Will Hunting még csak húsz éves, de már kilóg a kemény dél-bostoni munkásnegyed környezetéből. Barátaihoz hasonlóan gürcöl, amikor éppen nem a helyi bárban lóg vagy nem keveredik összetűzésbe a törvénnyel. Sohasem járt egyetemre, legfeljebb gondnokként felmosni a padlót. Mégis homályos történelmi utalásokat idéz fel fényképszerű emlékezetéből és szinte azonnal old meg Nobel-díjas professzorokat is zavarba ejtő matekpéldákat. Az egyetlen dolog, amire ez a bámulatosan okos és lehetetlenül dühös fiatalember nem képes, hogy újabb kocsmai verekedése után kidumálja magát a várható börtönbüntetés alól. Egyetlen reménye Sean McGuire, az egyetemi professzorból lett pszichológus, aki csodálja a fiú érzelmi küszködéseit és megérti, milyen az, amikor az ember élete állandó küzdelem.

A kórház csendes, steril, komor falai közé hirtelen egy hatalmas cipőjű bohóc ront be, óriási vörös orral az ajtón és végiglépdel a folyosón. Betegek vigyázat, a nevetés ragályos! Íme, Patch Adams, a doktor, aki nem úgy néz, tesz vagy gondolkozik, mint azok a dokik, akiket eddig ismertél. Mert Patch szerint a humor a legjobb gyógyszer, és hajlandó szinte mindent megtenni, hogy megnevettesse betegeit - még akkor is, ha ezzel a karrierjét kockáztatja. Az igaz történet alapján készült Patch Adams a hasfalrengető humort egy felemelő történettel kombinálja, mely túlmutat a hagyományos vígjátéki kereteken.

Truman Burbank nem is sejti, hogy békés szülővárosa egy óriási stúdió, melyet egy jó fantáziájú producer-rendező ötlött ki és vezet. Truman a műsor főszereplője - de nem tud róla. Élete egy véget nem érő TV show, melyben az ott élő és dolgozó emberek hollywoodi színészek és még a szüntelenül csacsogó felesége is szerződtetett színjátszó. Ám Truman idővel egyre többet tud meg.

Leon, a magányos bérgyilkos New Yorkban él. A szomszédjában lakó család áldozatául esik Stansfield nyomozó kegyetlenségének, aki lemészárolja a szülőket. Az egyetlen túlélő, a 12 éves Mathilda Leonhoz menekül. Idővel a szenvtelen bérgyilkos úgy gondoskodik Mathildáról, mintha a saját lánya lenne. Stansfield azonban nagyszabású kommandós akció keretében készül megostromolni Leon lakását, hogy végezzen a kis szemtanúval. Ám nem számol Leon profizmusával, aki ráadásul az élete árán is hajlandó megvédeni a lányt...

1947-et írunk, és John Forbes Nash jr. megérkezik a Princeton egyetemre, hogy matematikát tanuljon. A titokzatos nyugat-virginiai zseninek sem pedigrés iskolai múltja, sem pénze nincs ahhoz, hogy bekerüljön az elit diákok körébe. A matematika szakon könyörtelen verseny folyik, és sokan szívesen látnák Nash bukását. Mégis épp a rivalizálás adja meg neki a kellő lökést: egy este a helyi bárban megfigyeli, hogyan versengenek a fiúk egy szőke lányért, és az ötlet, mely oly régóta kísérti, megfogan. Megírja dolgozatát a játkelméletről - a versengés matematikájáról -, mely bátran szembeszegül Adam Smithnek, a modern közgazdaságtan atyjának doktrínáival. 150 éve elfogadott gondolatvilága hirtelen idejétmúltnak tűnik, és Nash élete örökre megváltozik. Ám szívére másfelől is vár feladat. Megismerkedik a gyönyörű és ragyogóan okos Aliciával, aki Nasht egy számára eleddig teljesen ismeretlen fogalommal ismerteti meg: a szerelemmel....

