Egy amerikai helikopteres elit desszantalakulat 400 katonája Hal Moore ezredes vezetésével Észak-Vietnam Halálvölgyébe tart, ahol véres összecsapásra készülnek a vietkongokkal. Parancsnokuk csak annyit ígér nekik: ő fog először kilépni a helikopterből és ha megéri, ő lesz az utolsó, aki visszaszáll a gépbe. A körülzárt amerikaiak hamarosan hatalmas túlerővel találják szemben magukat, s rá kell döbbenniük, csak magukra számíthatnak. Néhányan közülük közelről ismerik a háborút, de többségük most esik át a tűzkeresztségen. Mindannyian a hazájukért harcolnak és mindannyiukat várja otthon valaki: feleség, gyermek, anya, testvér. Csakúgy, mint az ellenséget.

A rettenthetetlen jelző William Wallace-t, a XIII. századi skót felkelőt illeti, aki a skót történelemnek valóban az egyik hősi alakja. Sir William Wallace lovag többéves távollét után visszatér szülőföldjére, Skóciába. Kaotikus állapotok uralkodnak: a skót király trónörökös nélkül halt meg, ezért angol riválisa, a kegyetlen és hitetlen I. Edward elfoglalta trónját. A lovagnak hosszú rábeszélés és példamutatás után sikerül ütőképes hadsereggé kovácsolnia elfásult népét. A szépséges Izabella hercegnőt a király saját előnyére próbálja felhasználni Wallace ellen, ám kettejük között szerelem szövődik. A lovagra egyre több veszély kezd leselkedni, a politika és az ármány egyre sötétebb hálóiba kerül, míg végül árulás áldozata lesz.

1942 áprilisában Hitler hadba állítja tengeralattjáróit az Egyesült Államok ellen. A legtöbb amerikai nem is sejti, hogy a szövetségesek mekkora veszteségeket szenvednek el végig a Keleti Parton. Az amerikai haditengerészet ugyanis képtelen feltörni a németek rádiós kódjait, szinte vakon küzdenek támadásaik ellen. Megszületik hát egy titkos bevetés terve: útnak indítanak egy tengeralattjárót, hogy német felségjel alatt foglaljon el egy sérült német tengeralattjárót, az U-571-et, és szerezze meg a kódok feltöréséhez szükséges dekódert.

Porter egyszerű, törvénytisztelő tolvaj. Végzi a munkáját, szereti a feleségét: nem tör nagyra. Amikor egy ravasz terv segítségével ő és társa megszerzi egy kínai banda pénzét, akkor sem jár más az eszében, mint hogy tisztességes osztozkodás után mindenki élvezze nyugodtan munkája gyümölcsét. Partnerének azonban más ötlete támad. Porter felesége segítségével átveri a gyanútlan gazembert és megpróbálják megölni őt, ám a látszat ellenére Porter nem hal meg. Felgyógyul és úgy dönt, nagyobb gazember lesz, mint valaha volt. Bosszút akar állni feleségén és árulóján, de valahogy nem megy neki a nagystílűség. Kezdi úgy érezni, hogy az egész alvilág összeesküdött ellene: vagy az is lehet, hogy a csapda, amit nemrég neki állítottak, csak egy még nagyobb szabású, még bonyolultabb terv része. És a szálakat valaki más mozgatja

Az igazi macsót nemcsak a nők imádják, a férfiak is felnéznek rá. Nick Marshall (Mel Gibson) a világ császára. Hogy mi jár a nők fejében, miközben ő elcsavarja őket, egy csöppet sem érdekli. Míg be nem üt a mennykő! Marshall túlél egy áramütéssel kombinált villámcsapást és a baleset különös következményeként meghallja a nők gondolatát. A kezdeti kétségbeesés után hamar rájön, milyen jókor jön az extra-segítség, hiszen új főnököt kap a rámenős Darcy (Helen Hunt) személyében.

William Thatcher (Heath Ledger) nemcsak kiváló szájhős, hanem első osztályú szédítő is, akinek csupán egy rang hiányzik a teljes sikerhez. Mivel az nem terem minden bokorban, hát hazudik egyet magának, amikor Sir Ector a lovagi tornán jobblétre szenderül. Felveszi a vértezetét, és néhai ura nevében megnyeri a díjat. Hamarosan víg cimboráival egyik tornáról járnak a másikra, és William igazi sztár lesz. Csakhogy a szép Jocelyn teljesen elcsavarja a fejét, mellyel egy veszélyes és féltékeny ellenséget szerez magának. Ráadásul Adhemar gróf (Rufus Sewell), a fekete lovag rájön, hogy egy csaló orránál fogva vezeti a sportbarát nemességet.

