Poking fun at his much-publicized brouhaha with Southwest Airlines, writer, director, actor and ardent podcaster Kevin Smith declares himself too fat for his 40th birthday in a hilarious Q-and-A session with his rabidly loyal fans. Filmed at the Count Basie Theater in Smith's hometown of Red Bank, New Jersey, this two-hour comedy special spotlights not only Smith's self-deprecating sense of humor, but also his fondness (and true gift) for spinning a good yarn.

An extensive look at the making of Fright Night (1985) and Fright Night Part 2 (1988) featuring exclusive interviews with cast and crew members, rare photographs, behind-the-scenes footage and more.

Brodie és T.S. állandóan az ultramodern plazában lógnak, jóllehet nincs a világon semmi dolguk, mégis: egyszerűen imádnak ott lébecolni. Most az egyszer teendőjük is akad: mindkettőjüknek lelépett a barátnője, s ők minden követ megmozgatnak a könnyűvérű csajok visszahódítására. Úgy tűnik azonban, leküzdhetetlen ellenállásba ütköznek, de csak amíg a színre nem lép Jay és Néma Bob - a Shop stopból és a Comic Stripből megismert bohókás figurák - akik éppen itt fejtik ki áldásosan destruktív tevékenységüket, dugába döntve ezzel a bevásárlóközpontban sorra kerülő televíziós show-műsort.

A szégyenlős és visszahúzódó Ben most fejezte be az egyetemet, és készen áll, hogy beteljesítse szülei akaratát: találjon magának egy jól fizető állást, keressen magának egy feleséget és teremtse újra szülei unalmas életét. Valószínűleg így is tenne, ha a szülei barátainál tett látogatás során a csinos Elaine édesanyja, a középkorú Mrs. Robinson el nem csábítaná a kisfiús Ben-t. Miközben viszonyt kezd Mrs. Robinson-nal, Ben lassan rádöbben, hogy szerelmes Elaine-be, aki viszont San Franciscóba megy tanulni. Mire Ben végre döntésre jut és rászánja magát, hogy elvegye feleségül a lányt, Elaine már másnak ígéri a kezét. Ben azonban most már nem hagyja magát.

Dewey Finn rockistenként definiálja magát. Ám úgy tűnik, bealkonyult neki, mert a gitárhőst senki sem kapja el, amikor önfeledten a nézők közé veti magát a koncerten. A bandája ki is rúgja a csapatból. Mintha ez nem lenne elég, a kérójából is ki akarják penderíteni, több havi bérrel lóg Ned nevű haverjának, akit a csaja is állandóan zrikál Dewey miatt. Így történik, hogy Dewey helyettesítő tanári állást vállal Ned helyett az iskolában. Mielőtt szétunná az agyát, rájön, hogy a srácokkal mást is lehet csinálni, mint napot lopni.

Bob Rueland boldog házasságban élő, sikeres építési vállalkozó Chicagóban. Élete azonban egyik napról a másikra darabokra hullik, amikor a felesége életét veszti egy tragikus autóbalesetben. Eközben Grace Briggs, az egyik helyi olasz étterem pincérnője a szívműtétjére vár. A családja és a barátai nagyon örülnek, amikor értesítést kapnak, hogy végre megvan a műtéthez a megfelelő donor. Miközben Bob és Grace is azért küzd, hogy újra normális életet éljenek, a sors közbeszól, és összehozza őket egymással.

A történet az 1950-es években kezdődik, amikor Henry még csak egy 13 éves kamasz, aki vágyakozva figyeli a szemközt lakó, sokak által a legnagyobb tiszteletben tartott maffiózó, Jimmy fényűző életét. A félig ír, félig szicíliai származású fiút, aki mindig is közéjük vágyott, könnyen elcsábítja a gengszterek világa, és egy napon a helyi keresztapák családjának szolgálatába áll. Ugyanekkor csatlakozik a csapathoz a Henry-vel nagyjából azonos korú, így még könnyen befolyásolható Tommy DeVito, akivel a bajtársiasság jegyében és a nagymenők árnyékában gyorsan beletanulnak a szakmába. Néhány hónap sem telik el és Henry-t, akit maga Jimmy vezet be a könnyen szerzett pénz és a brutalitás világába, egyre többen előre köszöntik az utcán és név szerint ismeri a legjobb bár ajtónállója. Az újdonsült gengszterek gyorsan profikká válnak és hozzászoknak a vérrel áztatott, ám annál fényesebben csillogó gazdagsághoz...