Ez a film egy kicsit szokatlan vígjáték. A legszokatlanabb a helyszín megválasztása: az egész egy külvárosi zsákutcában játszódik. Ray Peterson nemigen mozdul ki otthonról. Úgy gondolja, ha szabadideje adódik, azt a legeslegjobb a ház mögötti kertben eltölteni. Pihenés a nyugágyban, olvasás és egyéb, nem munkával töltött órák kérdése az egész. Így vélekedik a többi szomszéd is. Vannak íratlan szabályok, amelyeket mindenki betart az utcában. Egy: tartsd karban a házadat, kettő: mindig szépen nyírt gyep legyen a kertedben, három: illeszkedj be a lakók közé. Ray úgy dönt, hogy ezúttal is az egyhetes laza vakációt otthon töltik feleségével, ám hamarosan konfliktusuk támad a szomszédokkal. Ray új szomszédai ugyanis, úgy tűnik, még nem hallották ezeket a szabályokat. Vagy ha hallották is, figyelmen kívül hagyták. Klopek-ék már egy hónapja laknak itt, de még nem nagyon látta őket senki, hallani viszont annál inkább hallották.

A 22 éves Christopher McCandless most diplomázott, ígéretes jövő előtt áll, de a biztos pálya helyett az ismeretlent választja és kalandot keresve nekivág Amerikának. Ami ezen az úton történik az ifjú utazóval, az számtalan ember számára vált örök szimbólummá. Vajon McCandless hősies utazó volt vagy naiv idealista; thoreau-i lázadó az 1990-es években vagy egy újabb útját vesztett amerikai fiú? Merész kalandor, avagy tragikus figura, aki harcra kelt az ember és a természet közt feszülő érzékeny egyensúllyal? McCandless útja a dél-dakotai búzamezőktől a Colorado folyó zuhatagain és egy kaliforniai neohippi kolónián át egészen Alaszka áhított, ám veszélyes vadonjáig vitt. Eközben olyan érdekes emberekkel találkozott, akik döntő hatással voltak gondolkodására és akik életét ő is megváltoztatta.

Amikor egy felelőtlen és gyerekszerű apának megtiltják, hogy lássa a gyerekeit, nőnek álcázza magát, és házvezetőnői állásra jelentkezik volt feleségéhez. A masszív matróna álcája nála is jótékony hatást fejt ki... de meddig bírja ezt.

Balthazar Blake modern varázsló, Manhattan védelmezője, aki mindent bevet a sötét erők támadásaival szemben. Amikor felfedezi, hogy Dave különleges képességekkel rendelkezik, beszervezi a vonakodó újoncot, és beavatja a mágia rejtelmeibe.

Marty McFly átlagos kamasznak látszik, de van egy őrült barátja, Doki, aki megépítette a plutónium meghajtású időgépet. Dokit váratlanul halálos támadás éri, s Marty is csak az új találmánnyal nyer egérutat. Arra azonban ő sem számít, hogy 1955-be utazik vissza, épp abba az időszakba, amikor szülei is a padot koptatják. A bajt csak fokozza, hogy majdani anyja Marty megérkezése óta ügyet sem vet majdani apjára, ami beláthatalan következményekkel járhat a jövőben. Ha életben akar maradni, el kell érnie, hogy szülei egymásba szeressenek és el kell távolítania az anyját molesztáló Biffet.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Cliff és Cydney mézesheteiket a gyönyörűszép Hawaii tengerpartján készülnek eltölteni, persze nem úgy, mint más pár, a strandon, inkább kalandosan, a vadregényes tájat járva. Amikor azonban egy csoportnyi másik turistától megtudják, hogy nemrég brutális gyilkosság történt a szigeteken, melynek áldozata egy újdonsült házaspár volt, már nem olyan biztosak abban, hogy ez lesz életük legszebb kirándulása. Miközben a maradás és a távozás közt vacilálnak, egy másik pár vergődik hozzájuk, s együtt folytatják kalandos utukat. Hamarosan alaposan megbánják, hogy nem mentek inkább haza...

