Csaknem 40 év telt már el azóta, hogy az emberiség tizenkét kolóniája először találta magát szemben a Cylonok-kal. Azokkal az elvetemült robotokkal, akik bolygóról-bolygóra portyázva a biztos pusztulást hozzák a galaxis lakói számára. Az akkori harcok során sikerült megszabadulni tőlük, ám most visszatértek, hogy kegyetlen tervüket végrehajtsák.

Az 1970-es évek végén két FBI-ügynök továbbgyarapítja a kriminalisztika tudományát a gyilkosság pszichológiájával és valóságos szörnyek közeli vizsgálatával.

Három évvel amerikai bemutatása után hazánkba is eljut a televíziózás történetének legfelforgatóbb rajzfilmje. Már az elején érdemes használati utasításként leszögezni a figyelemre méltó lényeget, amit a rajzfilm egyik alkotója megfogalmazott: "A South Park világa annyira nyakatekert és szürreális, amennyire egy kilencéves iskolás gondolatvilága." A sorozat a felnőttek körében aratta legnagyobb sikereit. A történet szerint a coloradói sziklás hegységekben, a flúgos South Parkban élnek az első látásra ártatlan lurkók: Kyle, Kenny, Stan és Cartman. Stan a csapat vezére, őt ritkán merik megtréfálni társaik. A South Park vitákat generált a világon mindenütt, ahol bemutatták. Pedig csak egy rajzfilm. Igaz, kicsit másmilyen, mint amit megszoktunk.

A Family Guy egy amerikai rajzfilmsorozat Quahog kitalált városában. A történet középpontjában a Griffin ház áll, ahol egy furcsa család lakik: két szülő, két gyerek, idáig semmi különös. De abban a házban él Brian, a zseniális kutya, akinek a legtöbb sütnivalója van a bandában, és egy mutáns bébi. Egy nem normális család mindennapjai egy nem normális városban.

Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg. Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel.

Az elit alakulat az amerikai hadsereg egy második világháborús különítményének, a 101. számú légi hadosztály 506. számú ezredének történetét meséli el. Az elit alakulat a televíziózás történetének eddigi legköltségesebb alkotása: 120 millió dollárba került a 10 epizód forgatása. Stephen E. Ambrose történész-író éveken át gyűjtötte könyvéhez az anyagokat. A katonák magánlevelezéseiket is a rendelkezésére bocsátották. Ezekből az apró töredékekből rajzolódott ki az író számára a soha nem tapasztalt perspektíva a történelem legvéresebb háborújáról. Fény derül a csapaton belüli viszonyok láncolatára és arra, hogy ezek a katonák szinte kivétel nélkül megbíztak egymásban és feláldozták volna az életüket egymásért.

Az HBO új saját gyártású, erotikával, hazugságokkal és titkokkal teli sorozata három középosztálybeli anyuka történetét meséli el. A közös bennük, hogy mindenük megvan, mit egy nő kívánhat, és a gyerekeik most mennek iskolába. A látszólag tökéletes életük azonban sötét titkokat rejteget. A sorozat a nálunk sem ismeretlen Liane Moriarty bestseller regényéből készült, és valóságos sztárparádét vonultat fel, a főszerepeket Reese Witherspoon, Nicole Kidman, Shailene Woodley és Alexander Skarsgard alakítja.

Jerry Seinfeld, a népszerű amerikai komikus a főhőse ennek az innovatív, szokatlan, a szókimondó poénoktól sem mentes félórás vígjátéksorozatnak. Egyedülálló nézőpontból vehetjük szemügyre, hogyan alakulnak át a valóságos eseményekről és problémákról alkotott gondolatok a komikus színpadi alakításává. Férfibarátság, romantika, család, karrier és sport: nagyjából a fenti témák körül zajlanak a barátok, Jerry, George, Elaine és Kramer önálló, felnőtt hétköznapjai a különleges, lüktető metropoliszban, melynek neve New York.

A szupertitkos Icarus kutatóbázison, egy katonákból, tudósokból és civilekből álló legénység a bolygók közötti átjárásra alkalmas csillagkapuk tárcsázási lehetőségeit kutatja. Miután pusztító támadás éri a bázist, a csapat a helyi csillagkapun át kénytelen elmenekülni. Egy már kihalt, magasan fejlett faj, az Ősök által készített, üres hajó, a Destiny fedélzetén találják magukat, ami a Földtől több száz galaxisnyi távolságra lévő pályán kering bezárva és a napból meríti az energiáját. Élelem, víz és levegő híján szinte reménytelennek tűnik a túlélés, főleg, hogy a csapat a hajó vezérlését sem ismeri. Ha életben akarnak maradni, valahogy fel kell deríteni a hajó csillagkapujának a titkát. A számos kaland, veszély és remény közepette, ami a Destiny fedélzetén vár rájuk, kiderül, hogy kik a hősök közöttük és kik a gonoszak.

