A sorozat a 21. századi Londonban játszódik, melyben elénk tárul, hogyan nyomozna ma Nagy-Britannia legendás detektívje, Sherlock Holmes és barátja, Dr. John Watson.

Walter (Bryan Cranstom), a kémiatanár az 50. születésnapján tudja meg, hogy végső stádiumú tüdőrákban szenved és alig egy éve van hátra. Szereti a várandós feleségét és gondozásra szoruló tinédzser fiát, ezért úgy dönt, hátralevő idejében a lehető legtöbb pénzt gyűjti össze. Erre azonban csak a törvény másik oldalán van lehetősége, ezért szövetkezik egykori, drogdíler diákjával és belefognak a metamfetamin gyártásába. Hamar kiderül, hogy Walterrel ellentétben Jesse egy pancser, és már az első üzletkötésnél összehoz másfél hullát. Walter elindul a lejtőn, ahol nincs megállás.

A gyönyörű, éles eszű és vagyonos Emma Woodhouse páratlan házasságszerzőnek tartja magát, miután nővére és nevelőnője is megfelelő férjet talált magának. Emma úgy gondolja, a siker mindkét esetben neki köszönhető, és ebben a hitében a józan gondolkodású Mr. Knightley sem tudja megingatni. Emma annyira biztos magában, hogy veszélyes játékba kezd, amikor lebeszéli új barátnőjét, a fiatal, csinos, de társadalmilag alacsonyabb rangú Harrietet, hogy elfogadja egy helyi gazdálkodó házassági ajánlatát egy bizonyos Mr. Elton reményében. A történet során Emma naivitása, társadalmi előítéletei és Knightley-val való kapcsolata sokat fog még változni.

Eleanor a halála után véletlenül a Jók számára fenntartott helyre kerül. Itt ismerkedik meg lelki társával, aki előtt nem tudja titkolni, hogy valójában keveredés történhetett, ugyanis azokat jó tetteket, amelyeket neki tulajdonítanak, nem is ő tette. A nő tudja, hogy a Rosszak között lenne a helye, de nem szívesen adná fel a jólétet.

Öt ország tévéseinek összefogásával, az HBO közreműködésével készítette új sorozatát Paolo Sorrentino, A nagy szépség című film Oscar-díjas rendezője. A széria az újonnan megválasztott, egészen fiatal, és amúgy az első – fiktív - amerikai pápának, XIII. Piusznak a történetét meséli el. Lenny Belardo (Jude Law) nem éppen hétköznapi figura, egy ellentmondásos, összetett egyéniség. Miközben makacsul szembeszáll a vatikáni udvaroncokkal, együttérzéssel fordul a gyengék és a szegények felé.

A BBC 8 órás sorozata az első természetfilm, amelyik megpróbál teljes képet adni a világ óceánjainak élővilágáról. Híven a BBC évtizedes hírnevéhez, A kék bolygó mind információ-gazdagságában, mind pedig látványában egyedülálló és maradandó értékű alkotás lett. A tengeralatti eposz alkotói olyan helyekre jutottak el speciális kameráikkal, ahol ember még nem járt. Feltárják a mélység féltve őrzött titkait, megmutatják a víz alatti világ leghátborzongatóbb teremtményeit, a lélegzetelállítóan gyönyörű növény- és állatvilágot, a nyüzsgő élettel teli felszínközeli területeket és az örök sötétségbe burkolózó hihetetlen mélységeket, ahol korábban soha nem látott, nem ismert állatfajokat is sikerült megörökíteniük.

Merlint (Sam Neill) a Régi Idők varázslónője, Mab (Miranda Richardson) teremtette azért, hogy az emberiség számára átörökítse a bölcsességet és a tudást, amit a Régi Idők varázslói felhalmoztak. Mab azonban nem a jó, hanem a gonosz oldalán áll, így gonosz szándékkal teremti Merlint. Az ifjú Merlin azonban nem hajlandó a gonoszság útjára lépni, ezért szembekerül saját rendjével és menekülnie kell. Merlin minden lehetséges eszközt bevet, hogy legyőzze Mab királynőt. Legnagyobb reménye a fiatal Arthur (Paul Curran), Uter király (Mark Jax) utódja, aki békét hozhat a brit nép számára. Mab azonban újabb gonosz tervet eszel ki, és a gyönyörű Morgannal (Helena Bonham Carter) elcsábítja a fiatal királyt. Kettőjük utódja, Mordred (Jason Done) az egész birodalom elpusztítására készül.

A népszerű színészeket és humoristákat felvonultató szkeccs-műsor igazi sziporkázó humorával bevéste magát a televíziózás történetébe.

Albert Einstein és más megbízható tanácsadók segítségével, Harry S. Truman elnök megbízást adott a Pacific Northwest egy távoli területének egy szuper titkos lakóhellyé fejlesztésére, ami arra szolgálna, hogy nevelje és védje Amerika legértékesebb szellemi erőforrásait. Hogy ott dolgozzanak a nemzet gondolkodói és zsenijei a következő tudományos és technológiai korszakon, hogy ott éljenek és dolgozzanak egy támogató környezetben. Így született meg a város melynek neve: Euréka.

