, hogy diktatórikus szabályokat vezessenek be. Családokat hoznak létre, melyet egy-egy férfi ural, s a nők szolgálóként alárendelt szerepet töltenek be mellette: legfontosabb feladatuk, hogy gyereket szüljenek. A nők azonban harcolni kívánnak a szabadságukért...

Az amerikai katona, Nicholas Brody iraki szolgálata alatt az ellenséges erők fogságába esik, azonban csodával határos módon, 8 év elteltével sikerül kiszabadulnia. A hazájában hősként tisztelt és ünnepelt Brody életét csak a CIA keseríti meg, akik a másik oldalhoz való átállását gyanítják...

Louis C.K. önmagát alakítja az Amerikában már rendkívül népszerű sorozatban, amelyet ráadásul saját maga rendez és ír is egyben. A stand-up comedy klasszikus előadóinak legszebb hagyományait folytató Louis szarkasztikus humora, sajátos látásmódja és szókimondó stílusa rendkívül kedvelt Amerikában. A színpadon számára senki és semmi sem szent, a jeleneteket összekötő monológokban nincs tabu: beszél a gyermekeiről, mániáiról, érzéseiről, és bármiről, ami idegesíti. Ilyesmiből pedig elég sok van. Louis CK eredeti neve Székely Lajos (bizony, részben magyar származású!), akinek elege lett abból, hogy senki nem tudja helyesen kiejteni a nevét, így inkább CK-re váltott. Elvált, korosodó, kétgyermekes, saját szavaival élve ?nem túl vonzó? New York-i komikus. Egymaga írja, vágja és rendezi egyedi, abszurd, és többnyire igen merész sorozatát.

Az 1973-as Feltámad a vadnyugat című film alapján készült sorozat a jövőbe kalauzolja el a nézőt. Helyszíne egy kalandpark, ahol szép kis summáért vakációzhat a lakosság tehetősebb része.

A törvény embere, Raylan Givens (Timothy Olyphant) rendőrbíró ízig-vérig hős, méghozzá a szó klasszikus értelmében: Stetson-kalapban, western csizmában, az övén pisztolytáskával jár; fegyverét csak akkor használja, ha valóban szükség van rá - de akkor embert öl vele, hiszen ez a fegyver rendeltetése, legalábbis szerinte.

Egy újabb és talán ezidáig a leghatalmasabb BBC megaprodukció képsorainak lehetünk szemtanúi, mely során életünk forrásának nyomába eredünk: Bolygónk, a Föld kerül a természettudományos felfedezőkörút középpontjába, Attenborough tolmácsolásában. Az öt év alatt, 40 operatőr munkáját összefogó forgatóstáb, mintegy 200 helyszínen forgatott filmjének elképesztő felvételei eddig soha nem látott területeket járnak be, Földünk legkülönfélébb teremtményeit mutatják be. A sorozat első része a föld tudománytörténetéről kíván átfogó képet adni. A Földnek életet adó vízek és a Nap csodálatos ereje bolygónknak unikális változatossággal bíró flórát és faunát, lenyűgöző állatvilágot adott. S, hogy mindez szemléletesebben látható legyen, nézzük meg az északi sarkon élő jegesmedvét és játékmackónyi kölykeit, akik számára mindössze két hét áll rendelkezésére, hogy felkészüljenek a nehéz útra, mely előttük áll. Az évszakok váltakozása állatok millióinak vándorlását vonta magával, ahogy látjuk ezt a farkascsordák által üldözött rénszarvasok esetében. Nincs ez másképp a Kalahári-sivatag elefántjainál sem. Káprázatos, ám cseppet sem szemfényvesztő képsorok.

