Jerry két éve él és dolgozik tengerbiológusként a gyéren lakott Seal-szigeten. Egy nap szétmarcangolt ló tetemére bukkan az erdőben. Később összetalálkozik egy elvadult és agresszív kóbor kutyával. Eközben a szigeten egyre szaporodnak a háziállatok és az emberek elleni titokzatos és véres támadások. Jerry véleménye szerint a támadások a kóbor kutyához köthetők. Ezt a véleményét megerősítik azok az események, amelyek barátnőjével történnek nem sokkal később. A nőt egy falka kutya támadja meg az életét is veszélyeztetve. A sziget lakói ezek után megpróbálnak leszámolni a létüket egyre inkább veszélyeztető és egyre bátrabbá váló falkával.

Az Itéletnap elől menekülve két intelligens majom-tudós, Cornelius és Zira visszautazik az időben, hogy elmeneküljön a világméretű pusztulás elől. A mai Los Angelesbe érve pillanatok alatt a karhatalom fogságába kerülnek. Az állandó kihallgatások, tesztek és kísérletek testileg-lelkileg tönkreteszik a majmokat, és szökési kísérletük is kudarcba fullad. Egyetlen reményük Zira börtönben született és nevelkedett gyermeke, akinek sikerül megszöknie...

Mortimer ezredes, a polgárháború tisztje megtudja, hogy egy veszedelmes bűnöző, Indio megszökött a börtönből. A szökevény fejére hatalmas vérdíjat tűztek ki, de a volt katona nem csak ezért ered a nyomába: Indio kezéhez az ezredes húgának vére tapad.Egy fejvadász, Monco is Indio nyomába ered, és eleinte megpróbálja kijátszani Mortimert, de hamarosan a két üldöző egyesült erővel folytatja a vadászatot.

Egy pennsylvaniai kisváros ukrán-orosz negyedében az acélüzem egyik kohásza, Steven éppen az esküvőjét tartja, mielőtt két barátjával elindul Vietnámba. A három barát vidáman beszél arról, hogy remélik, az első vonalba kerülnek, mert így legalább lesz alkalmuk kiélvezni a bulit. Aztán betoppan egy háborús veterán, aki a kérdéseikre csak káromkodással felel. Nem tudják mire vélni a dolgot, de már nincs sok hátra, hogy ők is szembesüljenek azzal a világgal, mely félőrültté tette a katonát.

Valahol a békés, bogaras Európában, valamikor a békeidőkben, a két világháború között működött egy elegáns hotel: a Grand Budapest. Vendégei átlagos arisztokraták, vénkisasszonyok és műkincstolvajok; alkalmazottai pedig a legjobbak a szakmájukban. Gustave, a híres főportás itt barátkozott össze az egyszerű küldönccel, Zero Musztafával, akivel együtt keverednek bele az évszázad festményrablásába. Miközben a felbecsülhetetlen értékű reneszánsz képet keresik, egy családi vagyon elvesztése vagy visszaszerzése is kockán forog: és a nyomozás meghökkentő fordulatai magukkal ragadják a hotel összes lakóját.

The film tells a story speaks of "Yusuf ", a plumbing Man, who is exposed to many pranks by his friends.

Kurosawa a középkori Japánba helyezte át, de híven követte a Macbeth cselekményét, s formailag bravúros filmet alkotott. A hatalomvágy, a gátlástalanság és a félelem diktálta cselekvések a misztikus horror egységes folyamatává szerveződnek, festői eszközökkel érzékeltetve "azt a filozófiai dilemmát, miszerint az önmegvalósításhoz ambíció szükséges, az pedig gonoszsághoz vihet, és szembefordíthatja az embert embertársaival"

A távoli jövőben csupán kis elszigetelt csoportok élnek a végtelen sivatagban. Túlélésüknek két feltétele van: az olaj, és hogy meg tudják védeni magukat a környéken cirkáló motoros rablóbandáktól. Max, a magányos hős vállalja, hogy megvédi az egyik közösség olajszállítmányát, mert ha segít biztonságos helyre eljuttatni a tartálykocsijukat, annyi benzint kap, hogy elhagyhatja ezt a poklot.