A Ház megváltozott, most még félelmetesebb, mint korábban. Amikor a kísérteties épület ismét egy csapat gyanútlan látogatót fogad, a Gonosz lendül fáradhatatlan, könyörtelen akcióba. A szadista Dr. Vannacutt (Jeffrey Combs) és az elmegyógyintézetben elhunyt betegek szellemei csapdába ejtik új vendégeiket. Ha csak rajtuk múlik, a Házból ezúttal senki sem szabadul élve.

Danny Rose, a habókos impresszárió az 50-es évek showbizniszében halmoz kudarcot kudarcra reménytelen produkciók felkarolásával. Ám egy nap rámosolyog a szerencse: lecsúszott olasz énekes védence ismét befut. Dannynek már csak a maffiával és temperamentumosan közönséges barátnőjével, Tinával kell szembeszállnia. Ez utóbbi túl jól is sikerül... Keserédes történet az erkölcsileg győztes örök vesztesről. Humora ezúttal szelídebb, megbocsátóbb, nem harsány nevetésre, hanem félszeg mosolyra, tűnődésre és együttérzésre késztet.

Ramón Sampedro egy fiatalkori balesete következményeként már csaknem harminc éve él ágyhoz kötötten. Azóta az egyetlen kapocs, ami a külvilághoz köti, a tengerre néző szobájának ablaka és egyetlen vágya, hogy méltósággal fejezhesse be életét. Napjait azonban megváltoztatja két nő érkezése. Julia, az ügyvédnő azért jön, hogy segítsen az eutanáziára irányuló kérelem megszerzésében. Rosa, egy nő a faluból, aki megpróbálja meggyőzni őt arról, hogy mégis érdemes életben maradnia. Ramón rendkívüli személyisége mindkét nőt rabul ejti és arra készteti őket, hogy most először végiggondolják azokat az elveket, amelyek szerint saját életüket irányítják. Ramón tisztában van vele, hogy csak az képes segíteni neki az utolsó úton, aki igazából szereti őt.

Történetem hősei angyalok. Igen, munkanélküli őrangyalok, akik a háború befejezése óta Berlinben tevékenykednek, ahogy az Úristen így hátrahagyta őket. Azután egy szép napon az egyik angyal szerelmes lesz. Találkozik egy trapézművésznővel, aki cirkuszban lép fel, angyalszárnyacskákkal a ruháján. Ezt nagyon mulatságosnak találja, és nagyon tetszik neki ez a lány. De ahhoz, hogy beleszerethessen, halandóvá kell válnia, mint minden földi lénynek. Nehéz elhatározás előtt áll... (Wim Wenders) A nyolcvanas évek közepén még kettészakított Berlinben játszódó - cannes-i rendezői díjjal kitüntetett - film az évtized iskolateremtő alkotásává vált.

Michael Sullivan (Tom Hanks) tisztességes polgár és jó családapa, de fia egy nap rájön, hogy napközben bérgyilkosként dolgozik. Hamarosan Rooney (Paul Newman) is rájön, hogy a fiú szemtanúja volt egy gyilkosságnak. Bérgyilkosok indulnak apa és fia után, ők azonban nem adják meg magukat könnyen. Segítségül hívják Al Capone egyik emberét, de minden és mindenki ellenük fordul. És a nyomukba ered Maguire (Jude Law), a veszedelmes gyilkos.

Az elmúlt évszázadokban Hamlet történetét már számtalan verzióban elmesélték: de így még sosem. A dán királyfi, a többnyire csak a világ eseményeit szemlélő és a politikától magát távol tartó Hamlet apja halálhírét véve visszatér hazájába. Mire azonban Dánia földjére teszi a lábát, anyja, Gertrud már nem özvegyasszony, ugyanis feleségül ment Hamlet nagybátyjához, az új királyhoz, Claudiushoz, majd az új uralkodói pár Hamletet is nősülésre, kedvese, Ophelia nőül vételére sürgeti. Nemsokára azonban megjelenik a meghalt király szelleme és közli hősünkkel: galárd módon Claudius és Gertrud gyilkolták meg, hogy kezükbe kaparinthassák a hatalmat. Hamlet - mivel érzi, valami bűzlik Dániában - döntés előtt áll: vagy továbbra is kívülállóként szemléli az eseményeket vagy pedig saját kezébe veszi az irányítást és bosszút állva beteljesíti végzetét.