Cyrano de Bergerac tipikus gascogne-i, kissé korpulens, torkos, nagyivó, és rettentően nagy az orra. Kitűnik a kard- és a szóforgatásban. De nagyhangúsága, gúnyolódó kedve érzékeny lelket takar. Szívszerelme, Roxane egy nála átlagosabb észbeli képességű férfit részesít előnyben, aki azonban fiatal és jóképű, ráadásul Cyrano barátja. Cyrano - riválisa kérésére - csodálatos szerelmes leveleket ír Roxane-nak, aki ezek hatására beleszeret a fiatalemberbe. A film csodálatosan rajzolja meg az önfeláldozó szerelmes, a filozófus, a költő Cyrano de Bergerac alakját

A katonai rádiós műsorvezetőt, Adrian Cronauert Saigonba vezénylik, hogy új műsorával növelje a Vietnamban harcoló egységek morálját. A lázadó “médiasztár” nem sokat tétovázik, és alapjaiban változtatja meg a szokásos műsort. Felhagy a propagandahírekkel, nem játszik régi, senkit sem érdeklő slágereket, hanem harsány stílusban kezd neki a munkának, senkit sem kímélő humorával és vagány rockzenékkel próbálja feldobni a hangulatot. A katonák természetesen azonnal megkedvelik Cronauer műsorát, és már alig várják minden nap a szokásos kiáltást: “Jó reggelt, Vietnam!”. Azonban feletteseinek egyre kevésbé tetszik, hogy a rádiós áthág minden szabályt, és gúnyt űz a parancsnokokból és az egész háborúból.

Oskar Schindler üzletember igaz története arról, ahogy megmentett több mint ezer zsidó életet a náciktól, a második világháború alatt a németek által megszállt Lengyelországban.

A visszahúzódó, inkább kutatóorvosnak, mint gyakorló pszichiáternek való Dr. Malcolm Sayer a Baibridge-i Kórház ideggyógyászatára kerül. Az osztályon szinte teljesen öntudatlan, gyermekkoruk óta tetszhalott állapotban lévő betegeket kezelnek. Bár nem tudnak beszélni és érzelmeiket, gondolataikat más módon adják környezetük tudtára, Sayer meg van győződve róla, hogy ezek az emberek "odabenn mégis élnek". A lelkes orvos egy olyan új gyógyszert fedez fel, amellyel a betegeket vissza lehet hozni őket az életbe. Csodálatos ébredésnek lehetünk tanúi.

Philippe, a gazdag francia arisztokrata párizsi lakosztályában állandó ápolót keres maga mellé, ugyanis egy baleset következtében nyaktól lefelé megbénult. Az állásra rengetegen jelentkeznek, közöttük Driss, egy szenegáli fiatalamber, aki most szabadult a börtönből. Két egymás számára ismeretlen világ találkozik, kettejük között azonban a bolondos és vakmerő kalandok során életre szóló barátság szövődik.

A kultikus történet Mark Renton-ról szól és az õ "barátairól", akik lázongók, tévelygõk, tolvajok és narkósok...sehogy sem tudnak beilleszkedni az õket körülvevõ társadalomba. Az igazat megvallva, nem is igyekeznek túlságosan. Megvetik, sõt elvetik minden formáját. Ez a parttalan sodródás saját önpusztításuk gyökere. Az egyedüli menekülési lehetõségük a kábítószer, amelyrõl úgy érzik, védõpajzsot tart föléjük. Nem veszik, nem is akarják észrevenni, hogy visszavonhatatlanul az önpusztítás ösvényére léptek. A sors még egy utolsó lehetõséget biztosít Mark-nak, hogy visszaforduljon a lejtõn. Csak az a kérdés, hogy õ akarja-e kihasználni ezt az esélyt, érzi-e a lehetõséget? Igényli-e a változást? Látja-e értelmét...újra megválasztani a saját életét?

1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez.

A sikeres skót színpadi szerző, James Matthew Barrie egy nap találkozik a Llewelyn Davies családdal: négy árva fiúval és gyönyörű édesanyjukkal. Barrie, a rosszallások ellenére, összebarátkozik a családdal és a fiúkkal mindenféle huncutságot eszelnek ki. Kivételes képzelőereje vitorlás hajóvá változtatja a domboldalt, az egyszerű botból óriási kard lesz, a levegőbe eregetett sárkány elvarázsolt tündérként lebeg. Képzelőerejük segítségével indulnak közös kalandokra, amelyekből végül Barrie megalkotja a történetet egy fiúról, aki soha sem akar felnőni.