Walter (Bryan Cranstom), a kémiatanár az 50. születésnapján tudja meg, hogy végső stádiumú tüdőrákban szenved és alig egy éve van hátra. Szereti a várandós feleségét és gondozásra szoruló tinédzser fiát, ezért úgy dönt, hátralevő idejében a lehető legtöbb pénzt gyűjti össze. Erre azonban csak a törvény másik oldalán van lehetősége, ezért szövetkezik egykori, drogdíler diákjával és belefognak a metamfetamin gyártásába. Hamar kiderül, hogy Walterrel ellentétben Jesse egy pancser, és már az első üzletkötésnél összehoz másfél hullát. Walter elindul a lejtőn, ahol nincs megállás.

Mint ahogyan a cím is sugallja, a világ egyik legrejtélyesebb és leginkább megfejtésre váró országának kulturális, természeti és építészeti titkait, csodáit igyekszik bemutatni ez a valóban érdekes dokumentumfilm-sorozat.

A könnyű pénz szagára összegyűlnek Amerika gengsztervilágának nagyágyúi, köztük Arnold Rothstein, Lucky Luciano és Al Capone, akik mind az illegális alkoholterjesztésből akarnak meggazdagodni, az érdekellentétek pedig csakhamar bandaháborúkhoz vezetnek. A sorozat főszereplője Enoch "Nucky" Thompson, politikai figura, az 1920-as és 1930-as években. Sok emberrel van kapcsolata munkájában és magánéletében is, többek között politikusokkal, üzletemberekkel, sőt gengszterekkel is. A kormány ebben az időben kezd el nyomozni hamisítással és egyéb illegális ügyekkel kapcsolatban. Nucky élete is nagyító alá kerül, ugyanis a kormánynak feltűnik a férfi fényűző életmódja, amely szokatlan a politikában munkálkodók körében.

Leonard (Johnny Galecki) és Sheldon (Jim Parsons) az elméleti fizika nagymesterei. Nyugodtan élik unalmas életüket, a való világ történéseiről fogalmuk sincs. Amikor váratlanul beköltözik Penny (Kaley Cuoco), az új szomszéd, a két jó barát élete gyökeres fordulatot vesz. Feltárul előttük a világ, annak minden "szépségével" és nehézségével.

A BBC 8 órás sorozata az első természetfilm, amelyik megpróbál teljes képet adni a világ óceánjainak élővilágáról. Híven a BBC évtizedes hírnevéhez, A kék bolygó mind információ-gazdagságában, mind pedig látványában egyedülálló és maradandó értékű alkotás lett. A tengeralatti eposz alkotói olyan helyekre jutottak el speciális kameráikkal, ahol ember még nem járt. Feltárják a mélység féltve őrzött titkait, megmutatják a víz alatti világ leghátborzongatóbb teremtményeit, a lélegzetelállítóan gyönyörű növény- és állatvilágot, a nyüzsgő élettel teli felszínközeli területeket és az örök sötétségbe burkolózó hihetetlen mélységeket, ahol korábban soha nem látott, nem ismert állatfajokat is sikerült megörökíteniük.

Dave Chappelle's singular point of view is unleashed through a combination of laidback stand-up and street-smart sketches.

A történet egyetlen baltimore-i kábítószeres gyilkossági nyomozást göngyölít fel, ám egyáltalán nem a szokványos krimiszerű módon, hanem mindkét fél megvilágításában. Az eseményeket mind a rendőrök, mind a célpontok, mind a bűnözők szemszögéből vizsgálja a sorozat, s lebilincselő epizódjai olyan világot tárnak elénk, ahol nehéz különbséget tenni jó és rossz, bűn és büntetés között.

Jerry Seinfeld, a népszerű amerikai komikus a főhőse ennek az innovatív, szokatlan, a szókimondó poénoktól sem mentes félórás vígjátéksorozatnak. Egyedülálló nézőpontból vehetjük szemügyre, hogyan alakulnak át a valóságos eseményekről és problémákról alkotott gondolatok a komikus színpadi alakításává. Férfibarátság, romantika, család, karrier és sport: nagyjából a fenti témák körül zajlanak a barátok, Jerry, George, Elaine és Kramer önálló, felnőtt hétköznapjai a különleges, lüktető metropoliszban, melynek neve New York.

