1585-öt írunk. I. Erzsébet királynő idestova három évtizede ül a trónon. Angliát vallási ellentétek feszítik, miközben az udvarban folyó ármánykodás is állandó veszélyt jelent. Ugyanekkor a katolicizmus pusztító szele söpör végig Európán. A római egyház támogatásával és az inkvizícióval felfegyverkezve II. Fülöp király armadája fenyegeti Angliát. A spanyol uralkodónak, a világ legnagyobb hatalmú emberének eltökélt szándéka, hogy letaszítja a trónról a protestáns eretneket. A küzdelem mellett szükségképpen háttérbe szorul a királynő magánélete, beteljesületlen szerelem fűzi Sir Walter Raleigh-hez.

Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.

Bob Harris és Charlotte amerikaiak, s mindketten éppen Tokióban -egy számukra teljesen idegen kultúra világában- tartózkodnak. Bob filmsztár, aki egy whisky-reklám forgatására érkezett a városba, Charlotte pedig megszállottan munkamániás fényképész férje nyomában lohol. Az álmatlanság valahogy egymás mellé sodorja a két elveszett embert: Bob és Charlotte útjai egy éjszaka a luxusszálló bárjában keresztezik egymást. A véletlen találkozásból rövidesen meglepő, titokzatos barátság szövődik a középkorú filmszínész és a hamvasan fiatal lány között. Charlotte és Bob együtt kószálva fedezik fel Tokiót, s a helybéliekkel való találkozások révén számos harsányan vidám élményben lesz részük. Végső soron pedig valami újat fedeznek fel: az élet lehetőségeibe vetett friss hitet.

A tizenéves Veniamin először csak nem akar részt venni az iskolai úszáson, majd egyre furcsábban kezd viselkedni. Anyja azt gyanítja, drogozik, pedig egészen másról van szó: a fiú vallási fanatikussá vált. Hamarosan teljesen felbolygatja anyja, osztálytársai és az egész középiskola életét. Állandóan a Bibliából idéz és annak tanításait fegyverként fordítja mindenki ellen. Egyedül Elena, a biológiatanár veszi fel a kesztyűt.

2015-ben két és fél terabájtnyi adat landolt a német Süddeutsche Zeitungnál. E-mailek, pénzügyi kimutatások, weboldalak voltak ebben az óriási adatcsomagban, amelyek úgy híresültek el, mint a Panama-iratok. A bizalmas dokumentumok a panamai Mossack Fonseca jogi szolgáltatótól szivárogtak ki, aminek több mint 240 ezer érintettje volt. Amerikai, európai, ázsiai hírességekről, cégekről, politikusokról (és hozzátartozóikról) derült ki, hogy offshore-oznak – azaz adóparadicsomokba viszik a pénzüket a névtelenség és követhetetlenség vagy adóelkerülés céljából. A szálak Magyarországra is elértek.

Egy amerikai légitámaszpont vezetője betegesen rögeszmés: azt hiszi, a kommunisták Amerika elpusztítására készülnek, ezért útnak indítja bombázóit a Szovjetunió ellen. Az amerikai elnök - tudomást szerezve az őrült tábornok szörnyű tettéről - azonnal felveszi a kapcsolatot az oroszokkal, akik elárulják, hogy szinte semmit sem tehetnek: ha országukat bármilyen támadás éri, egy leállíthatatlan automatika azonnal atomcsapást intéz az Egyesült Államokra.A film akkor készült, amikor a világnak először kellett komolyan szembenézni egy atomháború lehetőségével - a kubai rakétaválság, a Kennedy-gyilkosság és a vietnámi háború kezdetének kora ez. Kubrick kíméletlen szatírája nem csak szellemisége és háborúellenes üzenete miatt örökérvényű, hanem technikai újításai, képi világa révén is.

