Az újnáci Adamot 12 hét közmunkára ítélik. A büntetést a jólelkű pap, Iván közösségében kell letöltenie. A csupa furcsa alakból álló társaság kíváncsian tekint a jövevényre, akinek célja felforgató jellegű - a paplak kertjének büszkeségét, az almafát veszi célba, almatortát akar sütni. Ám hiába Ádám eltökéltsége, az almafa termése ki van téve a madarak és a kukacok támadásainak, ráadásul villám is sújtja. Ivan úgy véli, az ördög packázik velük, Adam szerint viszont mindez Isten műve, hiszen a gonosz talán nem is létezik.

Shizuku egy álmodozó kamaszlány, aki hogy kiszakadjon a mindennapok szürkeségéből, szabadidejét a könyvtárban tölti. A kölcsönző-kártyákon különös dologra lesz figyelmes: az általa kivett könyveket egytől-egyig kikölcsönözte már előtte egy Amasawa Seiji nevű fiú. Shizuku kíváncsi lesz, hogy ki lehet a titokzatos olvasó, s kutatása közben nemcsak a szerelemre talál rá, de megvalósítja régi álmát, és ír egy történetet.

Vito Corleone halála után Michael lép apja örökébe. A férfi szerteágazó kapcsolatrendszerének felhasználásával új profilt alakít ki a családja vezette maffiának. Hamarosan azonban újabb összeütközések és árulások veszik kezdetüket, amikben az új vezetőnek helyt kell állnia. S Michael nem habozik a legveszedelmesebb fegyverekhez nyúlni, hogy hatalmát, befolyását és pénzét megtartsa, s védelmet biztosítson a családjának. Eközben az is kiderül, hogy néhai apja hogyan alapozta meg a Corleone család hírnevét.

Antoine Doniel lelki válságba került, úgy érzi, nem tudja kihozni magából azt, ami benne van. Feleségétől most vált el, de nem tökéletesen boldog új szerelmével, Sabine-nal sem. Első, önéletrajzi regénye után most újabb témát keres. Találkozik kamaszkori szerelmével, a sikeres jogásznővel, akinek visszapergeti életének legfontosabb eseményeit, visszaemlékezéseiben mintegy húsz évre tekint vissza. Elmeséli neki készülő regényének témáját is: a főhős talál egy fényképet, amelyen egy csodálatosan szép lány látható. Beleszeret a lányba és elindul a fénykép nyomán, hogy felkutassa. A valóság és a művészet ezúttal is összemosódik: a talált fényképen Sabine arcképe látható. Antoine úgy érzi, talán még nem késő, még újra lehet kezdeni mindent.

A "Nagy ember" William Randolph Hearst volt, az Aranypolgár pedig alig leplezhető gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról."Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádióállomásai, a közvélemény kiszolgálója és befolyásolója volt. Kane története, aki alulról kapaszkodott fel és ezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is.

Ezer évvel az után, hogy a Hétnapos Tűz megsemmisítette szinte az egész bolygó emberi lakosságát, a Földnek csak kis részén maradtak túlélők. A rettegett erdő, Átokfölde elborított szinte mindent, gyilkos óriásrovarok nyüzsögnek benne, s gigantikus fái halálos méregspórákat termelnek. Az emberlakta terület zsugorodik, s a megmaradt városok öldöklő háborúkat vívnak. A Szél Völgyében, melynek hercegnője a fiatal és talpraesett Nauszika, még béke uralkodik...

Az óriás egy nagyformátumú klasszikus film, mely egy texasi földbirtokos család történetét mutatja be három generáción keresztül, tele szerelemmel, cinkossággal, viszállyal. Amerika déli részére jellemző mélyen gyökerező faji előítélet, a harc a rasszizmus ellen és az ellentét a marhatulajdonos milliomos és az újgazdag olajbáró család között - mind végigkísérik a család életét.

A Vietnámot megjárt veterán, Travis nem találja a helyét New Yorkban. Hiába próbál közel kerülni egy szép, politikai aktivista lányhoz, hiába győzködi a vidékről felkerült, kiskorú prostituáltat, hogy térjen jó útra és hiába próbál beszélni a polgármesterjelölttel, hogy tisztítsa meg az utcákat a szeméttől. Úgy érzi, neki kell cselekednie: leborotváltatja a haját, fegyvert vásárol, kigyúrja a testét és nekivág, hogy rendet tegyen.

Ez a velencei fesztiválon nagydíjjal kitüntetett, rendkívül szép és mozgalmas (420 vágást tartalmazó!) film hozta meg a világhírt Kurosawának, és keltette fel a nyugati közönség érdeklődését a japán film iránt. A XII. századi polgárháborúk sújtotta Kiotóban vagyunk. A címadó romos kapu alatt várja az eső elálltát egy buddhista pap, egy közember és egy szamurájgyilkosság tanújaként kihallgatott favágó. A szamuráj halálának s felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, Tajomaru és a többi résztvevő. Mégsem az igazság viszonylagosságáról van itt szó, hanem az emberek viszonyáról saját hazugságaikhoz. "A különböző értelmezések mögött az a félelem bújik meg, hogy az események másnak mutatják az elbeszélőt, mint amilyennek látni szeretné magát, hogy megsemmisítik dicsekvése alapját." (Berkes Ildikó)

Mortimer ezredes, a polgárháború tisztje megtudja, hogy egy veszedelmes bűnöző, Indio megszökött a börtönből. A szökevény fejére hatalmas vérdíjat tűztek ki, de a volt katona nem csak ezért ered a nyomába: Indio kezéhez az ezredes húgának vére tapad.Egy fejvadász, Monco is Indio nyomába ered, és eleinte megpróbálja kijátszani Mortimert, de hamarosan a két üldöző egyesült erővel folytatja a vadászatot.

