Amikor négy kívülálló észrevette azt, amit a nagy bankok, a média és a kormány nem akart észrevenni – a gazdaság globális összeomlását –, támadt egy ötletük: A nagy dobás. Bátor befektetésük a modern pénzügyi világ sötét bugyraiba viszi őket, ahol meg kell kérdőjelezniük mindenkit és mindent.

Az ötvenes évek idején a húszas éveiben járó, egy nagyáruházban eladóként dolgozó Therese naphosszat a jobb életről, és a szerelemről álmodozik. Egy nap megjelenik a jómódú, ám kihűlt házasságában vergődő Carol, és a két nő között rögtön szikrázni kezd a levegő. A kezdetben ártatlannak induló találkozás az érzelmek hatására gyorsan elmélyül.

A hatvanas években játszódó, megtörtént eseményeken alapuló film történetének főhőse egy ügyvéd, James Donovan, akit a CIA arra utasít, hogy védjen meg egy KGB-ügynököt, Rudolf Abelt. Miután a szovjetek foglyul ejtenek egy amerikai pilótát, Francis Gary Powerst, az ügyvédnek Kelet-Berlinben kell végrehajtania a fogolycserét.

Az ötéves Jack számára a Szoba maga a világ. Itt született, és Anyával együtt itt eszik, játszik, alszik és tanul. Ám ötödik születésnapja után Anya közli vele, hogy a világ a szobán kívül folytatódik, és ideje megtapasztalni azt, ami a falakon túl van. Ehhez azonban tervre és szökésre van szükség, amit Jack-nek egyedül kell megtennie. Jack pedig kezdi megérteni, hogy a Szoba igazából börtön volt, ők pedig fogvatartottak benne. Amikor pedig végre szabadok lesznek Jack és Anya számára is új élet kezdődik. Olyan, amire egyikük, és családtagjaik sem készültek fel.

Az igaz történet alapján készült film egy bostoni újság oknyomozó munkatársainak rendkívüli munkáját követi életük egyik legfontosabb és legizgalmasabb cikksorozatának elkészítése során. A Boston Globe új főszerkesztőt kap (Liev Schreiber), aki arra utasítja munkatársait, hogy járjanak utána egy rég óta szőnyeg alá söpört ügynek: egy helyi pappal szembeni gyerekmolesztálási vádnak. A kis csapat (Mar Ruffalo, Michael Keaton, Rachel McAdams) elképesztő, addig minden erővel titkolt, megrázó tények nyomára jut, és egyre szenvedélyesebben követik a szálakat. Amit találnak, megrázza és megváltoztatja őket. És az újságjukat. És Bostont. És az egész világot.

A negyvenes évek második felében az Egyesült Államokban tetőfokára hág a hidegháborús paranoia. A McCarthy szenátor nevével fémjelzett időszakban támadás indult a baloldali vagy annak vélt filmesek ellen. Közéjük tartozott Hollywood legjobb forgatókönyvírója, Dalton Trumbo is. A társaival együtt 1947-ben letartóztatták, majd feketelistára tették őket. Az állítólagos Amerika-ellenes tevékenységüket vizsgáló bizottság előtt nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, hogy kommunista volt-e vagy sem.

Mark Watney asztronauta a marsi expedíció közben egy felszíni vihar közepén megsérül, és mivel társai halottnak hiszik, hátrahagyják. De Watney életben marad, és egyedül találja magát sebesülten egy ellenséges bolygón. Elképesztő élniakarásról és találékonyságról tanúságot téve megteremti magának az életfeltételeket a zord környezetben, és a módot, hogy hazaüzenjen. A Földön az egész világ összefog, hogy megmentse a Marson ragadt embert, s a NASA egy igazán eszement, csaknem lehetetlen mentőakciót dolgoz ki a hazajuttatására.

Két egymástól eltávolodott lánytestvér hazatér gyermekkori otthonába, hogy kitakarítsák gyerekszobájukat, mielőtt a szülők eladják a házat. Dicső ifjúságukat felidézendő rendeznek egy utolsó gimis házibuli típusú banzájt az osztálytársaiknak, amiből aztán olyan katartikus tombolás kerekedik, amire a leharcolt felnőtteknek tényleg szükségük van.