1789 áprilisában az elviselhetetlen bánásmód miatt lázadás tört ki a brit királyi haditengerészet Bounty nevű hajóján. A pártütők vezetője Fletcher Christian hadnagy volt, aki az embertelen Bligh kapitányt korona hű embereivel -egy iránytű és a gondviselés sorsára bízva- mentőcsónakba ültette a nyílt tengeren. A maradék legénység a világ szeme elől elrejtőzve a Tahiti melletti apró Pitcairn szigeten ütött tanyát. A paradicsomi állapotok -no meg a minden tekintetben "vendégszerető" tahiti lányok összes bája- ellenére a kis csapat tagjai között hamarosan feszültség üti fel a fejét. Miközben Bligh kapitány csodával határos módon a mentőcsónakkal szárazföldet ér, a zendülőknek a halálbüntetés rémével kell farkasszemet nézniük, ha valaha is rájuk akadnak.

Az orosz mesterlövész, Vaszilij Zajcsev tettei legendássá váltak a sztálingrádi csatában. Hogy megállítsák őt, a nácik kiküldik legjobb mesterlövészüket, így magánháborúba kezdenek a bátorságért, a becsületért és a hazáért.

A történet a napóleoni háborúk idején játszódik, főszereplői a Patrick O'Brian regényeiből ismert Jack Aubrey, azaz Lucky kapitány, az angol flotta harcias tisztje és Stephen Maturin, a hajó orvosa. Hajójukat, a Surprise-t, ellenséges támadás éri, amelyben az súlyosan megrongálódik, és a legénység tagjai közül is sokan megsebesülnek. Aubrey nem tudja eldönteni, hogy barátjára, az orvosra hallgasson, vagy a kötelességét teljesítse-e inkább. Végül mégis útra kel, hogy két óceánon keresztül üldözze, utolérje és legyőzze ellenfelét. Ez a küldetés megalapozhatja hírnevét - vagy elpusztíthatja őt és legénységét is.

1939, Varsó. Wladyslaw Szpilman zongoraművész egy lemezstúdióban dolgozik, amikor bombázni kezdik a várost. A felvétel félbeszakad, Wladyslaw hazatér. Otthon zsidó szülei és testvérei megpróbálják eldönteni, mit vigyenek magukkal, ha a növekvő náci fenyegetés miatt menekülniük kell Varsóból. Wladyslaw nem akarja elhagyni a várost, mivel szereti, s legalább annyira rajong Dorotáért, a fiatal csellistáért. A nő nagyon aggódik a növekvő antiszemitizmus miatt. Családja nem sokkal azelőtt költözött be a fallal körülvett gettóba, és megpróbálnak alkalmazkodni az ottani élethez.

Négy végsőkig elszánt támadó 1976 nyarán eltérített egy turistákat szállító repülőgépet, és Uganda diktátorától kért menedéket. A túszok ezzel belekeveredtek egy világpolitikai szerencsejátékba, miközben a rájuk vagy ellenük licitálók számára nem az ő megmentésük volt a legfontosabb szempont. Az idő fogyott, a gépeltérítők fenyegetőztek, a békés megoldás egyre távolabb került. De volt, aki tudta, mit kell tennie. Az izraeli titkosszolgálat soha nem látott vakmerőségű tervet dolgozott ki, és a világ e távoli pontján megostromolta az aláaknázott repteret. Ha a lehetetlennek látszó művelet sikert arat, talán megakadályozható a vérontás. De a siker egy hajszálon múlik, és a forróságban minden ideg pattanásig feszül.

Néhány fiatal egy szexuális átnevelő táborba érkezik. A tábor vezetője rövid időn belül egyre radikálisabb eszközökhöz nyúl. Nem ez az egyetlen szörnyűség, amellyel hőseinknek szembe kell nézniük. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a táborban egy gyilkos is rejtőzik.

A James F. Cooper regényéből készült kalandos és egyben romantikus film még abban az időben játszódik, amikor Anglia és Franciaország egymás ellen háborúzott Amerikában. Az örökös háború megosztotta az indián törzseket, és arra kényszerítette őket, hogy állást foglaljanak valamelyik fél mellett. Sólyomszem, a mohikánok között nevelkedett sápadtarcú beleszeret egy angol tiszt lányába, Corába. A huron Maguának is szüksége van a lányra, hogy sakkba tudja tartani az angolokat. Sólyomszem (Daniel Day- Lewis), Csingacsguk, Unkasz, Alice és Cora (Madeleine Stowe) megkezdik véget nem érő menekülésüket.