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Az önmagával való szembenézés, a permanens önreflexivitás állandó meditatív állapotot eredményez, amely szükségszerűen vezet el a tökéletes szellemi abszolútum, a hit kérdéséhez. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről.

A tizenhat éves Hubert a serdülőkor problémáival küszködik. Nem szereti az anyját, úgy érzi, Chantale valósággal őrületbe kergeti. A fiú megvetéssel viseltetik iránta, utálja a szakadt pulóvereit, a giccses dekorációit, az ételmaradékot a szája sarkában. Ugyanakkor - a többi tinédzserhez hasonlóan - ő sem őszinte vele, nem osztja meg vele a gondjait, problémáit, például azt, hogy a saját neméhez vonzódik. Ez a szeretet/gyűlölet kapcsolat az egész családra veszélyt jelent. Egy napon Chantale megelégeli az állandó összezördüléseket, és bentlakásos iskolába küldi Hubertet.

A szürke kis irodakukac, "Buddy" Baxter egyszerűen képtelen nemet mondani, amikor főnökei nógatják: engedje át legénylakását holmi alkalmi légyottokhoz. Mivel fél, hogy végképp elvágja magát a munkahelyén, jobb meggyőződése ellenére ismét és ismét enged - mígnem egy este ott találja a lakásán közvetlen főnöke elhagyott szeretőjét, aki bánatában kis híján öngyilkos lett. Miss Kubelik, a liftes lány az illető, akibe titkon Baxter maga is szerelmes. Most két legyet üthet egy csapásra: megmenti imádottja életét, s életében első ízben a szavát is felemeli mind a lány, mind a maga érdekében.

Egy tériszonyos detektív nyomozása során beleszeret egy szemrevaló szőkébe. A baj az, hogy a szép hölgy folyton jó magas tornyokba mászkál, amitől hősünk folyamatosan rosszul lesz. Kiderül, hogy egy csúnya baleset áll a szőke démon különös viselkedésének hátterében. Miközben a nyomozó leleplezi a gonosztevőket, a mélységtől való félelmén is sikerül úrrá lennie.

A group of drug-influenced lumpen teenagers from the suburbs of the city descends into the center where they do not belong, where they are excluded. They adopted a brutal method to seize rights that were not granted to them. Unaware of what will happen to them, cheerful and well-to-do university students are helpless in the face of this gun-wielding mob that suddenly raids the bar where they are having fun.

A XVII. században egy gazdátlan szamuráj elvetődik egy településre, amelynek lakóit állandó rettegésben tartja a selyemkereskedő és a szakékereskedő zsoldosainak háborúsága. Sanjuro, aki hol az egyik, hol a másik fél mellé áll, valójában igyekszik kívül maradni a harcon. Mivel ez nem sikerülhet, kénytelen ravaszul mindkét tábor ellen harcba szállva biztosítani a lakóknak a békét.

Honshu szigete, a kaotikus, forrongó Muromachi-korszak vége felé, a XV. században: Ashitaka, az évszázadok óta száműzetésben élő dicsőséges Enishi-nemzetség utolsó sarja békésen él népével egy hegyi faluban. Egy nap dühöngő, megsebzett szörnyeteg támad alattvalóira, aki az ifjú herceg halálos lövése után átkot bocsát gyilkosára. Ashitaka útnak idul, hogy megoldja a fenevad rejtélyét és megszabaduljon a végzetes átoktól: hamarosan egy pusztító háború közepén találja magát, egyik oldalon az erdőségeket irtó vaskohász közösséggel, a másikon pedig az otthonukat védő Állat-démonokkal, akiket a szépséges San hercegnő vezet.

A hatvanas évek eleje az ártatlanság évei voltak Amerikában, mielőtt Vietnam, a korrupció és a kábítószer mindent megváltoztatott. A középosztálybeli, kisvárosi fiatalok egyetlen szórakozása az autó, a szex és a rockzene. Miközben bömböl a rádióból a rock and roll, a főutcán autóznak föl-alá a papa autójával, nőre vadászva. Két jó barát elhatározza, hogy mielőtt másnap reggel elutaznak a főiskolára, még egyszer utoljára ők lesznek az éjszaka császárai. A lazán összekapcsolódó epizódokból álló történet valamennyi főszereplője egyetlen éjszaka találkozik a nagy változással.

Seth Brundle, a tudós különleges fia a genetikai hibának köszönhetõen csak részben ember. Már ötéves korában felnõttnek néz ki és gondolkodik, ám apjára ütött: az õ szervezetében is ott dolgoznak egy légy génjei. Sõt, még egy veszély leselkedik rá: bár a tudomány áldozata, most tudósok õrizetére bízzák, és azok, akiknek gondoskodniuk kellene róla, inkább a saját céljaikra szeretnék felhasználni õt.

A police officer faces a personal meltdown following a divorce and the death of his mother.