"A nevem Charles Hirsch Barris. Írtam popszámokat, voltam tévés producer. Felelős vagyok a légkör agyzsibbasztó, gyermeteg szórakoztatással való szennyezéséért. Ezen felül pedig meggyilkoltam harminchárom embert." A tévé tette híressé, de a legnagyobb sikereit a képernyőn kívül alkotta. Az Egy veszedelmes elme vallomásai egy legendás showman kettős életének története, aki nappal tévéproducer volt, éjszaka a CIA bérgyilkosa. A fiatal, energikus Chuck Barris, aki az egyre növekvő tévés iparágban a csúcsra kerül, egyszer csak azon kapja magát, hogy egy rejtélyes alak követi, majd elcsábítja őt a CIA ügynökök titkos és veszélyes világába. Miközben Barris olyan leleményes és népszerű vetélkedők dinamikus producereként szerez nevet, mint "Az ifjú pár játék" vagy a "Gong Show", rendszeresen merényleteket hajt végre az Egyesült Államok kormányának megbízásából.

A XVII. században egy gazdátlan szamuráj elvetődik egy településre, amelynek lakóit állandó rettegésben tartja a selyemkereskedő és a szakékereskedő zsoldosainak háborúsága. Sanjuro, aki hol az egyik, hol a másik fél mellé áll, valójában igyekszik kívül maradni a harcon. Mivel ez nem sikerülhet, kénytelen ravaszul mindkét tábor ellen harcba szállva biztosítani a lakóknak a békét.

1912-ben járunk. Maud Watts egy mosodában gürcölve keresi keserves kenyerét. Egy nap a munkából hazafelé menet a szüfrazsettek tüntetésébe botlik. A nőknek szavazati jogot követelők között meglepetésére ott látja egyik munkatársát is. Kezdetben ugyan vonakodva, de lassan azonosul a szüfrazsettek ügyével, és ráébred, hogy harcolnia kell a jogaiért és az emberi méltóságáért a munkahelyén és odahaza egyaránt. Maud mozgalom iránti elkötelezettsége többször próbára tétetik – tanúskodnia kell a parlament előtt, utcai csetepatéba keveredik, sőt, börtönbe is kerül...

Négy edinborough-i srác meg a heroin története húsz évvel ezelőtt felforgatta a mozis világot. A durva valóság és az őrült humor nagy találkozásából kultikussá váló film valamint négy feledhetetlen - bár kissé veszélyes - figura született. Most mind a négyen visszatérnek: az évek őket sem kímélték, és ők továbbra sem kímélnek senkit. Renton, Spud, Begbie és Beteg Srác: a négy régi barát, akit jó viszontlátni (de lehetőleg nem egy sötét sikátorban) újra akcióba lendül.

Henry egy nyomorúságos garzonban él a lepusztult iparnegyedben. A visszahúzódó fiatalembert szélsőséges kapcsolat fűzi egy hisztérikus lányhoz. Amikor megtudja, hogy Mary teherbe esett, beleegyezik, hogy elveszi a lányt, aki hozzáköltözik. Hamarosan megszületik a babájuk, egy ocsmány kinézetű, fülsértő hangon síró mutáns, hüllőszerű lény. A rideg valóság elől Henry a fantázia birodalmába menekül. Egyik szürreális látomásában a feje leválik a nyakáról, és műhelyben kerül, ahol a ceruzák végén lévő radírokat csinálnak belőle. Végül Harry végez a lénnyel.

Az 1922 történetének főszereplője egy farmer, Wilfred James, aki békés vidéki életet folytat feleségével, Arlette-tel és fiukkal, Henryvel. Csakhogy Arlette nem boldog a farmon, és azt tervezi, hogy a városba költözik a fiával. Azonban az asszony távozásával a farm sorsa is megpecsételődne, ezért Henry az egyik éjszaka elvágja felesége torkát, és a nő testét a kútba dobja. Wilfred nem tudja feldolgozni tettét, és egyre tébolyodottabbá válik, úgy hiszi ugyanis, hogy felesége visszatért a halálból.

Vito Corleone halála után Michael lép apja örökébe. A férfi szerteágazó kapcsolatrendszerének felhasználásával új profilt alakít ki a családja vezette maffiának. Hamarosan azonban újabb összeütközések és árulások veszik kezdetüket, amikben az új vezetőnek helyt kell állnia. S Michael nem habozik a legveszedelmesebb fegyverekhez nyúlni, hogy hatalmát, befolyását és pénzét megtartsa, s védelmet biztosítson a családjának. Eközben az is kiderül, hogy néhai apja hogyan alapozta meg a Corleone család hírnevét.