Egy önutálatos, alkoholista író megpróbálja helyrehozni megromlott kapcsolatait lányával és annak anyjával, miközben küzd a szexfüggőséggel, egy bimbózó drogproblémával és azzal, hogy képtelenség elkerülni a rossz döntéseket.

Öt diák Brooklyn legnagyobb állami középiskolájából egy kaotikus világban küzd a sikerért, a túlélésért, a szabadságért és azért, hogy saját kezükbe vegyék a jövőjüket.

Tyler Hoechlin alakítja a világ leghíresebb szuperhősét és Elizabeth Tulloch a képregényvilág leghíresebb újságíróját, akiknek meg kell birkózniuk azzal a stresszel, nyomással és mindazokkal a bonyodalmakkal, amelyekkel napjainkban a dolgozó szülőknek szembe kell nézniük.

Sok kiváló, ragyogó eszű és kivételesen bátor férfiú játszott fontos szerepet Nagy Britannia évszázados nemesi örökségének formálásában. Mások meg a trágyadombon végezték, mint Edmund Blackadder, azaz a Fekete Vipera. Gyáva, jellemtelen tökfilkóként kalandozik a középkorban, a Tudorok és György király korában, a dickensi időkben, és az I. világháború alatt, és elszántan rontja a levegőt válogatott ravasz terveivel, furmányos kötözködésével, valamint bűzös szolgájával, Baldrick-kal.

Luke Cage-et, még utcagyerekként ártatlanul börtönbe zárták, szabadulásáért cserébe pedig részt vállal egy kísérleti gyógyszer tesztjében, amely nem várt eredménnyel zárul: izmai hatalmasra nőnek, és elképesztő erőre, valamint szinte minden fizikai hatásnak ellenálló bőrre tesz szert. Képességeit kihasználva meg is szökik a börtönből, eleinte még magányos zsoldosként, majd később Vasököl-lel közös csapatban segít a bajba jutottakon.

A történet egyetlen baltimore-i kábítószeres gyilkossági nyomozást göngyölít fel, ám egyáltalán nem a szokványos krimiszerű módon, hanem mindkét fél megvilágításában. Az eseményeket mind a rendőrök, mind a célpontok, mind a bűnözők szemszögéből vizsgálja a sorozat, s lebilincselő epizódjai olyan világot tárnak elénk, ahol nehéz különbséget tenni jó és rossz, bűn és büntetés között.

A kultikus, jövőben játszódó sorozat a Jean-Luc Picard kapitány által vezetett Enterprise galaktikus űrhajó életébe enged bepillantást.

A sorozat Kirk kapitány legendás ötéves küldetését meséli el. A rendkívül színes legénység közé tartozik a japán Hikaru Sulu hadnagy, az afrikai származású Uhura hadnagy és az orosz Pavel Chekov zászlós, aki állítólag azért került a sorozatba, mert a Pravda egyik írója azzal vádolta a Star Trek készítőit, hogy egyetlen orosz sincsen a legénységben, holott ők voltak az elsők az űrben. Ez a rasszok és származások szerint vegyes összetételű gárda ritkaságszámba ment akkoriban és példamutató volta miatt kiemelkedő. A Star Trek univerzuma egy optimista, utópisztikus világot ábrázol, melyben a Föld népei békében élnek egymással és más intelligens fajokkal együtt fedezik fel a kozmoszt. Ez sok ember (főként a fiatalok) számára népszerűvé tette, szemben az akkori - gyakran pesszimista - jövőképekkel. A sci-fibe ágyazott történetek gyakori témái voltak a korszak politikai, társadalmi problémái. Így került terítékre többek közt a rasszizmus, a vietnami háború és a hippimozgalom. A Star Trek volt az első olyan (nem antologikus) sci-fi sorozat, melybe a műfaj neves alkotói (Harlan Ellison, Theodore Sturgeon, George Clayton Johnson) írtak forgatókönyveket. Noha a sorozat nem ért el magas nézettséget eredeti sugárzása alatt, már ekkor kialakult egy főleg a sci-fi közösség tagjaiból, illetve egyetemista fiatalokból álló rajongói tábor. Az NBC az első és a második évad után is megpróbálta beszüntetni a Star Trek-et, de a rajongók által indított telefon- és levélíró kampányok miatt végül kénytelenek voltak folytatni azt. Végül a sorozat a harmadik évadot követően került le a képernyőről (az utolsó adás dátuma 1969. június 3).