A sorozatban megismerhetjük az első látásra teljesen normálisnak mondható Fisher-családot. Hamarosan kiderül, hogy a család kiknek köszönheti vagyonát és létfenntartását: Los Angeles sok-sok kedves megboldogultjának és családjának, akik méltóztatják felkeresni a legdiszkrétebb temetkezési vállalkozást. A gyászos Fisher & Sons birodalmat idősebb Nathaniel, azaz Nate Fisher gründolta össze, megfelelő álszentséggel és üzleti érzékkel.

A két testvér, Sam és Dean nem is sejtik, milyen veszélyes kalandra vállalkoznak, amikor nekivágnak, hogy felkutassák apjukat, akivel hosszú idő után végre sikerül felvenni a kapcsolatot. Sam Winchester (Jared Padalecki) mindent megtesz, hogy felderítse családja hátborzongató történetét. Ellentétben bátyjával, Deannel (Jensen Ackles), Sam visszautasítja a családfő megszállott kutatását, hogy leleplezze a bűnös erőt, amely elvette az anyjuk életét. Apjuk titokzatos telefonüzenete egy kaliforniai városba vezeti a Winchester testvéreket, ahol megmagyarázhatatlan halálesetek tartják félelemben a lakosokat. Hamarosan szembe kell nézniük a helyi legendával, a fehér ruhás hölggyel, a kísérteties és gyönyörű stoppossal, aki a környék útjain vándorol éjszakánként, fiatal férfiakat csábítva a halálba. Egy teljesen újszerű, borzongató világba viszi őket a végzetük, ahol megmagyarázhatatlan jelenségekkel kell szembenézniük. A veszélyes túlvilági küldetés Coloradóból indul és Nebraska kietlen tanyavilágába, Wisconsin elszigetelt tavaihoz vezet, ahol a természet törvényei fenekestől felfordulnak. A hagyomány szó szerint életre kel, a rémtörténetek, babonák teremtményei megelevenednek, s rettegésben tartják a vidéket.

Egy önutálatos, alkoholista író megpróbálja helyrehozni megromlott kapcsolatait lányával és annak anyjával, miközben küzd a szexfüggőséggel, egy bimbózó drogproblémával és azzal, hogy képtelenség elkerülni a rossz döntéseket.

Az elit alakulat az amerikai hadsereg egy második világháborús különítményének, a 101. számú légi hadosztály 506. számú ezredének történetét meséli el. Az elit alakulat a televíziózás történetének eddigi legköltségesebb alkotása: 120 millió dollárba került a 10 epizód forgatása. Stephen E. Ambrose történész-író éveken át gyűjtötte könyvéhez az anyagokat. A katonák magánlevelezéseiket is a rendelkezésére bocsátották. Ezekből az apró töredékekből rajzolódott ki az író számára a soha nem tapasztalt perspektíva a történelem legvéresebb háborújáról. Fény derül a csapaton belüli viszonyok láncolatára és arra, hogy ezek a katonák szinte kivétel nélkül megbíztak egymásban és feláldozták volna az életüket egymásért.

Egy nukleáris katasztrófa utáni jövőben járunk. Mivel kevés a nő, az emberiség fennmaradása szempontjából fontos, hogy diktatórikus szabályokat vezessenek be. Családokat hoznak létre, melyet egy-egy férfi ural, s a nők szolgálóként alárendelt szerepet töltenek be mellette: legfontosabb feladatuk, hogy gyereket szüljenek. A nők azonban harcolni kívánnak a szabadságukért...

Egy repülőgép-szerencsétlenség 48 túlélője egy trópusi szigeten harcol az életben maradásért. Van, aki pánikba esik, egyesek az utolsó szalmaszálba kapaszkodva is hisznek a túlélésben, mások pedig felfedezik magukban az erőt, melynek létezéséről nem is tudtak. A szigeten rekedtek lehetnek barátok, ismerősök, idegenek vagy ellenségek, ám csakis együtt képesek felvenni a harcot az addig háborítatlan lakatlan sziget világával. Ráadásul a dzsungel mélyéből feltörő rejtélyes hangok a rettegést is elhozzák a túlélők táborába.