A polgárháborúnak vége. Az egykori hős, Nathan Algren nem találja a helyét a békés, egyre praktikusabb országban. A vakmerőség, az önfeláldozás, a hűség - az ő katonaerényei - itt már értéktelenné váltak. Ebből az állapotból egy sok pénzzel kecsegtető ajánlat mozdítja ki. Algrennek Japánba kell utaznia, ahol a fiatal, Amerika-barát császár modern hadseregébe kiképzőtisztnek szerződteti. Az új haderőnek a régi hagyományokat tisztelő és követő szamurájokkal kell leszámolnia. Az első csapást maga Algren vezeti. Az elkapkodott előkészületek miatt hiába a modern fegyverzet, a szamurájok diadalmaskodnak, és Algren fogságba esik. A szamurájok parancsnoka azonban nem végez az idegennel, hanem megpróbálja megismerni. Az amerikai pedig lassan megtapasztalja, hogy a szamurájok értékrendje sokkal közelebb áll hozzá.

A film Indiában játszódik, a gyarmatosítás korában. A monszunesők után a tönk szélén álló földműveseknek ki kell fizetniük az adót az elmosott termés után is. A brit földesúr kihívja őket egy krikettmérkőzésre, amelynek tétje az adó elengedése, vagy duplán megfizetése. Az ismeretlen sportjátékban való helytállás reménytelennek tűnik az emberek többsége számára. Egy ifjú mégis vállalja a csapat megszervezését. Ő már sokszor figyelte az angolok játékát a pálya széléről. Most végre megmutathatja az ellesett trükköket...

Roger Murtaugh most ünnepli ötvenedik születésnapját. Gyilkossági ügyekben nyomozó zsaru létére otthonülő, családszerető ember, aki már csak a jól megérdemelt nyugdíjas évekre készül. Pech-e vagy szerencse, de egy teljesen más típusú nyomozóval, Martin Riggs-szel hozza össze a sors. Riggs felesége 11 éve autóbalesetben az életét vesztette, a férfi azóta magányosan él. A két rendőrnek egy öngyilkossági ügyet kellene megoldania, amely szorosan összekapcsolódik a hírhedt nemzetközi drogkartell leleplezésével.

1941 nyarán az amerikai-japán viszony meglehetősen feszült, de még mindenki abban reménykedik, hogy a vitás kérdéseket sikerül diplomáciai úton rendezni. A japánok azonban már felkészültek egy Pearl Harbour elleni meglepetésszerű támadásra. Az amerikai hírszerzés ugyan figyelemmel követi a japán diplomáciai üzeneteket, de még Washington legbelsőbb körei sem tartják valószínűnek, hogy egy ilyen akció bekövetkezik, ezért nem is készülnek fel rá megfelelően.

Parisz, Trója hercege és Helené, a spártai hercegnő - ártatlan találkozásából akkora háború robban ki, ami egy egész civilizáció végromlását fogja előidézni. Parisz elszereti és elrabolja Helenét férjétől, Meneláosz királytól, és ez nem maradhat megtorlás nélkül. És aki Meneláoszt sérti meg, az megsérti bátyját is, Mükéne hatalmas királyát, Agamemnónt, aki azonnal hadba hívja a görög seregeket, hogy Trója ellen vonuljanak, visszaszerezzék Helenét és fivére becsületét. Agamemnónnak kapóra is jön ez az eset, hiszen végtelen kapzsiságában régóta feni a fogát Ilionra: ha elfoglalja Tróját, övé a teljes Égei-tenger, és megerősíti hatalmát máris óriási birodalma felett...

Egy régi amerikai mondás szerint az épelméjűt csak egy hajszálvékony vörös vonal választja el az őrülttől. A távoli csendes-óceáni szigeten a Charlie század katonái ugyanezen a vonalon, az őrület határán egyensúlyoznak. A második világháború idején az egyik legvéresebb csatát a Salamon-szigetek birtoklásáért vívták az amerikaiak és a japánok. A Guadalcanal-szigeti partraszállással új fejezet kezdődött az összecsapásukban. A paradicsomi szépségű, buja növényzetű sziget lángoló pokollá vált. James Jones regényének filmváltozata.

A passió című film Názáreti Jézus életének utolsó tizenkét óráját jeleníti meg. A film nyitójelenete az Olajfák hegyének lábánál, a Gecsemáné-kertben játszódik, ahová Jézus elvonul az Utolsó Vacsora után imádkozni. Jézus ellenáll a Sátán kísértésének. Iskarióti Júdás árulása miatt Jézust elfogják és visszaviszik Jeruzsálem város falain belülre, ahol a farizeusok istenkáromlás vádjával szembesítik és tárgyalása halálos ítélettel végződik.