Jeremy Clarkson, Richard Hammond és James May a The Grand Tour című műsorral térnek vissza a képernyőre. Új műsoruk a kalandról, izgalomról és barátságról szól... Már ha barátoknak nevezhetjük azokat, akik a legjobban idegesítenek. Ja, és néha még autókról is szó lesz.

Leonard (Johnny Galecki) és Sheldon (Jim Parsons) az elméleti fizika nagymesterei. Nyugodtan élik unalmas életüket, a való világ történéseiről fogalmuk sincs. Amikor váratlanul beköltözik Penny (Kaley Cuoco), az új szomszéd, a két jó barát élete gyökeres fordulatot vesz. Feltárul előttük a világ, annak minden "szépségével" és nehézségével.

A cím ironikusan értendő: Nyugat-Yorkshire mind időjárás, mind boldogulási esélyek terén meglehetősen borús vidékén járunk. Amiben erős a környék, az a munkanélküliség, a bűnözés és a kábítószerfogyasztás. Ebben a miliőben teljesít szolgálatot Catherine Cawood őrmester, aki nyomozói karrierjét megtörve akkor öltött újra egyenruhát, amikor lánya öngyilkossága után vállalta, hogy felneveli annak a kisfiát, aki nemi erőszakból született. Nyolc évvel később az erőszaktevőt, Tommy Lee Royce-t kiengedik a börtönből, ahol egy másik bűncselekménye miatt ült – és Catherine innentől nem nyugszik, amíg utána nem jár, a fiatal férfi mire készül. Eközben egy helyi vállalkozó frusztrált könyvelőjének rémisztő ötlet jár a fejében, elrabolni főnöke lányát váltságdíjért, és ehhez hamarosan meg is találja a megfelelő cinkosokat, akik között ott van Royce is.

Az amerikai katona, Nicholas Brody iraki szolgálata alatt az ellenséges erők fogságába esik, azonban csodával határos módon, 8 év elteltével sikerül kiszabadulnia. A hazájában hősként tisztelt és ünnepelt Brody életét csak a CIA keseríti meg, akik a másik oldalhoz való átállását gyanítják...

A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő. A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel. A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket. Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).

Egy önutálatos, alkoholista író megpróbálja helyrehozni megromlott kapcsolatait lányával és annak anyjával, miközben küzd a szexfüggőséggel, egy bimbózó drogproblémával és azzal, hogy képtelenség elkerülni a rossz döntéseket.

Miről van szó? Egy középiskolás sorozatról ami 99-ben készült, de a 80-es években egy unalmas kisvárosban játszódik. Azon belül is az iskolában két jól elkülöníthető csoportulásról (a címből kitalálható a két csapat megoszlása), akiket csak az köt össze, hogy a freak-ek közé tartozó lánynak a testvére a geekek közé tartozó egyik fiú. Amúgy tipikusan olyasmi a részek lezajlása, hogy külön szálon folyik a Freakek és a geekek élete.

A New York 99. számú rendőrőrsén játszódó, poénokkal tűzdelt sorozat a tehetséges, ám gyerekes módon viselkedő Jake Peralta nyomozó (Andy Samberg) és újdonsült főnöke, a mogorva Ray Holt (Andre Braugher) közötti konfliktusokat mutatja be rendkívül vicces formában, amihez persze az őrs többi, nem kevésbé defektes munkatársa is asszisztál. A káoszt csak fokozza, hogy az új vezető döntései nem könnyítik meg a szolgálati szabályzatot igencsak lazán kezelő Peralta életét.

A kék Bolygó 2001-es bemutatása óta meglepő új felfedezésekkel bővült az óceáni életről szerzett tudásunk. A jeges sarki tengerektől a vibráló türkiz atollokig, a sorozat bemutatja, hogyan alkalmazkodnak a mélytengeri lények a túléléshez.

Mark irodavezető egy olyan helyen, ahol a dolgozók munkahelyi és magánéleti emlékeit műtéti úton kettéválasztották. Amikor egy titokzatos kolléga felbukkan a munkahelyen kívül, elkezdődik egy utazás, amely feltárja az igazságot a munkájukkal kapcsolatban.

Egy amerikai városban négy - középkort rendesen elhagyó -, különböző habitusú öreg hölgy költözik össze. A főbérlő, kora ellenére, elég laza életet él; férfifaló. Az egyik albérlő igen rendszerető típus, ráadásként veleköltözik a közel százéves anyja is, akinek humora és élces-éles beszólásai általában a véletlenül (vagy szándékosan) feldobott labdákra specializálódtak. A harmadik albérlő nagyon naiv, egyszerű lélek. Egymást heccelik, egymást nyúzzák, viccesnél viccesebb szituációba keverednek, amely persze újabb ki- és beszólásra ad okot, mindeközben pedig közös barátságuk egyre közelebb hozza őket egymáshoz.