Paul Javal fiatal dramaturg. Egy nap állást kap egy amerikai filmproducertől, Jeremy Prokochtól. Paul és felesége, Camila anyagi helyzete radikálisan megváltozik, ennek ellenére Paul nem érzi magát elemében. Művészi szabadsága korlátozott, és néha olyan dolgok írására kényszerítik, amelyekkel nem ért egyet. Ez történik Caprin is, ahol a házaspár ellátogat Fritz Lang filmjének, az "Odüsszeusznak" a forgatására. A producer által követelt javításokkal se Lang se Paul nem ért egyet. Prokosch azonban lefizeti a forgatókönyvírót, aki enged a pénz csábításának. Camila rádöbben, hogy Paul igyekszik kihasználni felesége bájait karrierje egyengetéséhez, és ezért egyre nagyobb megvetést érez férje iránt. Megérti, hogy ez szerelmük végét jelenti...

A karácsony nem csak a szeretet ünnepe. A karácsony káoszt, totális felfordulást is jelent, elég csak az ünnepi bevásárlást, az ajándékok utáni hajszát vagy a kötelező rokonlátogatást említeni. Kate és Brad eddig ügyesen kivonta magát az ünnepi forgatagból, minden évben egy távoli, napos szigeten töltik a karácsonyt. Idén azonban pórul járnak, a ködös idő keresztülhúzza a számításukat, és otthon ragadnak. Mindez pedig azt jelenti, hogy az általuk olyannyira nem szeretett tortúrát ezúttal nem ússzák meg. Nem kevesebb, mint négy karácsony vár rájuk, hiszen mindketten elvált, majd újraházasodott szülők gyermekei.

Az első világháborús veterán zsidó borbély a megszólalásig hasonlít országa diktátorára, Hynkelre. A borbély azonban háborús sérülése miatt egészen a harmincas évekig amnéziában szenvedett, ezért meglepetésként érik az időközben bekövetkezett változások. Állítólag Hitler e film láttán parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező - valóságkutató beállítottságához híven - nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek leplezésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan leleplezik. Az ő ellenpólusaként jelenik meg a film végén maszk nélkül békeszónoklatot mondó Chaplin, mint értelmes-érzelmes lény, aki Hitler pályájának felívelése idején (!) vígasztalt és mozgósított azzal, hogy egy senkinek ábrázolta az istenített vezért.

Egész Amerikát megrázták a láncfűrészes család által elkövetett gyilkosságok. Mindennek már öt éve, a család nyomtalanul eltűnt, s azóta sem hallat magáról. Egészen addig, míg egy csapat fiatal a diszkóból hazafelé tartva balesetet szenved. Egyik társuk megsérül, ezért két csoportra osztva segítségért indulnak a sötét erdõben. Nem is sejtik, hogy a texasi láncfűrészes család épp itt bújkál arra várva, hogy újra lecsaphasson... A horror műfajának történetében is páratlan sikerszéria a texasi lakosok vadságát "dicsérõ" történetfüzér. Szinte kultuszfilmként idézik egyes jeleneteit és poénjait, amely mindig is a horror és a komikum vékony mezsgyéjén mozgott, lehetõséget adva néhány fiatal tehetségnek a bemutatkozásra.

Öt év telt el azóta, hogy az életszerető nyugdíjasok egy vállalkozó kedvű csapata úgy döntött, a halhatatlanság reményében az Antera nevű bolygóra költözik. Az űrbéli paradicsomból most mégis visszalátogatnak a jó öreg Földre. Már egyáltalán nem biztosak benne, hogy jobb-e a galaxis túlsó felén élni békében és unalomban, vagy érdekesebb-e a földi léttel járó örömöket és fájdalmakat élvezni. A különös társaságot szállító űrhajó tehát visszatér: és így Jack újra karjába zárhatja Kittyt...

A tizenhárom éves Antoine Párizsban él a szüleivel. Nem elég, hogy szűkösen élnek, a szülei nem igazán törődnek vele. Az iskolában sem jobb a helyzet, a tanárai fásultak, közönyösek. Miután az anyját véletlenül rajtakapja a szeretőjével, Antoine a maga javára fordítja a helyzetet, engedményeket csikar ki tőle. Amikor gondjai támadnak a tanárával, nem megy többé iskolába. Ellopja az apja írógépét, hogy annak eladásából szerezzen pénzt, amivel leléphet otthonról. A dühös apa a rendőrökhöz fordul. Antoine végül nevelőintézetben köt ki.

A történet a múlt század végén játszódik Londonban. Az álomjelenetek, melyek az elefántember születését magyarázzák (John Merrick anyját terhességének nyolcadik hónapjában ledöntötte egy elefánt), a gépek mellett dolgozó munkások testéről felismerhetetlen közelségből készült képekbe tűnnek át. Egy formátlan anyag önmozgásából a kozmikus szörnyűség születik. Ebbe a világba merül alá a londoni kórház fiatal sebésze, Frederick Treves, hogy megértse a rejtélyt...