Koppenhága, 1926. Einar és Gerda művészházaspár, a férfi nagy sikereket arat tájképeivel. Gerda köztiszteletben álló polgárok portréfestője. Boldog házasságban élnek, bár a személyes és a művészi megvilágosodás eddig mindkettejüket elkerülte. Mindez változni kezd, mert egy napon Gerdának gyorsan be kell fejeznie egy portrét, ezért megkéri a férjét, hogy öltözzön nőnek és legyen a modellje. Einar rájön, hogy Liliként tudja kifejeznie valódi énjét, és elkezd nőként élni. Gerda váratlanul rádöbben, hogy új múzsája lett, ami kreatív lendületet ad művészetének. A házaspár azonban kénytelen szembenézni a társadalom rosszallásával. Elköltöznek a jóval toleránsabb Párizsba. Gerda karrierje szárnyalni kezd. Házasságuk új tartalmakkal telítődik, de nem minden feszültség nélkül. Gerda azonban folyamatosan támogatja párja törekvését, hogy fizikailag is nővé alakulhasson. Egymásnak köszönhetően mindketten bátorságra tesznek szert, hogy merjék vállalni valódi önmagukat.

A Földet békés idegenek, a Lelkek foglalják el. A Lelkek átveszik az irányítást a legtöbb ember elméje fölött, testüket azonban érintetlenül hagyják, és beleköltözve buroknak használják. A kevés emberi ellenálló egyikét, Melanie-t elfogja a Hajtók egyike, akik az utolsó emberektől védik az új fajt. Kétségbeesett csata után Melanie testébe beültetnek egy Vándor nevű Lelket. Vándort figyelmeztetik, hogy a heves érzelmek, a szenvedély és az élénk emlékek miatt nem könnyű egy emberben élni, ám van valami, amire nem számított: teste korábbi lakója nem hajlandó átadni az elméje fölötti uralmat.

Florence és Edward első látásra szeret egymásba, és a két tapasztalatlan fiatal úgy dönt, hogy összeköti az életét, és bármilyen nehézséget és különbözőséget leküzdenek majd a kapcsolatukért. Ám a nászéjszaka nem igazán úgy alakul, ahogy tervezték, és a nap hatalmas veszekedésbe fullad: a lány ugyanis szerelme ellenére sem tudja leküzdeni azt a rettegést, amit a testi kapcsolatok iránt érez.

Charlie Brown, a világ talán legismertebb, legkerekebb fejű lúzere, a kisiskolás, akinek soha, semmi sem sikerül, belevág élete legnagyobb, legkockázatosabb vállalkozásába: meg akarja szólítani az osztályukba érkezett új lányt. Próbálkozását izgalmas és fordulatos kalandok kísérik: osztálybuli, táncverseny, jéghoki, a Háború és béke egy különösen vastag változat, valamint egy titokzatos módon tökéletesre sikerült dolgozat is része a hajmeresztő történetnek - miközben Charlie kutyája, Snoopy légi csatába keveredik ősi ellenségével, minden pilóták legveszélyesebbikével, a Vörös Báróval.

Greg, a kissé különc középiskolás srác előtt két cél lebeg: valamiként túlélni a sulit és legjobb barátjával, Earllel régi filmek olcsó verziójának elkészítéséből karriert befutni. Édesanyja javaslatára azonban elkezd barátkozni a rákos Rachellel, s a kezdetben nyűgnek érzett feladat szép lassan értékes élménnyé változik. Szoros barátság alakul ki kettejük között, miközben Greg életfelfogása is átformálódik.

Bobby egy New York-i zsidó, összetett foglalkozású család legkisebb gyermeke. Elutazik szerencsét próbálni Phil bácsikájához, akinek gyönyörű titkárnője, Veronica azonnal megragadja. Csakhogy ő titokban a házas Phil bácsi szeretője... Főhősünk visszatérve New Yorkba gengszter bátyjával megnyitja a környék egyik legmenőbb szórakozóhelyét. Ám történetük Veronicával nem ért még véget!