Az egyik német tengeralattjáró bevetésre indul a franciaországi kikötőből a második világháború idején. A legénység jószerivel csupa fiatal, éretlen és tapasztalatlan férfiból áll, akiket meggyőzött a náci propaganda, és elcsábított a technika. Nagy lelkesedéssel vetik magukat a szövetségesek elleni küzdelembe, hogy azután a saját bőrükön tapasztalják meg a tengeralattjáró-háború poklát. Az acélkoporsóban vívott idegőrlő és kimerítő harcot a természet erőivel és a láthatatlan ellenséggel.

Paolo Sorrentino filmje napjaink Olaszországának leggazdagabb és egyben legellentmondásosabb személyiségéről, Silvio Berlusconiról. Kormánya hiába bukott meg többszöri alkalommal, helyezték vád alá kétes ügyekben, és hiába érték magánéletét egymás után botrányok, Silvio hazájában mégis a siker példaképének számít. Ez az Olaszországban megjelent két részes változat első része.

A történet 1978-ban, Bostonban játszódik. Két bandavezér találkozót szervez egy elhagyatott raktárépületben. Végül a feszültségben, amely ott kialakul, eldörren egy lövés, amelynek következtében elszabadul a pokol. Az ezt követő eseményekben mindenki a túlélésért harcol.

John Quincy Archibald (Denzel Washington) fia baseballozás közben összeesik. A kórházban kiderül, hogy csak a szívátültetés mentheti meg a gyerek életét, az apa biztosítása azonban nem fedezi a transzplantáció költségeit. Az egyébként becsületes apa elkeseredésében átlép minden határt: túszul ejti a kórház dolgozóit, így kényszeríti az orvosokat a műtét elvégzésére.

Valahol a békés, bogaras Európában, valamikor a békeidőkben, a két világháború között működött egy elegáns hotel: a Grand Budapest. Vendégei átlagos arisztokraták, vénkisasszonyok és műkincstolvajok; alkalmazottai pedig a legjobbak a szakmájukban. Gustave, a híres főportás itt barátkozott össze az egyszerű küldönccel, Zero Musztafával, akivel együtt keverednek bele az évszázad festményrablásába. Miközben a felbecsülhetetlen értékű reneszánsz képet keresik, egy családi vagyon elvesztése vagy visszaszerzése is kockán forog: és a nyomozás meghökkentő fordulatai magukkal ragadják a hotel összes lakóját.

Egy férfi, két személyiség. Harry Caine történeteket, forgatókönyveket ír. Eredeti neve azonban Mateo Blanco, ilyen néven filmeket rendez. 14 évvel ezelőtt egy szörnyű autóbaleset áldozataként elveszítette a látását és élete szerelmét is, Lenát. Amikor nem rendez, olyan képzetekkel próbálja túlélni sorsát, hogy Mateo Blanco 14 évvel ezelőtt meghalt imádottjával, Lenával együtt.

Wilbur Walsh (Bud Spencer) és Matt Kirby (Terence Hill) a kikötőben bóklászva próbálnak munkát szerezni. Ám a furcsa párosnak nincs nagy szerencséje: munka helyett néhány helyi gengszter és pár autó szétpüfölésével kell vigasztalódniuk. Ezért úgy döntenek, hogy kirabolnak egy szupermarketet, de az akció balul sül el; a bolt hátsó bejárata helyett a helyi rendőrőrs ajtaján robbannak be. Hogy elkerüljék a letartóztatást, beállnak rendőrnek. A törvény jó oldalán állva sem hazudtolják meg önmagukat: aktuális pofonzáporaik között nyomozni kezdenek egy kínai titokzatos halála után és miközben a szálakat gombolyítják, előszeretettel teszik helyre a környékbeli rosszfiúk állkapcsát és más, ütésre zsibbadó testrészeit is.