Az elit alakulat az amerikai hadsereg egy második világháborús különítményének, a 101. számú légi hadosztály 506. számú ezredének történetét meséli el. Az elit alakulat a televíziózás történetének eddigi legköltségesebb alkotása: 120 millió dollárba került a 10 epizód forgatása. Stephen E. Ambrose történész-író éveken át gyűjtötte könyvéhez az anyagokat. A katonák magánlevelezéseiket is a rendelkezésére bocsátották. Ezekből az apró töredékekből rajzolódott ki az író számára a soha nem tapasztalt perspektíva a történelem legvéresebb háborújáról. Fény derül a csapaton belüli viszonyok láncolatára és arra, hogy ezek a katonák szinte kivétel nélkül megbíztak egymásban és feláldozták volna az életüket egymásért.

A cím ironikusan értendő: Nyugat-Yorkshire mind időjárás, mind boldogulási esélyek terén meglehetősen borús vidékén járunk. Amiben erős a környék, az a munkanélküliség, a bűnözés és a kábítószerfogyasztás. Ebben a miliőben teljesít szolgálatot Catherine Cawood őrmester, aki nyomozói karrierjét megtörve akkor öltött újra egyenruhát, amikor lánya öngyilkossága után vállalta, hogy felneveli annak a kisfiát, aki nemi erőszakból született. Nyolc évvel később az erőszaktevőt, Tommy Lee Royce-t kiengedik a börtönből, ahol egy másik bűncselekménye miatt ült – és Catherine innentől nem nyugszik, amíg utána nem jár, a fiatal férfi mire készül. Eközben egy helyi vállalkozó frusztrált könyvelőjének rémisztő ötlet jár a fejében, elrabolni főnöke lányát váltságdíjért, és ehhez hamarosan meg is találja a megfelelő cinkosokat, akik között ott van Royce is.

A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő. A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel. A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket. Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).

Follow the booze-fueled misadventures of three longtime pals and petty serial criminals who run scams from their Nova Scotia trailer park.

Csaknem 40 év telt már el azóta, hogy az emberiség tizenkét kolóniája először találta magát szemben a Cylonok-kal. Azokkal az elvetemült robotokkal, akik bolygóról-bolygóra portyázva a biztos pusztulást hozzák a galaxis lakói számára. Az akkori harcok során sikerült megszabadulni tőlük, ám most visszatértek, hogy kegyetlen tervüket végrehajtsák.

Egy repülőgép-szerencsétlenség 48 túlélője egy trópusi szigeten harcol az életben maradásért. Van, aki pánikba esik, egyesek az utolsó szalmaszálba kapaszkodva is hisznek a túlélésben, mások pedig felfedezik magukban az erőt, melynek létezéséről nem is tudtak. A szigeten rekedtek lehetnek barátok, ismerősök, idegenek vagy ellenségek, ám csakis együtt képesek felvenni a harcot az addig háborítatlan lakatlan sziget világával. Ráadásul a dzsungel mélyéből feltörő rejtélyes hangok a rettegést is elhozzák a túlélők táborába.

Sok kiváló, ragyogó eszű és kivételesen bátor férfiú játszott fontos szerepet Nagy Britannia évszázados nemesi örökségének formálásában. Mások meg a trágyadombon végezték, mint Edmund Blackadder, azaz a Fekete Vipera. Gyáva, jellemtelen tökfilkóként kalandozik a középkorban, a Tudorok és György király korában, a dickensi időkben, és az I. világháború alatt, és elszántan rontja a levegőt válogatott ravasz terveivel, furmányos kötözködésével, valamint bűzös szolgájával, Baldrick-kal.

A nyolcrészes krimisorozat Gillian Flynn (Holtodiglan) magyar nyelven (Éles tárgyak) is megjelent bestselleréből készül. A főszerepben az ötszörös Oscar-jelölt Amy Adams, aki Camille Preaker újságírónőt alakítja, aki a pszichiátriai kezelését követően visszatér szülővárosába, a Missouri állambeli Wind Gapba, hogy felderítse két kislány meggyilkolásának körülményeit. Nyomozását nehezíti, hogy saját múltjával és anyjával is szembe kell néznie, miközben akaratlanul is azonosul az áldozatokkal.