1912-ben járunk. Maud Watts egy mosodában gürcölve keresi keserves kenyerét. Egy nap a munkából hazafelé menet a szüfrazsettek tüntetésébe botlik. A nőknek szavazati jogot követelők között meglepetésére ott látja egyik munkatársát is. Kezdetben ugyan vonakodva, de lassan azonosul a szüfrazsettek ügyével, és ráébred, hogy harcolnia kell a jogaiért és az emberi méltóságáért a munkahelyén és odahaza egyaránt. Maud mozgalom iránti elkötelezettsége többször próbára tétetik – tanúskodnia kell a parlament előtt, utcai csetepatéba keveredik, sőt, börtönbe is kerül...

Kathy, Tommy és Ruth gyerekkorukat Hailshamben, egy angol bentlakásos iskolában töltötték. Ám a látszólagos idill mögött a jövőjüket érintő sötét titokra bukkannak. Amint elhagyják az iskolát, és egyre közelebb kerülnek elkerülhetetlen végzetükhöz, mely felnőttként vár rájuk, barátságukat olyan kínzó érzelmek árnyékolják be, mint a szerelem, a féltékenység és az árulás.

Joy neve azt jelenti: öröm. És valószínűleg nem véletlenül. Különleges nő: szeszélyes, bolondos, elszánt és erős; és – bármire hajlandó, hogy együtt tartsa családját, melynek tagjai legalább olyan dilisek és olyan makacsok, mint ő maga. Nincs túl sok esélye a sikerre. És ez ad neki szárnyakat. A szükség és egy álom, amelyhez gyerekkora óta ragaszkodik, végül elrepíti odáig, hogy egy sok millió dollár értékű vállalatbirodalom alapítója legyen.

Nathan (Asa Butterfield) nem mindennapi fiú. Enyhén autista, ugyanakkor nagy örömét leli a matematikában, így gyakrabban fordul a számokhoz, mint az emberekhez. Ez csak fokozódik, amikor kiskorában egy autóbalesetben meghal az apja, s anyjával kettesben maradnak. Bár anyja, Julie (Sally Hawkings) mindent megtesz, hogy fia kedvére tegyen (kezdve az olyan furcsaságokkal, hogy Nathan csakis prímszámú ételt hajlandó fogyasztani, ráadásul mindennemű emberi érintéstől elhúzódik), nincs meg köztük az a harmónia, amely Nathan apjával megvolt. A dolgok akkor változnak meg, mikor Nathan órákat vesz egy megkeseredett, súlyos betegségben szenvedő férfitől, aki fiatal korában részt vett a nívós Matematikai Diákolimpián. Martin (Rafe Spall) segítségével Nathan bejut a brit csapatba, s Tajvanba utazik a versenyre, ahol nemcsak a szerelem nevű, matematikailag megoldhatatlan jelenséggel ismerkedik össze, hanem eddig még feldolgozatlan múltjával és érzelmeivel is kénytelen szembenézni…

Egy összetartó FBI csapat darabjaira hullik, amikor egyikük lányát brutális módon meggyilkolják. Ám 13 évvel a gyilkosság után olyan nyomra bukkannak, amely talán segít felgöngyölíteni az ügyet. Azonban egyikük sincs felkészülve a sokkoló titokra, amely átszövi a múltat és a jelent.

Franciaország, 1940. Lucile Angellier a megszállás első napjait kénytelen irányításmániás anyósával tölteni, miközben mindketten várják a híreket férjéről, aki hadifogságba esett. A párizsi menekültek lassan beszivárognak a városba, akiket csakhamar a német katonák követnek, hogy letelepedjenek a lakók házaiban. Lucile eleinte megpróbál tudomást sem venni a jóképű és kifinomult német tisztről, Bruno von Falkról, aki az ő otthonukban szállt meg. Azonban nem telik bele sok időbe, hogy a szerelem összefonja őket. Vajon a háborús körülmények között van esélyük a boldogságra?