2371-ben egy csillagközi anomáliának, a Vadvidéknek köszönhetően egy maquis hajó és az azt üldöző Voyager átkerül a Galaxis túlsó végébe, a Delta kvadránsba, ahol egy Gondviselő nevű magasabbrendű lénynek szüksége van a segítségükre. A súlyos károsodást szenvedett csillaghajón az első tiszt, a kormányos, a főgépész és a teljes orvosi személyzet is életét veszti. A Gondviselő haldoklik, viszont nem akarja magára hagyni a rábízott bolygó népét, az ocampákat, akik még nem elég felkészültek a planéta elhagyására vagy az agresszív kazonok elleni védekezésre. A Voyager feladata, hogy átsegítse az ocampákat a Gondviselő elvesztésén, illetve hogy elpusztítsa a Gondviselő otthonaként szolgáló űrállomást, amit az ocampák ellen lehetne fordítani. Ezzel viszont elvágják az azonnali hazafelé vezető utat is, de Janeway kapitány fontosabbnak ítéli egy nép létbiztonságát a saját érdeküknél. Még itt a hajóra kerül a talaxiai Neelix és barátnője, az ocampa Kes: előbbi a Voyager szakácsa, utóbbi pedig a Doktor asszisztense lesz. Az üldözött maquis hajó legénysége a Voyager fedélzetére kerül; Chakotay, a maquis hajó vezetője a Voyager első tisztje (parancsnoka) és B’Elanna Torres (egy félig ember, félig klingon) gépész pedig a Voyager főgépésze lesz. Tuvok (vulkáni), aki a Föderáció kémje volt a maquis soraiban, a Voyager biztonsági főnöki posztját tölti be. Tom Paris, aki eddig csak megfigyelő volt a hajón, ideiglenesen hadnagyi rangot kap, és a főkormányosi széket foglalja el, az orvosi főtiszt helyébe pedig a Orvosi Segédhologram (OSH) lép. Később Kes távozik a hajóról, míg egy borg dolgozó, Hét Kilenced, Hetes érkezik a hajóra. A kapitány mindenben segíti Hetest az emberré válás folyamatában. Így kezdődik a Voyager hosszú, kalandokkal szegélyezett útja az Alfa Kvadráns irányába, amit elvileg 75 év alatt érhetnek el. Janeway abban reménykedik, hogy találnak egy a Gondviselőhöz hasonló lényt, aki segíthet őket hazajuttatni.Legelőszőr 2374-ben kapnak leveleket sz Alfa Kvadránsban maradt hozzátartozóiktól , majd 2376-ban sikerül elsőnek hang kapcsolatot létrehozniuk a Csillagflotta Parancsnoksággal , de aztán videó kapcsolatot is rendszeresen létre tudnak hozni . A Voyager kalandjai szintén nem kifejezetten különálló részekben élvezhetőek, érdemes végigkövetni a szereplők (külső-)belső alakulását a közösen átélt viszontagságok során. A sorozatnak némi feminin jelleget ad, hogy a Star Trek produkciók közül itt legtöbb aktív női szereplő: a kapitányon, Janeway-en kívül több fontos női karakter, Torres, Kes, Hét Kilenced és később még a Borg-királynő is jelentős alakítói a cselekménynek.

Hyacinth Bucket (whose name, she insists, is pronounced "Bouquet") is a suburban housewife in the West Midlands. She would be the first to tell you that she is a gracious hostess, a respected citizen, and a well-connected member of high society. If you don't believe that, just ask her best friend Elizabeth, held captive in Hyacinth's kitchen; or the postmen and neighbours who bristle at the sound of her voice; or Richard, her weary and compliant husband. In fact, Hyacinth's reputation could be as perfect as her new lounge set, if not for her senile father's love of running wild in the nip. Oh, and she would prefer it if her brother-in-law was a sharper dresser. And that her husband was more ambitious. And that her sisters were more presentable. And do take your shoes off before you come in the house, dear. Mind that you don't brush against the wallpaper.

Egy béna titkosszolgálatról van szó,ami belülről csak egy tipikus munkahely, sok viszonnyal, pletykáló HR-essel, néhol inkompetens munkatársakkal, iszákos főnökkel, és egy titkárnővel aki a fojtogatós szexet szereti. A terepen sem sokkal jobbak. Bár el tudják végezni a feladatokat az ügynökeik, de valójában primadonna módra viselkednek. Sokszor csak a véletlen segítségével sikerül a küldetés. Vagy úgy sem, de azért túlélik. Archer messze van a tökéletes ügynöktől: ugyan macsó, bátor, és szakképzett, de meglehetősen idióta, aki a pia meg a nők iránti szenvedélye miatt a legegyszerűbb helyzeteket is veszélyessé változtathatja.