Vito Corleone halála után Michael lép apja örökébe. A férfi szerteágazó kapcsolatrendszerének felhasználásával új profilt alakít ki a családja vezette maffiának. Hamarosan azonban újabb összeütközések és árulások veszik kezdetüket, amikben az új vezetőnek helyt kell állnia. S Michael nem habozik a legveszedelmesebb fegyverekhez nyúlni, hogy hatalmát, befolyását és pénzét megtartsa, s védelmet biztosítson a családjának. Eközben az is kiderül, hogy néhai apja hogyan alapozta meg a Corleone család hírnevét.

Rendkívül zavaros Alvy Singer, a negyvenéves tévékomikus magánélete. Egyrészt idegbeteggé teszi New York állandó lüktetése, másrészt a közelmúltban elhagyta a barátnője. Ebben a felfokozott lelkiállapotban Alvy visszatekint az életére, a gyerekkorától kezdve egészen a különböző nőügyekig. Közülük is kiemelkedik az Annie Hallhoz fűződő kapcsolata. Egyfelől inába szállt a bátorsága, hogy elkötelezze magát, ám amikor Annie hátat fordított neki, minden áron vissza akarta szerezni. (port.hu)

Barry Lyndon kilátástalan helyzetű, jövő nélküli ír fiatalember. Semmi esélye, hogy a tizennyolcadik századi Angliában nemesi rangot szerezzen. Vagy mégis? Barry Lyndon ugyanis nem gondolkodik, hanem cselekszik, és eközben úgy váltogatja a szerepeit, mint más a gatyáját. Ha kell epekedő udvarló, ha kell párbajhős, vagy éppen szélhámos, katona a hétéves háborúban, kém és hamiskártyás - bárki, ha a helyzet úgy kívánja. Végigkövethetjük, hogyan kapaszkodik egyre feljebb a ranglétrán, hogyan szerzi meg a kiváltságokat és a vagyont.

Krisztus élete elevenedik meg. Isten őt választotta ki a feladatra, hogy üzenetét eljuttassa az emberekhez. Az igazi dilemma a Golgotán, a kereszten kezdődik, amikor a Sátán utoljára kísérti meg Jézust az emberi élet kínálta kényelemmel és örömökkel. Ha a kereszthalál helyett megtagadja Istent, megszabadul a szenvedéseitől. A testi szenvedések közepette, a halál árnyékában Jézus elképzeli, mi történne, ha engedne a gonosz csábításának és az isteni helyett az emberi sorsot választaná.

Johnnie Gray mozdonyvezető egyaránt szereti mozdonyát, a Generálist és menyasszonyát, a bájos Mary Lee-t. Amikor Johnnie végzett munkájával, hazasiet Maryhez. A jövő tervezgetése legszebb időtöltésévé válik a két szerelmes fiatalnak. A békés élet azonban úgy tűnik várat magára, ugyanis kitör a háború Észak és Dél között.

A United Artists ezzel a filmmel kívánt csatlakozni a korabeli divathoz: a gengszterfilmkészítéshez, Howad Hawks mindjárt meg is rendezte a műfaj akkori legjobb moziját. Muni jóideig nem szakadt el a gengszterfiguráktól, sőt ezen belül egy sajátos karaktert teremtett: általában műveletlen, nyers, közönséges gengsztertípust alakít, akinek kegyetlensége és durvasága gyermeki naivitással keveredik. A történet alapjául Al Capone élete szolgált. Egy kis szélhámos a gengsztervezér, Lovo szolgálatába szegődik. Később megöli főnökét és kezdetét veszi egy furcsa karrier... A film remake-jét (igen jelentős változtatásokat eszközölve rajta) Brian De Palma készítette el 1983-ban, Al Pacino főszereplésével.