A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő. A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel. A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket. Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).

Amikor Agatha Christie megálmodta a belga nyomozó alakját, alacsony termetű, köpcös, díszes bajuszú, talpig elegáns úriembert képzelt el, aki valamikor az 1880-as években született. Az írónő által életre keltett nyomozó évtizedeken keresztül derítette fel a rejtélyes ügyeket, saját magát pedig minden szerénytelenséget nélkülözve remek embernek tartotta. Christie egészen az 1920-as évektől írt Poirot könyveket, mígnem 1975-ben, a Függöny című regényben vetett véget a detektív életének, aki a leírtak szerint 96 évesen, szívbetegség következtében hunyt el. A filmvásznon több színésznek is lehetősége volt belebújni Poirot bőrébe, leginkább mégis David Suchet alakítása emlékezetes. Suchet a 1990-es évek elején vette át a nyomozó szerepét, filmes alakításai mellett pedig elsősorban Shakespeare színészként ismert.

Három évvel amerikai bemutatása után hazánkba is eljut a televíziózás történetének legfelforgatóbb rajzfilmje. Már az elején érdemes használati utasításként leszögezni a figyelemre méltó lényeget, amit a rajzfilm egyik alkotója megfogalmazott: "A South Park világa annyira nyakatekert és szürreális, amennyire egy kilencéves iskolás gondolatvilága." A sorozat a felnőttek körében aratta legnagyobb sikereit. A történet szerint a coloradói sziklás hegységekben, a flúgos South Parkban élnek az első látásra ártatlan lurkók: Kyle, Kenny, Stan és Cartman. Stan a csapat vezére, őt ritkán merik megtréfálni társaik. A South Park vitákat generált a világon mindenütt, ahol bemutatták. Pedig csak egy rajzfilm. Igaz, kicsit másmilyen, mint amit megszoktunk.

Az amerikai katona, Nicholas Brody iraki szolgálata alatt az ellenséges erők fogságába esik, azonban csodával határos módon, 8 év elteltével sikerül kiszabadulnia. A hazájában hősként tisztelt és ünnepelt Brody életét csak a CIA keseríti meg, akik a másik oldalhoz való átállását gyanítják...

A szegénység sújtotta és bűnözéssel fertőzött Los Angeles-i Farmingtonba áthelyezett David Acaveda (Benito Martinez) kapitány egy olyan rendőrségi körzetet talál, ami a saját szabályai szerint szinte törvényen kívül működik. Ezt a hozzáállást Vic Mackey (Michael Chicklis) hitelesíti, aki a Speciális Erők Egységének a vezetője. Egy olyan csoporté, amely nem hátrál meg a törvény szabta korlátoktól, hogy üldözze a bűnözést. De vajon a liberális gondolkodású Vic egyszerűen hitehagyott és egy másféle hatásos értékrend szerint próbál a bűnözés ellen fellépni, vagy saját jól szervezett bűnbandáját működteti a törvénnyel takarózva? Catherine Dent szerepében C.C.H. Pounder, valamint Walton Goggins és Jay Karnes szereplésével a Kemény Zsaruk karakán és kendőzetlen bepillantást enged a zsaruk világába, akik mindennapos küzdelmet folytatnak a rend fenntartásáért. Ez rákényszeríti őket, hogy pengeélen táncoljanak, azoknak a szabályoknak a mezsgyéjén és néha azokon túl, amiket nekik kellene betartatniuk.

Elliot fiatal programozó, aki antiszociális zavarban szenved. Épp ezért nem megy emberek közé, inkább csak a számítógépükön keresztül hackeli őket, de csak azért, hogy megvédje őket a rájuk leselkedő veszélyektől. Hamarosan nagy méretű fenyegetésbe botlik, alvilági szervezetek arra törekednek, hogy tönkretegyék a vállalati rendszert egész Amerikában.