Virginia kiskora óta látomásokkal küszködik. Talán az első ilyen az volt, amikor még kislányként végignézte a fizikailag több ezer kilométer távolságban tartózkodó anyja szörnyű öngyilkosságát. Évekkel később a boldog házasságban élő nőre újból rátör egy erős látomás, melyben ezúttal egy törött tükör, vörös lámpabúra, magazinborító és még néhány apró, de a későbbiekben majd fontosnak bizonyuló kellék mellett egy vérző fejű idős nőt befalazó sánta férfié a főszerep. Férje olaszországi nyaralóját meglátogatván jön rá, hogy a víziójában látott gyilkosság valóban megtörténhetett, mégpedig az üresen álló nyaralóban…

Riggs és Murtaugh nyomozót bízzák meg Leo Getz felügyeletével. Leo könyvelőként kreativitását arra használta, hogy tisztára mosson közel fél billió, drogüzletből származó dollárt. A két detektív nem is sejti, hogy a pénz nagy része, ami Leo közreműködésével vált legálissá, attól a szervezettől származik, melynek felszámolásán dolgoznak. A rossz fiúk persze mindenképpen el akarják tüntetni Leot és az őrzésére kirendelt két rendőrt is. A nyomok egy nagykövethez vezetnek, akinek gyönyörű asszisztense végzetesen rabul ejti Riggs-et.

Callahan felügyelő társa eredetileg az olasz DiGeorgio volt, akivel így, vagy úgy, de képesek voltak úrrá lenni a legképtelenebb helyzeteken is. A két zsaru túlbuzgóságát a rendőrfőnök azonban nem nézi jó szemmel, és büntetésül Callahant a gyilkossági csoporttól áthelyezik a személyzeti osztályra, ahol egy csapat rátermettségét bizonyítani vágyó, csicsergő nő körében találja magát. Miközben Harry a hölgyekkel bajlódik, DiGeorgio és újdonsült társa egy éjszakai szolgálat során felfedeznek néhány gyanús alakot, akik egy raktárból jelentős fegyverszállítmányt rabolnak el. A két rendőr rajtaütésszerűen rájuk támad, azonban hamarosan alulmaradnak a terroristákkal szemben, és DiGeorgio halálosan megsebesül. A személyes bosszún túl az ügyet tovább bonyolítja, hogy a terroristák egy millió dollárt követelnek a rendőrségtől cserébe azért, hogy ne rendezzenek tömegmészárlásokat a kezükben lévő fegyverekkel. Harry most már új társával lát neki a nem mindennapi feladatnak.

Truffaut egy film forgatásáról készített filmet, de nemcsak a forgatás nehézségeit mutatja be, hanem szól az emberi kapcsolatokról, amelyek a filmkészítők között alakulnak ki és szűnnek meg. A filmrendező Ferrand a Bemutatom Pamelát című filmjét forgatja. A főszereplő idegösszeroppanásból épült fel, az egyik színész állandóan részeg, emellett a történetben szerelmi bonyodalom, féltékenység és ármánykodás is fellelhető. Truffaut a film a filmben ötlettel a forgatás folyamatát akarta közelről megmutatni. A film erénye, hogy az ábrázolt nehézségek ellenére is derűs képet fest a filmvilág mindennapjairól.

Francis és Marie közeli barátok, egy este találkoznak Nicolas-val, egy vidéki fiatalemberrel, aki épp akkor érkezik Montréalba. Randiról randira, percről percre láthatjuk, ahogy Francis és Marie egyre mélyebbre szédülnek érzelmes képzelgéseikben és vad vágyaikban. Rövid idő múlva azonban az új jövevény kegyeiért versengve szállnak egymás ellen szerelmi párbajba, ami persze, megbonthatatlannak hitt barátságukat is veszélyezteti.

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.